Kósa: Botka és Gyurcsány egyszer már átverte az embereket

2017.05.29. 13:55

Teljesen magyar specialitás lesz a nyugdíjas szövetkezeti rendszer felállítása – mondta Kósa Lajos az Origónak arról a törvényjavaslatról, amit közösen nyújtott be Harrach Péterrel. A Fidesz frakcióvezetője szerint óriási az érdeklődés a szövetkezetek iránt, mivel így a nyugdíjasok azon része, aki szeret és akar dolgozni, ezt könnyedén megteheti. A politikus beszélt arról is, hogy hiteltelen a szocialisták ígérgetése a 13. havi nyugdíjról.

Miért most nyújtották be a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozását biztosító törvényt?

Ez a típusú szövetkezeti forma a diákok esetében már nagyon régóta létezik Magyarországon. A Fidesz-frakció 2010 óta komoly harcot folytatott Brüsszellel, hogy a diákszövetkezetek az uniós joggal összhangban működjenek. Mostanra összeállt a teljes rendszer, és így tudtunk lépni egy másik nagy társadalmi csoport, a nyugdíjasok felé. Az előzetes felmérések alapján  egymillió nyugdíjas érdeklődik a szövetkezetek iránt.  A nyugdíjasok a diákokhoz hasonló jogi helyzetben vannak, mivel ők is biztosítottak, és nem a munka törvénykönyve alapján, hanem szövetkezeti tagként, személyes közreműködőként, külső szolgáltatási jogviszony alapján vállalhatnak majd munkát. 

Hatástanulmányok alapján mondja, hogy egymillió nyugdíjas érdeklődik a szövetkezetek iránt? 

Egy reprezentatív felmérés alapján tudom kijelenteni, hogy ez az érdeklődés teljesen valós. Nem csak az elérhető nyugdíjasszervezetek tagságán keresztül mértük fel az igényeket. Az új rendszer nagy előnye, hogy a nyugdíjasoknak csak akkor kell munkát vállalniuk, ha akarják. Sokan mondták, hogy heti öt napot nem, de egy-két napot, néhány órát szívesen dolgoznának. 

Adózási szempontból a munka törvénykönyve alá eső foglalkoztatás vagy a szövetkezeti forma lesz kedvezőbb a nyugdíjasoknak? 

Ez nem adózási kérdés, mivel aki munka törvénykönyve alapján dolgozik, annak munkavégzési kötelezettsége van, ha esik, ha fúj. A szövetkezeti rendszerben lényeges elem a rugalmasság: bárki mondhatja, hogy egy adott napon nem veszi fel munkát, mert közbejött valami. Az előterjesztés sokkal inkább szól a nyugdíjasok életminőségéről és aktivitásáról, mint adózási kérdésekről. Egyébként  a szövetkezetekben lényegesen kedvezőbb adózási elbírálás alá esnek a dolgozó nyugdíjasok, mint ha a munka törvénykönyve vonatkozna rájuk.  A szövetkezet egy gazdasági társasági forma lesz, így a megfelelő gazdálkodásért a tagok által megválasztott vezetők felelnek. Itt is érvényesül a régi szövetkezeti elv: egy tag, egy szavazat. 

Milyen szakmaterületeken jöhetnek létre ezek a szövetkezetek?

Gyakorlatilag bármilyen területen. A szövetkezetek nagyrészt az igények alapján jöhetnek létre. Tipikusan a szolgáltatástól, a kereskedelemtől a szellemi kiegészítő munkáig bezárólag bármire alapítható szövetkezet. A legjellemzőbb valószínűleg az egyszerre több területen munkát vállalni képes nyugdíjas-szövetkezet lesz. Természetesen csak úgy lehet feladatot elvállalni, hogyha a szövetkezet garantálja, hogy az adott feladatot a megfelelő képzettségű ember végezi el. Bizonyos munkafolyamatok (a munka világának a 10-15 százaléka) esetében kiválóan el tudják végezni a nyugdíjas-szövetkezetek a rájuk bízott munkát, de értelemszerűen vannak olyan területek, ahol nehéz elképzelni az alkalmazásukat. 

Kósa Lajos: Soha nem volt még ilyen sikeres nemzeti konzultációFotó: Hirling Bálint - Origo

A szövetkezetek esetében a vagyoni hozzájárulás mekkora lehet maximum?

