Kilencven éve őrzik a magyarok emlékét egy szicíliai kisvárosban

A magyarok emlékére állított kápolna Szicíliában
Vágólapra másolva!
Hadifogolyként érkezett több ezer magyar katona Szicíliába, Vittoria városába az első világháború elején. A háború évei alatt azonban barátságot kötöttek az ott élő emberekkel. Dolgoztak ugyan a helyi családok földjein, de azért pénzt kaptak, és ellátást. Amikor vége lett a háborúnak, és a katonák hazamehettek, apró ajándéktárgyakat készítettek a szicíliai családoknak – így köszönték meg az emberséges bánásmódot. A járványok miatt viszont 118 magyar hadifogoly Vittoriában halt meg. Emlékük megőrzésére Magyarországon adománygyűjtés folyt, amelynek eredményeképp magyar pénzből építették fel 90 éve a Magyar Kápolnát. A katonák az épület alatti csontkamrában nyugszanak. Az ott meghalt hadifoglyok nevét a kápolna falán gránittáblák őrzik. Az Origo Vittoriában járt, amikor újraszentelték a Magyar Kápolnát. Számos érdekességet, izgalmas részleteket tudtunk meg az odahurcolt katonák történetéről, és arról, hogy a szicíliaiak hogyan és miért ápolták a magyarok emlékét azokban az évtizedekben is, amikor magyarok nem is járhattak Szicília földjén.
Vágólapra másolva!

Ajándékokat készítettek a hadifoglyok

A magyarok emlékére állított kápolna Szicíliában Fotó: Talán Csaba

Giancarlo Francione szenvedélyes ember. A volt szicíliai banki alkalmazott gyerekkora óta ismerte az első világháborús magyar katonák történetét. A hadifoglyokét, akiket Vittoria városába hurcoltak a világháború elején. Aztán felnőttként is sokat beszélgetett a barátaival, ismerőseivel a történetről, és rendszeresen kimentek megkoszorúzni az 1927-ben felépített Magyar Kápolnát.

Giancarlo Francione Fotó: Talán Csaba

Érdeklődve hallgatta a családok történeteit, akiknél a magyar katonák dolgoztak. Az apák elmesélték a fiaiknak, azok az unokáiknak, hogy a magyar hadifoglyok a földeken dolgoztak, később a járványok megtizedelték őket, akik pedig életben maradtak, tovább dolgoztak egészen a háború végéig. Megtudta, hogy barátságok, sőt szerelmek szövődtek a katonákkal. Aztán felnőttként kutatni kezdte a több ezer magyar hadifogoly történetét.

– mondta Giancarlo Francione az Origónak. – Az első világháborús katonák történetének kutatása azóta is a szenvedélyem" – tette hozzá.

Giancarlo Francione a beszédet mond a kápolna előtt Fotó: Talán Csaba

A Magyar Kápolna előtt állunk. A dél-szicíliai kisváros, Vittoria felett hidegfront halad át – június vége van, és „mindössze" 30-32 fok. Náluk ez ilyenkor szokatlan, Giancarlo Francione ingben, öltönyben, és egyáltalán nem panaszkodik a tűző napon. Rámutat a kápolna előtti virágokra – ezeket a város lakói hozták – mondja –, és nemcsak ma, hanem egész évben friss virágokat visznek a magyar katonák emlékhelyére.

„Élő hagyomány ez a mai napig. Az itt élők gyertyákat gyújtanak, virágokat hoznak, és egy pillanatra mindig megállnak a Magyar Kápolna előtt, amely folyamatosan nyitva van.

Nemcsak idősek, hanem fiatalok is járnak ide, hiszen az édesapjuktól, nagyapjuktól megismerték a magyar katonák történetét, és fontosnak tartják az emlékezést.

A családok otthon még mindig őriznek olyan tárgyakat, amelyeket a magyarok készítettek akkor, száz évvel ezelőtt. Azok a hadifoglyok, akik túlélték a járványokat, és a háború végén hazamehettek, úgy köszönték meg az olasz családoknak az elhelyezést, a munkát és a jó bánásmódot, hogy különböző ajándéktárgyakat készítettek nekik: cigarettatartót vagy tojástartót fából."

Nyolcvan magyar katona nyugszik a kápolna alatt

„Húsz évvel ezelőtt hallottam először arról, hogy első világháborús magyar katonákat hurcoltak el Szicíliába, Vittoria városába hadifogolyként" – mondta dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Dr. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka gyertyát gyújt a Magyar Kápolnában, Vittoriában Fotó: Talán Csaba

Kovács Vilmos már többször járt Szicíliában. Sokat tárgyalt, rengeteget dolgozott azon, hogy a legapróbb részleteit is megismerje a hadifoglyok történetének. Őt már régi jó ismerősként fogadták a vittoriaiak.

