Ritka, hogy ilyen esőt kibírjon a csatornahálózat

autó elöntött utca KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ személyautó
Budapest, 2017. május 23. Egy személygépkocsi közlekedik a XIII. kerületi Béke téren 2017. május 23-án. A fővárosra is lecsapó vihar, a lezúduló nagy mennyiségű csapadék a város számos pontján okozott gondot, a II. és a III. kerületben is több utcát és utat elöntött a víz. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
Megteltek a csatonák a kedd esti budapesti viharban. Egy négyzetméterre körülbelül 50 liter eső hulott a város egy részén, a csatornák egy idő után nem elnyelték, hanem szinte okádták ki magukból a vizet. A csatornázási művektől az Origo megtudta, ők legfeljebb a megfelelő karbantartással segíthetik a nagy mennyiségű csapadék elvezetését, mivel a csatornaépítés az önkormányzatok feladata. 
Vágólapra másolva!

A keddi felhőszakadásban a főváros számos pontján kisebb tavak alakultak ki, mert a csatornahálózat nem bírta elvezeti a hirtelen lehulló csapadékot. Arra is több helyen volt példa, hogy gejzírszerűen tört föl a csatornából a víz. Megkerestük a csatornázási műveket, hogyan lehetne elkerülni vagy legalább enyhíteni a keddihez hasonló áradásokat.

Csak üzemeltetik a hálózatot

Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kommunikációs vezetője azt mondta, nem tudják megoldani a helyzetet, mivel ők nem építenek csatornákat, csak üzemeltetik és karbantartják a meglévőket.

Amellett, hogy a csatornaépítés az önkormányzatok feladata, több akadálya is van a kapacitás bővítésének. Egyrészt vannak olyan területek, ahol fizikailag sem férne el nagyobb átmérőjű elvezetés, másrészt nagyon sokba kerülne a fejlesztés. Ráadásul túlzás lenne a hálózatot az extrém esőzésekre méretezni.

Az FCSM közleménye szerint a budapesti csatornahálózat tervezésekor mindig az előző néhány év záporintenzitását veszik figyelembe. Ha viszont ennél nagyobb mennyiségű, és nagyobb intenzitású csapadék esik le, azt a hálózat nem bírja el, és elöntések keletkeznek.

Megjegyzik, hogy az éghajlatváltozással összefüggő, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék kezelésére a világon mindenütt keresik a megoldást.

A keddi özönvíz főként

a II., III., XII., XIII. és XIV. kerület mélyebben fekvő részein

– aluljárókban vagy vasúti átjárók alatt – okozott nagyobb problémákat.

A csatornázási művek szerint a hirtelen lezúduló eső extrém mennyiségén kívül tovább nehezítette a csapadékvíz elvezetését a víznyelő rácsokon fennakadó ágak, gallyak, levelek, amelyek a vihar hatására szakadnak le a fákról és a bokrokról.

A Béke téren volt az egyik legnagyobb tó Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Ezek a hordalékok a gravitációval hamar bekerülnek a víznyelők rácsai közé, ott pedig akadályozzák a csapadékvíz elvezetését. Az üzemzavarok elhárítását sajnos még tovább nehezítette a csúcsforgalom és a rendkívüli időjárás következtében kialakult dugók és balesetek.

Együtt folyik az eső és a szennyvíz

A budapesti csatornahálózat csaknem 6400 kilométer hosszú. Ebben benne van a házi csatornabekötések, azaz az egyes ingatlanok és a gerinchálózat közötti több mint 1800 kilométer is. A teljes hálózat több mint egyharmada egyesített rendszerű, vagyis egy helyre kerül az esővíz a szennyvízzel. Ez azzal jár, hogy

azt a vizet is tisztítják, amely nem szorulna kezelésre.

Másrészt a keddihez hasonló felhőszakadásban előfordul, hogy a szennyvíz is a felszínre tör, és az ár levonulása után fertőtlenítésre van szükség.

Elvezetés és felszabadítás

Extrém esőzés idején egyébéként megtöbbszörözött létszámmal dolgoznak a csatornázási műveknél. Tájékoztatásuk szerint május 23-án délutántól

16 akciócsoport dolgozott

azon, hogy a mélyebben fekvő útszakaszokban összetorlódó csapadékvizet elvezessék, és az eldugult víznyelőket felszabadítsák.

Az este folyamán összesen 44 lakossági bejelentés érkezett az éjjel-nappal díjmentesen hívható ügyeleti számra. Szerda reggelre a helyzet normalizálódott, a nap folyamán pedig az eltömődött víznyelőket tisztították meg.