Semmilyen általános szabályt nem állít föl a törvény: lehet 500 forinttal is, de ha valamelyik szövetkezet ad absurdum milliós belépési díjat határoz meg, azt is megteheti, azonban nem valószínű, hogy egy ilyen szövetkezetbe tömegesen jelentkeznének majd a tagok. A szövetkezet egy speciális gazdasági társaság lesz, a tagok mindegyike egy szavazattal bír, így tud hatást gyakorolni a döntésekre. 

Mi lesz akkor, ha a szövetkezet egyik tagja lelép a beszedett díjakkal?

Akkor éppen az van, mint amikor egy kft. vezetője lelép a pénzzel. Elfogja a rendőrség. A tagok saját maguk ellenőrzik és választják a vezetőiket. Természetesen a vezetőt le lehet váltani, ha nem jól végzi a feladatát. Mindenkinek oda kell figyelnie, hogy becsületes vezetőket válasszon, de minden eshetőségre nem lehet felkészülni. 

Melyik országban működik hasonló nyugdíjas-szövetkezeti rendszer?

Egyetlen országban sincsen ilyen, ez egy teljesen magyar sajátosság. Olaszországban vannak keresztényszociális szövetkeztek, de ott nagyrészt szociális tevékenységet végeznek. A diákszövetkezet is abszolút hungarikum, részben ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a 18–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája egy nagyságrenddel kedvezőbb, mint sok nyugat-európai országban. A fiatalok már diákként megtapasztalják, hogy milyen dolgozni, így a munkaszocializációjuk lényegesen jobb, mint mondjuk Spanyolországban vagy Portugáliában. 

Ez a munkaszocializáció azért is kedvező a fiataloknak, mivel így nagyobb felelősség nélkül ki tudják próbálni magukat a munkaerőpiacon, és ha valami nem tetszik nekik, akkor még időben tudnak váltani. Munkaszocializációról a nyugdíjasok esetében értelemszerűen felesleges beszélni, mert ez adottság. Társadalmi szempontból fontosabb lehet a nyugdíjasoknak ez a lehetőség, mint gazdasági szempontból, de most szerencsésen a gazdasági érdek és a társadalompolitikai szempontok összekapcsolódnak. 

Mikor fogadhatja el a parlament ezt a törvényt?

Várhatóan június közepén. Rendkívül tanulságos azonban, hogy a legnagyobb nyugdíjasszervezetek támogatták a törvényt, míg az ellenzék úgy gyalázta és ekézte a javaslatot, ahogy arra rég volt példa. Teljesen ostoba és szánalmas megjegyzések hangzottak el a törvénnyel kapcsolatban. Érdekes, hogy a világ legnagyobb létszámú mozgalma a szövetkezeti világ, mivel világszerte hárommilliárd tagja van. Az ellenzék szándékosan arról beszélt, hogy itt a korábbi szövetkezeti rendszert éleszti újjá a kabinet. Erről szó sincsen, mivel a Kádár-rendszer alatti szövetkezeti forma nélkülözött minden szövetkezetekre jellemző szabályt. Mindez nem jelenti azt, hogy a szövetkezeti gondolat, ami az 1800-as években Angliából indult el, alapvetően hibás lenne. A mostani rendszer teljesen önkéntes, szó sincsen arról, hogy a nyugdíjkorhatárt emelnénk, így akinek van kedve és ideje, az most rugalmasan tud majd munkát vállalni. Az egész rendszer pedig a nyugdíjbiztosítást semmilyen formában nem érinti. 

Mikor jöhetnek létre a szövetkezetek?

Amint Áder János aláírja a jogszabályt, de már most elindult a szervezkedés, mivel óriási az érdeklődés.  Nemcsak a nyugdíjasok, hanem a munkaadók is megkezdték a szövetkezetek létrehozásának előkészítését,  mivel az ő érdekükben is áll a rendszer kiépítése. Jó példa erre, hogy ha egy kereskedelmi láncnak van egy falusi kisboltja, azt a speciális nyitva tartás miatt (reggeli és délutáni egy-két órás nyitva tartás) sokkal inkább érdemes olyan dolgozóval üzemeltetni, aki nem a munka törvénykönyve alá tartozik. Egy nyugdíjas-szövetkezettel való megállapodás a munkaadónak is kedvezőbb adózási szempontból, mint ha valakit teljes munkaidőben alkalmaznia kellene. 