A parancsnokot régi, jó ismerősként fogadják Szicíliában Fotó: Talán Csaba

„Az első világháború során, amikor Olaszország hadba lépett, és a nekik északi, nekünk déli arcvonalban megkezdődtek az első nagy összecsapások, a helyi véres veszteségek mellett rengeteg,

több tízezer magyar katonát hurcoltak el hadifogságba.

Az olaszok, mint ahogyan a többi nemzet is, igyekeztek a lehető legtávolabb vinni a hadifoglyokat az arcvonaltól – legalábbis attól a vonaltól, ahol az ellenséges katonák érdekeltek voltak.

A cél az volt, hogy a hadifoglyok minél nehezebben tudjanak megszökni. Így több ezer magyar hadifogoly Szicíliába, Vittoria városába került.

Szicília egy sziget, innen valóban a legkisebb volt az esély a szökésre. Az is fontos volt, hogy ne kelljen hatalmas erővel őrizni a hadifoglyokat. A katonák hadifogolytáborokban éltek, de mégsem volt itt olyan nehéz az életük, mint mondjuk egy orosz táborban. Egyfelől Szicíliában egészen más időjárási viszonyok vannak, másfelől

A járványok viszont itt sem kímélték a katonákat. Spanyolnátha söpört végig a táboron. 118 magyar hadifogoly halt meg végül a járványban, és különböző más betegségekben. Azt gondoltuk, mindannyian itt nyugszanak, a kápolna alatt. Egészen mostanáig" – mondta a parancsnok.

Az idén tavasszal ugyanis felújították a kápolnát. Magyar restaurátor, szobrászművész dolgozott az épületen, és egy régész, hadisírokkal foglalkozó szakember a csontkamrát is feltárta.

Mostanra kiderült, hogy nyolcvan katonát temettek a kápolna alá. A falára pedig egy gránittáblára név szerint felírták, kik nyugszanak ott.

A kápolna falán gránittáblára írták fel a magyar katonák nevét Fotó: Talán Csaba

– mondta Kovács Vilmos.

A vittoriai Magyar Kápolna Fotó: Talán Csaba

Azt is elmondta, hogy amikor felszámolták a hadifogolytáborokat 1919 után,

volt olyan magyar tiszt, aki visszatért, és megköszönte az emberséges bánásmódot,

sőt visszaemlékezést írt a hadifogság körülményeiről. A parancsnok pedig vittoriai látogatásai során olyan idős emberekkel találkozott, akiknek az édesapja vagy nagyapja tevékenyen részt vett a kápolna építésében még 1927-ben. Az idős emberek azt is elmondták, hogy azokban az évtizedekben, amikor nem jöhettek magyarok – se katonák, se civilek – Szicíliába a két politikai rendszer különbsége miatt, akkor is ápolták a magyar katonák emlékhelyét.

Nemcsak a városok, hanem a nemzetek barátsága is erős

A Magyar Kápolna felújítását májusban fejezték be. A felújítás költségeit a Honvédelmi Minisztérium és Vittoria testvérvárosa, Mátészalka fizette.

Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere Fotó: Talán Csaba

Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere az Origónak elmondta, hogy tavaly Kovács Vilmos ezredessel járt először Vittoriában, és akkor tárgyaltak a felújításról. Bár húsz éve testvérváros Vittoria és Mátészalka, valójában nem volt élő kapcsolat a két település között.

– mondta.

Hanusi Péter azt is szeretné, ha a magyar-olasz katonai múzeumot is felújítanák. A múzeumot 20 éve a hadifogolytábor egyik barakkjában hozták létre, de az évek alatt az állapota leromlott. A polgármester azt reméli, hogy az első világháború végének századik évfordulójára megállapodás születhet a múzeum felújításáról is.

Tisztelgés az emlékhely előtt - a sorban Simicskó István honvédelmi miniszter. fotó: Talán Csaba

A Magyar Kápolnát június 20-án szentelték újra. A temetőben nemcsak a magyar és az olasz hivatalos delegáció tagjai jöttek el, hanem a kisváros lakói is. Többen egy-egy szál virágot szorongattak a kezükben.

A szicíliai magyar emlékhely újraszentelése Fotó: Talán Csaba

Vittoria polgármestere, Giovanni Moscato azt mondta: bár a harci árkokban egymással szemben álltak a két nép fiai, hadifogolyként a helyiekkel barátságot kötöttek. A cél most is az, hogy a két nép közötti kapcsolatot és kiváló viszonyt még jobban megerősítsék.

Főhajtás a kápolna előtt: elöl Vittoria polgármestere, mellette Simicskó István honvédelmi miniszter Fotó: Talán Csaba

A kápolnát Bíró László, a Honvédelmi Minisztérium katolikus tábori püspöke szentelte újra. Egy szicíliai pap is imát mondott, majd megáldotta az emlékhelyet.

Simicskó István magyar földet szór a szicíliai kápolna kertjébe Fotó: Talán Csaba

Simicskó István honvédelmi miniszter pedig magyar földet szórt a kápolna kertjébe, hogy az ott eltemetett katonák ne csak olasz, hanem magyar földben is nyugodhassanak.