Finnország sem kér a tömeges migrációból

2017.05.29. 06:29

A finn politika a magyar kormánnyal kapcsolatban egyfajta pozitív semlegességet tanúsít, mindez azt jelenti, hogy egyik ottani párt sem akar a magyar belpolitika bírálatából politikai hasznot húzni - mondta Szalay-Bobrovniczky Vince az Origónak. Magyarország finnországi nagykövete arról is beszélt, hogy  van egy hallgatólagos szimpátia a két ország között, amit a mostani évben még közelebb lehet hozni, amikor Finnország 100. születésnapját ünnepli.

Finnország végrehajtotta a menekültek átvételéről szóló uniós belügyi határozatot. Mik az első tapasztalatok erről?

Finnország az illegális bevándorlók kötelező betelepítési kvótájáról szóló szavazáson tartózkodott 2015-ben. Általában véve szkeptikus a migrációt illetően. Az országot egy hárompárti koalíció vezeti, amely jobboldali-liberális kabinetként írható le. A migránspolitikában meghatározó szava van a Finnek Pártjának, akik minél kisebb bevándorlást szeretnének az országban, de a jövőben várhatóan még szigorúbb álláspontot foglalnak el. Finnország 35 ezer menekültet engedett be az országba, őket szétosztották az önkormányzatok között, de egyáltalán nem lelkesek. Svédország is rengeteg embert átengedett Finnországba, ami nem okozott osztatlan örömet.

Mit tudtak csinálni a finnek ezekkel az emberekkel?

Mint már korábban említettem, az állam szétosztotta az önkormányzatok között a menekülteket, és minden támogatást megad a helyhatóságoknak, hogy mindezt kezeljék. Többek között Helsinki környékére több ezer ember jutott, megpróbálnak gondoskodni róluk. A hivatalos finn álláspont, hogy ők teljesítették a kvótát. A munkaerőpiaci helyzetükről egyelőre nagyon kevés adat van, ráadásul a klíma miatt sokan elhagyták Finnországot. Amit ellátásban a finn állam tud és akar nyújtani, az a német mögött van, ami szintén nem tette teljesen vonzó célponttá az északi államot.

Szalay-Bobrovniczky Vince: A finnugor nyelvrokonságot ismét tartalommal kell megtölteni

Forrás: KKM

Egyáltalán szükség van-e külföldi munkaerőre a finn gazdaságban?

Nem szabad elfelejteni, hogy Finnországban a gazdasági világválság és a Nokia bedőlése miatt 10 százalék körül van a munkanélküliségi ráta. Van olyan város, ahol ez az érték a 18-20 százalékot is eléri. Mindezzel párhuzamosan nagyon magas az életszínvonal, így kissé úgy tűnik, mintha Finnország a lehetőségei fellett élne. A másik probléma, hogy az ország rendkívül drága, főleg a szolgáltatások terén. Egy ilyen helyzetben a finn politika sem hisz abban, hogy a migránsok nagy tömegű beengedése az ország érdeke lenne.

Hogyan is állnak jelenleg a magyar-finn kapcsolatok, fontosak a magyar rokonok a finneknek?

Messze vagyunk egymástól földrajzilag, és lélekben is messzebb kerültünk egymástól, mert a finnugor nyelvrokonság képe mintha egy kicsit megkopott volna. Most azon is dolgozom, hogy a finnugor nyelvrokonságot ismét tartalommal töltsük meg. Mindezt segíti, hogy Finnország idén ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. Idén már járt Kövér László házelnök is az északi országban, valamint Szijjártó Péter is Helsinkibe látogatott, és júniusban jön még Finnországba. A másik nagy tervünk, hogy egy Bogányi-zongorát adományozunk majd a finn államnak az ország függetlenségének 100. születésnapjára. A Helsinkiben lévő Sibelius Akadémiára kerül majd. Ennek az akciónak magam voltam a kezdeményezője, mivel a Bogányi család erős finnországi szálakkal rendelkezik, a négy testvér itt nőtt fel. Az átadás protokolláris kereteinek a kialakításán még dolgozunk.

A finn politika a magyar kormánnyal kapcsolatban egyfajta pozitív semlegességet tanúsít. Mindez azt jelenti, hogy egyik ottani párt sem akar a magyar belpolitika bírálatából politikai hasznot húzni. Jól gondoltam, hogy van egy hallgatólagos szimpátia a két ország között, amit a mostani jubileumi évben még közelebb lehet hozni. Mindezek miatt összességében ki lehet jelenteni, hogy a két ország kapcsolatai remélhetőleg egy új fázisba lépnek.