Ez a szövetkezeti rendszer vagy a Botka által meglebegtetett 13. havi nyugdíj ígérete lesz a vonzóbb az időseknek? 

A nyugdíj a nyugdíjasoknak jár, mindentől függetlenül. A 13. havi nyugdíj elvételét Botka László is megszavazta, ami miatt minden bizonnyal lelkiismeret-furdalása van. Mi a 13. havi nyugdíj ellentételezését úgy oldottuk meg, hogy a rezsicsökkentés révén egy hónapnyival több pénz maradt az idősek zsebében. Azt gondolom, hogy a szocialisták ígérgetése nem lesz eredményes, mivel sokan emlékeznek arra, hogy ki vette el korábban ezt a juttatást: Botka László, Hiller István, Molnár Gyula, az összes szocialista benne volt a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának elvételében. 
A kormány nem tervezi, hogy külön 13. havi juttatást fizet?

Ezt már régen visszapótoltuk a rezsicsökkentéssel, amit szeretnénk hosszú távon fenntartani. A szocialisták korábban az osztogatással tönkretették az országot, amiben Botka László ugyanannyira felelős, mint Gyurcsány vagy Bajnai. Egyszer már átverték az embereket, amikor 2006-ban a választás előtt csökkentették az áfát, majd a kampány után gyorsan visszaemelték a korábbi szintre. Nem kellene még egyszer elszenvednünk ezt a trükköt! 

A szövetkezetek létrehozásával újabb lehetőségek nyílnak meg a nyugdíjasok előttForrás: Image Source/Zero Creatives

Mikor ölthetik konkrét törvényjavaslat formáját az Orbán Viktor által bejelentett családpolitikai lépések?

Vegyes a kép, mivel van olyan intézkedés, ahol kormányrendeletet kell módosítani, van olyan, ahol törvényt. Minden egyes esetben megnézzük, mit kell tenni, és annak megfelelően módosulnak majd a jogszabályok, a lehető legrövidebb időn belül. 

Mekkora áttörést várnak a demográfiai csomagtól?

A kormány családpolitikája 2010 óta változatlan, mivel bárhogy megy az ország szekere, nagyon fontos, hogy szülessenek gyerekek. Azt, hogy ne fogyjunk el, többféleképpen meg lehet oldani. Az egyik út a bevándorlás, amit a szocialisták képviselnek, a másik pedig, amit a Fidesz képvisel, hogy saját erőforrásból próbáljuk megfordítani az 1983 óta meglévő negatív trendet. Minden, a családokat támogató eszközzel küzdeni kell, hogy a rossz tendenciákat megfordítsuk, és ezt a programot folytatjuk 2018 után is, ha megkapjuk rá a megfelelő felhatalmazást. 

Sokan azt mondják, eredményesebb lenne, ha közvetlen juttatásokat adnának a családoknak, és nem különböző feltételekhez kötnék? 

Éljünk egy sportpéldával. Van egy sportoló, aki olyan, amilyen. Ha megduplázzuk a fizetését, attól jobb úszó, futó vagy focista lesz? Valószínűleg nem is lenne rá képes... Persze lehet több pénzt adni, de nem ilyen módon lehet befolyásolni hosszú távú társadalmi folyamatokat. Sokkal összetettebb és hosszabb távra ható szabályokkal lehet elérni a népesség növekedését. A magyar sportolók teljesítményének a növelését sem úgy kell kezdeni, hogy a sportolók fizetését megemeljük, hanem az edzőképzés területén kell lépéseket tenni. Egy nő nem fog azért két gyermeket szülni, mert kap 10 millió forintot. Azt láttuk már, hogy milyen az az elhibázott szociálpolitika, ami arra ösztönöz társadalmi csoportokat, hogy a megélhetésüket a magas gyermekszámra alapozzák. Ebből nem lesz jobb teljesítmény, ráadásul azt is látjuk, hogy ezek a gyerekek egyáltalán nem jó körülmények között élnek. Ez egy torz alkalmazkodás volt, és nem kéne még egyszer ebbe a zsákutcába kerülni. 

Van arra esély, hogy a népesedéspolitika területén olyan megállapodást kössenek az ellenzékkel, hogy a meglévő intézkedések megmaradjanak egy esetleges kormányváltás után is? 

