Kilencven éve őrzik a magyarok emlékét egy szicíliai kisvárosban

2017.06.27. 16:55

Hadifogolyként érkezett több ezer magyar katona Szicíliába, Vittoria városába az első világháború elején. A háború évei alatt azonban barátságot kötöttek az ott élő emberekkel. Dolgoztak ugyan a helyi családok földjein, de azért pénzt kaptak, és ellátást. Amikor vége lett a háborúnak, és a katonák hazamehettek, apró ajándéktárgyakat készítettek a szicíliai családoknak – így köszönték meg az emberséges bánásmódot. A járványok miatt viszont 118 magyar hadifogoly Vittoriában halt meg. Emlékük megőrzésére Magyarországon adománygyűjtés folyt, amelynek eredményeképp magyar pénzből építették fel 90 éve a Magyar Kápolnát. A katonák az épület alatti csontkamrában nyugszanak. Az ott meghalt hadifoglyok nevét a kápolna falán gránittáblák őrzik. Az Origo Vittoriában járt, amikor újraszentelték a Magyar Kápolnát. Számos érdekességet, izgalmas részleteket tudtunk meg az odahurcolt katonák történetéről, és arról, hogy a szicíliaiak hogyan és miért ápolták a magyarok emlékét azokban az évtizedekben is, amikor magyarok nem is járhattak Szicília földjén.

Ajándékokat készítettek a hadifoglyok

A magyarok emlékére állított kápolna SzicíliábanFotó: Talán Csaba

Giancarlo Francione szenvedélyes ember. A volt szicíliai banki alkalmazott gyerekkora óta ismerte az első világháborús magyar katonák történetét. A hadifoglyokét, akiket Vittoria városába hurcoltak a világháború elején. Aztán felnőttként is sokat beszélgetett a barátaival, ismerőseivel a történetről, és rendszeresen kimentek megkoszorúzni az 1927-ben felépített Magyar Kápolnát.

Giancarlo FrancioneFotó: Talán Csaba

Érdeklődve hallgatta a családok történeteit, akiknél a magyar katonák dolgoztak. Az apák elmesélték a fiaiknak, azok az unokáiknak, hogy a magyar hadifoglyok a földeken dolgoztak, később a járványok megtizedelték őket, akik pedig életben maradtak, tovább dolgoztak egészen a háború végéig. Megtudta, hogy barátságok, sőt szerelmek szövődtek a katonákkal. Aztán felnőttként kutatni kezdte a több ezer magyar hadifogoly történetét. 
1995 végén kezdtem el a munkát, amikor itt, Vittoria városában felavatták a magyar-olasz katonai múzeumot. Dolgoztam a múzeum anyagainak összegyűjtésén is, sőt a saját gyűjteményemet is felajánlottam a múzeumnak. Azokat a tárgyakat, amelyeket a családoktól kaptam, akiknél a magyar hadifoglyok dolgoztak  – mondta Giancarlo Francione az Origónak. – Az első világháborús katonák történetének kutatása azóta is a szenvedélyem" – tette hozzá.

Giancarlo Francione a beszédet mond a kápolna előttFotó: Talán Csaba

A Magyar Kápolna előtt állunk. A dél-szicíliai kisváros, Vittoria felett hidegfront halad át – június vége van, és „mindössze" 30-32 fok. Náluk ez ilyenkor szokatlan, Giancarlo Francione ingben, öltönyben, és egyáltalán nem panaszkodik a tűző napon. Rámutat a kápolna előtti virágokra – ezeket a város lakói hozták – mondja –, és nemcsak ma, hanem egész évben friss virágokat visznek a magyar katonák emlékhelyére.

„Élő hagyomány ez a mai napig. Az itt élők gyertyákat gyújtanak, virágokat hoznak, és egy pillanatra mindig megállnak a Magyar Kápolna előtt, amely folyamatosan nyitva van. Nemcsak idősek, hanem fiatalok is járnak ide, hiszen az édesapjuktól, nagyapjuktól megismerték a magyar katonák történetét, és fontosnak tartják az emlékezést. A családok otthon még mindig őriznek olyan tárgyakat, amelyeket a magyarok készítettek akkor, száz évvel ezelőtt. Azok a hadifoglyok, akik túlélték a járványokat, és a háború végén hazamehettek, úgy köszönték meg az olasz családoknak az elhelyezést, a munkát és a jó bánásmódot, hogy különböző ajándéktárgyakat készítettek nekik: cigarettatartót vagy tojástartót fából."

Nyolcvan magyar katona nyugszik a kápolna alatt

„Húsz évvel ezelőtt hallottam először arról, hogy első világháborús magyar katonákat hurcoltak el Szicíliába, Vittoria városába hadifogolyként" – mondta dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Dr. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka gyertyát gyújt a Magyar Kápolnában, VittoriábanFotó: Talán Csaba

Olvastam és hallottam a történetet, de amikor először Vittoriába látogattam, és megláttam az olaszok által emelt Magyar Kápolnát, nagyon megható volt. Kilencven éve szentelték fel az emlékhelyet, és most teljesen felújítottuk. Azt gondolom, hogy ez méltó nyughelyük a magyar katonáknak, akik a kápolna alatt, egy csontkamrában nyugszanak." 

Kovács Vilmos már többször járt Szicíliában. Sokat tárgyalt, rengeteget dolgozott azon, hogy a legapróbb részleteit is megismerje a hadifoglyok történetének. Őt már régi jó ismerősként fogadták a vittoriaiak.