Kövér László látogatása milyen eredményekkel járt?

A házelnök úr megbeszélésein a két ország kapcsolatain túlmenően a migráció és Európa jövője volt a legfőbb tárgyalási napirend, de szóba került Oroszország helyzete, és egyéb biztonságpolitikai ügyek. Kövér László a látogatása során kitüntette a finn parlament házelnökét is.

Finnország sem kér a tömeges migrációból

Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Ercin Top

A nehéz helyzetben lévő finn gazdaság milyen együttműködési lehetőségeket nyújt a feleknek?

A magyar-finn gazdasági kapcsolatok kiválóan fejlődnek, de a kereskedelemben volt visszaesés. Szerencsére egyre jobban áll a Nokia részvétele Magyarországon, mivel több mint 1800 embert foglalkoztatnak a budapesti fejlesztési központjukban. Több finn cég is érdeklődik Magyarország iránt, reméljük, ezek mögött konkrét megállapodások is lesznek. Míg Finnország 2010-ben még egymilliárd eurónyi működőtökével volt jelen Magyarországon, addig ma már csak 40 millió euróval. Sajnos a Nokia komáromi gyárbezárása és más kedvezőtlen vállalati döntések ekkora visszaesést okoztak.

Mennyire erős Finnországban az oroszfóbia?

Félelem nincsen bennük, de azt gondolom, hogy a finnek Oroszországot egy politikailag erősödő államnak tekintik. Ennek alapján mindkét ország elnöke és miniszterelnöke rendszeresen egyeztet egymással. Hagyományosan nagyon jól kezelik az oroszokat a finnek. A NATO-tagság kérdésében a finn társadalom egyáltalán nem belépéspárti, és a pártok sem akarnak lépést tenni ebbe az irányba. Putyin többször is utalt arra, hogy Moszkva megfelelő ellenlépéseket tenne, ha Helsinki jelezné a belépési szándékát, de mivel nincsen társadalmi támogatottsága ennek az ügynek, így nem is reális a kérdés. Nem szabad elfelejteni, hogy a finn hadsereg nagyon erős, és korábban többször is megvédték az országot az orosz hadseregtől.

Korábban nagy vihart kavart az észt nagykövetség bezárása. Önnek Észtország is az illetékességi területe. Sikerült azóta rendezni a kapcsolatokat?

Az észt-magyar kapcsolatok kifejezetten előreléptek, részben azért is, mert a kulturális intézetek megmaradtak. Ráadásul egy diplomata teljesít szolgálatot tavaly augusztus óta Tallinnban, és új kulturális igazgató is lesz. Az észt miniszterelnök a napokban látogatott Budapestre, míg korábban Kövér László is járt az észt fővárosban. Az észt uniós elnökség (2017 második féléve) alatt pedig külön kiküldünk még egy diplomatát Tallinnba.

Mik az észt uniós elnökség főbb prioritásai?

Az észtek egyik legfontosabb célkitűzése az unió minél szélesebb digitalizációjának az elősegítése. Befogadó és fenntartható Európát szeretnének, valamint a fiatalok oktatásának a minél nagyobb támogatását. Nyilván az Európa jövőjéről szóló vita őket sem fogja elkerülni, de a migráció ügye is középpontban lesz.

Finnország a Nokia bedőlése miatt nincsen kedvező gazdasági helyzetben

Forrás: robertharding/Ken Gillham/Ken Gillham

Korábban Bécsben volt nagykövet. Minek köszönhető ez a felfokozott belpolitikai helyzet?

Valójában az történt, hogy az egy évvel ezelőtt hatalomra került Christian Kern egy permanens kampányba kezdett. Mindezt az Osztrák Néppárt és a két hete lemondott alkancellár ölbe tett kézzel nézte. Az ÖVP elnökének a lemondása után Sebastian Kurz felismerte, hogy nem lehet tovább folytatni a kormányzást a szociáldemokratákkal, mivel annak csak súlyos vereség lehet a vége. Kern pedig Kurz színrelépése után lépéshátrányba került. Az ÖVP elnöke rendkívül tehetséges politikus, így Kurz személyes kvalitásai révén is az ÖVP mostanra megelőzte az SPÖ-t. Ha Kurz így folytatja, akkor meg tudja nyerni a választást, és kormányt tud alakítani. Ez azonban nagyon nehéz lesz, mivel az SPÖ-vel való megállapodás az utóbbi hetek küzdelmei miatt nem tűnik lehetségesnek.