Nehezen elképzelhető, mivel az ellenzék sohasem beszélt a demográfiai problémákról. Az ellenzék a családot egy lapon említik a családon belüli erőszakkal. Mi úgy látjuk, hogy a család egy férfi és nő szövetsége, akik a gyermekek felnevelésére is szerződtek. Visszatérve a hasonlathoz, az ellenzék és a kormány közötti különbség olyan, mintha két szurkoló közül az egyik a futballban a játék összességét nézné, míg a másik csak a szabálytalanságokra koncentrálna. Az előbbi személy képes örömét lelni a fociban, míg a másik személy csak a durvaságot és az agresszivitást látja. Ez az ellentét a kormány és az ellenzék családpolitikája között. A baloldalnak mindig a családon belüli erőszak volt a fő témája,  amit persze nem lehet eltagadni, foglalkozni kell vele, de nem ez a legfőbb társadalmi probléma. Mi azt valljuk, hogy ha a családok biztonságban érzik magukat az élet minden területén – gondolok itt a munka biztonságára, a gazdasági biztonságra, a szociális biztonságra és a közbiztonságra is –, akkor szívesen vállalnak gyermeket, szeretetközösségben élnek, és sokkal eredményesebben, békés módon tudnak megküzdeni a problémákkal. 

Kósa: A büntetéstől a problémák nem oldódnak megForrás: MTI/Balogh Zoltán

Eddig 1,6 millióan küldték vissza a nemzeti konzultációs íveket. Lesz-e a választásokig még újabb konzultáció vagy aláírásgyűjtés? 

Ezt most nem tudom megmondani, de könnyen lehet, mivel jól látszik, hogy nagyon eredményes akció volt. Korábban nem volt példa ilyenre. A mostani szuverenitási konzultáció volt. Ennek egyik legfontosabb eleme a migráció, mégpedig abból a szempontból, hogy ki mondhatja meg, ki élhet Magyarországon. A helyes magatartás, hogy én mondom meg, ki jöhet be a házamba, mi, magyarok mondjuk meg, ki jöhet a hazánkba. Ettől függetlenül bárkit befogadhatunk, ha úgy döntünk, de ennek a jognak mindig a mi kezünkben kell lennie. 

Mi lesz, ha elveszítjük a kvótapert?

Egy közösségnek normatív szabályai vannak, így egy ilyen helyzetben meg kell beszélnünk, hogyan lehet az ítéletet végrehajtani. Meg kell tárgyalni, hogy kik és milyen szempontok alapján jönnének be. A nagy kérdés, hogy vajon tényleg elfogadja-e az a személy, akit ide Magyarországra be kell telepíteni, hogy mostantól például Csenyétén, Salgótarjánban, Besencén vagy Szegeden kell élnie, miközben ő Németországban akart letelepedni. A másik kérdés, hogy ezek az emberek egyáltalán itt maradnának-e, és ha nem, akkor mit lehet tenni egy ilyen helyzetben. Ezért van az, hogy ez az egész kvóta egy őrültség, és senki sem hajtotta még végre. Jó példa erre a balti országok, amelyek úgymond átvettek pár embert, de ők néhány nap után otthagyták az érintett országokat, mert számukra ott nem volt elég jó, és visszamentek Németországba. 

Mindezek alapján nem is tartanak szankcióktól, ha nem hajtjuk végre a kvótát?

Attól függetlenül, hogy az egész végrehajthatatlan, még könnyen lehetnek szankciók. A büntetéstől a problémák nem oldódnak meg. 

A 2018-as költségvetés elfogadása után lesznek-e még fajsúlyos törvények a ház előtt? 

Természetesen, a parlament a megszokott rendben dolgozik majd tovább. A választási kampány biztosan óriási befolyást gyakorol majd a munkára, és az is biztos, hogy heves kampány lesz. Ennek egyik oka, hogy  az ellenzék élet-halál harcnak tekinti az előttünk álló megmérettetést. Molnár Gyula, az MSZP elnöke korábban azt mondta, hogyha nem nyernek, akkor el kell gondolkozni azon, hogy szükség van-e a pártra. A Jobbik vezetője pedig azt mondta, ha nem nyer, akkor távozik a párt éléről. Én ezeket nem tartom okos kijelentéseknek, hiszen Magyarország nem áll hadban önmagával. Ezért nem alapvető sarokkő, hogy egy párt egy választáson nyer-e, vagy veszít. Az ellenzék kijelentései a hatalom mindenen túl való kívánásából erednek, pedig a köz érdekét nem csak a kormánypárti alapon lehet képviselni. Az LMP szempontjából érthető, hogy fontos a voksolás, mivel mindig az 5 százalék körül ingadoznak, érdekes, hogy ők nem beszélnek élet-halál harcról. 