A parancsnokot régi, jó ismerősként fogadják SzicíliábanFotó: Talán Csaba

„Az első világháború során, amikor Olaszország hadba lépett, és a nekik északi, nekünk déli arcvonalban megkezdődtek az első nagy összecsapások, a helyi véres veszteségek mellett rengeteg, több tízezer magyar katonát hurcoltak el hadifogságba. Az olaszok, mint ahogyan a többi nemzet is, igyekeztek a lehető legtávolabb vinni a hadifoglyokat az arcvonaltól – legalábbis attól a vonaltól, ahol az ellenséges katonák érdekeltek voltak. A cél az volt, hogy a hadifoglyok minél nehezebben tudjanak megszökni. Így több ezer magyar hadifogoly Szicíliába, Vittoria városába került. Szicília egy sziget, innen valóban a legkisebb volt az esély a szökésre. Az is fontos volt, hogy ne kelljen hatalmas erővel őrizni a hadifoglyokat. A katonák hadifogolytáborokban éltek, de mégsem volt itt olyan nehéz az életük, mint mondjuk egy orosz táborban. Egyfelől Szicíliában egészen más időjárási viszonyok vannak, másfelől az ide hurcolt magyar katonák kijárhattak dolgozni a környező mezőgazdasági területekre. Családoknak dolgoztak, és a munkájukért pénzt is kaptak. A járványok viszont itt sem kímélték a katonákat. Spanyolnátha söpört végig a táboron. 118 magyar hadifogoly halt meg végül a járványban, és különböző más betegségekben. Azt gondoltuk, mindannyian itt nyugszanak, a kápolna alatt. Egészen mostanáig" – mondta a parancsnok.

Az idén tavasszal ugyanis felújították a kápolnát. Magyar restaurátor, szobrászművész dolgozott az épületen, és egy régész, hadisírokkal foglalkozó szakember a csontkamrát is feltárta. Mostanra kiderült, hogy nyolcvan katonát temettek a kápolna alá. A falára pedig egy gránittáblára név szerint felírták, kik nyugszanak ott.

A kápolna falán gránittáblára írták fel a magyar katonák nevétFotó: Talán Csaba

Az irattárakban még kutatjuk a hadifoglyok történetét, és remélem, jövőre pontosan tudjuk majd, hogy egyenként melyik alakulathoz tartoztak a katonák, és hogyan kerültek a kápolna alatti csontkamrába. – mondta Kovács Vilmos.

A vittoriai Magyar KápolnaFotó: Talán Csaba

Azt is elmondta, hogy amikor felszámolták a hadifogolytáborokat 1919 után, volt olyan magyar tiszt, aki visszatért, és megköszönte az emberséges bánásmódot, sőt visszaemlékezést írt a hadifogság körülményeiről. A parancsnok pedig vittoriai látogatásai során olyan idős emberekkel találkozott, akiknek az édesapja vagy nagyapja tevékenyen részt vett a kápolna építésében még 1927-ben. Az idős emberek azt is elmondták, hogy azokban az évtizedekben, amikor nem jöhettek magyarok – se katonák, se civilek – Szicíliába a két politikai rendszer különbsége miatt, akkor is ápolták a magyar katonák emlékhelyét.

Nemcsak a városok, hanem a nemzetek barátsága is erős

A Magyar Kápolna felújítását májusban fejezték be. A felújítás költségeit a Honvédelmi Minisztérium és Vittoria testvérvárosa, Mátészalka fizette.

Hanusi Péter, Mátészalka polgármestereFotó: Talán Csaba

Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere az Origónak elmondta, hogy tavaly Kovács Vilmos ezredessel járt először Vittoriában, és akkor tárgyaltak a felújításról. Bár húsz éve testvérváros Vittoria és Mátészalka, valójában nem volt élő kapcsolat a két település között. Az volt a célom, hogy szorosabbá fűzzük a kapcsolatot Vittoria és Mátészalka között. Nemcsak a kápolna miatt, hanem azért is, mert ritka lehetőség, hogy két város barátsága a nemzetek közötti diplomáciai kapcsolatot is erősíti – hiszen a legmélyebb történelmi gyökereinket ápoljuk együtt a szicíliaiakkal."  – mondta.

Hanusi Péter azt is szeretné, ha a magyar-olasz katonai múzeumot is felújítanák. A múzeumot 20 éve a hadifogolytábor egyik barakkjában hozták létre, de az évek alatt az állapota leromlott. A polgármester azt reméli, hogy az első világháború végének századik évfordulójára megállapodás születhet a múzeum felújításáról is.

Tisztelgés az emlékhely előtt - a sorban Simicskó István honvédelmi miniszter.fotó: Talán Csaba

A Magyar Kápolnát június 20-án szentelték újra. A temetőben nemcsak a magyar és az olasz hivatalos delegáció tagjai jöttek el, hanem a kisváros lakói is. Többen egy-egy szál virágot szorongattak a kezükben.

A szicíliai magyar emlékhely újraszenteléseFotó: Talán Csaba

Vittoria polgármestere, Giovanni Moscato azt mondta: bár a harci árkokban egymással szemben álltak a két nép fiai, hadifogolyként a helyiekkel barátságot kötöttek. A cél most is az, hogy a két nép közötti kapcsolatot és kiváló viszonyt még jobban megerősítsék.

Főhajtás a kápolna előtt: elöl Vittoria polgármestere, mellette Simicskó István honvédelmi miniszterFotó: Talán Csaba

A kápolnát Bíró László, a Honvédelmi Minisztérium katolikus tábori püspöke szentelte újra. Egy szicíliai pap is imát mondott, majd megáldotta az emlékhelyet.

Simicskó István magyar földet szór a szicíliai kápolna kertjébeFotó: Talán Csaba

Simicskó István honvédelmi miniszter pedig magyar földet szórt a kápolna kertjébe, hogy az ott eltemetett katonák ne csak olasz, hanem magyar földben is nyugodhassanak.