Azt mondja, jobbá tenni az országot, ez az jelenti, hogy 2014-gyel szemben készül egy általános Fidesz-program? 

Aki az eddigi nyolc évből nem tudja kikövetkeztetni, hogy mire számíthat a Fidesztől 2018 után, annak mindenképpen elmondjuk. Továbbra is központi kérdés lesz az otthonteremtés, a demográfiai helyzet javítása a családok támogatása révén. Szeretnénk munkaalapú társadalmat a korábbi segélyalapú rendszer helyett. Úgy szeretnénk bővíteni a gazdaságot, hogy az előbbi célokat elérjük. Meg szeretnénk védeni az országot, nemcsak a határokon, hanem a gazdasági életben is. A Fidesztől senki sem számíthat pálfordulásra, meglepetésre, minket az elmúlt nyolc évünk hitelesít. Azt, hogy Botka nagyokat tud mondani, nem sokat számít, mivel olyan szegény még soha nem volt ez az ország, hogy ne tudjon valaki nagyokat ígérni. A fő kérdés, hogy mit tett Botka, amikor a szocialistáknak lehetőségük volt a kormányzásra. Akkor a szocialistáknak és Botkának csak egy csődtömeget sikerült előállítaniuk. 

"Botkának és a szocialistáknak csak egy csődtömeget sikerült előállítaniuk"Forrás: MTI/Mohai Balázs

Olyan típusú ígéretre gondoltam, hogy ha 2018-ban nyernek a jelenlegi kormánypártok, akkor 2022-ben bevezetik az eurót. 

A helyzet az, hogy másra kell koncentrálni, így például meg kell védeni az országot. Ha Brüsszel akarata érvényesül, akkor elözönlenek bennünket a migránsok, így a korábban nehezen elért eredményeket sem tudjuk megőrizni. Természetesen a bérfelzárkóztatás folytatódik. Majdnem minden, a közösség által foglalkoztatott bérét emeltük, és mindez folytatódik 2018 után is. A versenyszférában is rég nem látott bérnövekedés zajlik. Nem úgy akarjuk ezt elérni, ahogyan azt a Jobbik tenné, hogy elmegyünk Brüsszelbe, és felszólítjuk a bürokratákat, hogy írják elő, hogy annyi bért fizessenek a magyar dolgozóknak, mint Németországban. Hogy képzeli a Jobbik, majd Brüsszel fogja kifizetni a magyar dolgozók bérét?  A magyar gazdaság hatékonyságát kell javítani, a bérkülönbséget nem lehet egy csapásra kiegyenlíteni, hanem szívós munkával le kell dolgozni. Népszavazás útján nem tudjuk kikényszeríteni, hogy Brüsszel több bért fizessen. 

Mindez ön szerint elég lehet a választási győzelemhez, miközben az egyik oldal bármit meg tud ígérni? 2002-ben ez bejött az MSZP-nek. 

2002-ben úgy győzött a szocialista párt, hogy rendkívül kicsi volt a különbség, így annak az okát rengeteg mindennel lehetett magyarázni. Egyik ilyen volt, hogy 23 millió román Magyarországra jövetelével riogattak. Ami azóta gyökeresen megváltozott, hogy 15 éve az MSZP volt az egyik legnagyobb és legszervezettebb párt, és ráadásul egy rendkívül uszító és lejárató kampányt folytattak a Fidesz ellen. Azóta a Fidesz szervezeti értelemben is a mezőny elé került. Akkor a szocialisták egy elosztási alapú társadalmat akartak fenntartani, de mára kiderült, hogy ezt a magyar gazdaság nem viseli el. A foglalkoztatottságot ráadásul tovább kell növelnünk. Az MSZP-sek már nagyon csúnyán átvertek bennünket handabanda ígéretekkel, nehéz lesz még egyszer átverni a magyar társadalmat.