Elutasította a bíróság Matolcsy György jegybankelnök keresetét, amelyet még tavaly nyáron nyújtott be Bárándy Gergely szocialista képviselővel szemben. A döntés jogerős, ugyanakkor rendkívüli jogorvoslati kérelemmel még a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálatért. Matolcsy jogi képviselője, Buczkó Péter jelezte az Origónak, hogy "nagyon alaposan megfontolják" ezt az opciót, miután írásban is megkapják az indoklást.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke egy 2016 májusi parlamenti felszólalás miatt fordult a bírósághoz, amelyben Bárándy többek között lopással vádolta meg Matolcsy Györgyöt és családját. A jegybankelnök szerint ez az állítás sérti a jó hírnevét és túlment a véleménynyilvánítás határain. Akkor úgy értékelt, hogy a szocialista képviselő egyértelmű bűncselekménnyel gyanúsította meg az MNB elnökét és környezetét, ezt pedig nem kell tűrnie még akkor sem, ha közéleti szereplő.
Bárándy Gergely kijelentése része annak a politikai hadjáratsorozatnak, amelynek célja Magyarország jegybankjának a meggyengítése.
Matolcsy azt szerette volna elérni, hogy a bíróság kötelezze az MSZP-s képviselőt arra, hogy magánlevélben és közleményben is kérjen bocsánatot, illetve 1 millió forint sérelemdíjat is fizessen meg.
Az első fokú ítélet ezzel szemben idén februárban azt állapította meg, hogy Bárándy alperes véleményt fogalmazott meg, Matolcsy György keresete éppen ezért alaptalan. Kiemelték, hogy a véleményalkotás szabadsága előrébbvaló jog, mint a felperes személyiségi jogainak védelme. A jegybankelnök fellebbezéssel élt, mert úgy ítélte meg, hogy a döntés megalapozatlan és jogszabálysértő.
Matolcsy jogi képviselője, Buczkó Péter a ma délelőtti, másodfokú tárgyaláson azzal érvelt, hogy Bárándy közlése önkényes és öncélú volt, és mivel mindez egy konkrét ügyben (MNB-alapítványok) hangzott el,
a szocialista politikus a lopást szó használatával igenis tényt próbált meg közölni, amely valóságtartalmát viszont semmivel sem tudta bizonyítani.
Bárándy Gergely védője Schiffer András, az LMP egykori elnöke szerint viszont a lopás fogalmát ebben az esetben átvitt értelemben kell értelmezni, amolyan képes beszédként, nem pedig büntetőjogi kategóriaként. A Fővárosi Ítélőtábla végül helyben hagyta az elsőfokú, Matolcsy György keresetét elutasító határozatot és jogerősen is kimondta, hogy Bárándy ugyan "erőteljes" nyilatkozatott tett a parlamentben, az mégis minősíthető véleménynyilvánításnak.
Buczkó Péter ügyvéd úgy kommentálta az Origónak a döntést, hogy nagyon csalódott és bízott benne, hogy az Ítélőtábla megváltoztatja az elsőfokú bírósági döntést. Úgy fogalmazott, hogy
az elhangzott szóbeli indoklás nem adott választ a fellebbezésükben megfogalmazott jogi aggályokra és a felsorolt érveikre, éppen ezért a másodfokú ítélettel nem értenek egyet, azt megalapozatlannak tartják.
Buczkó jelezte, hogy továbbra is fenntartják, hogy Bárándy jogsértő, valótlan tényállítást közölt, amely nem fér bele a szólás és véleménynyilvánítás szabadságába. "Bárándy a kifogásolt felszólalásában szóhasználatában is tényekről beszélt, amikor azt mondta, hogy nem a Magyar Nemzeti Bank munkatársai vagy általában az MNB lopta el a közpénzt, hanem Matolcsy György, az ő környezete és családja" - mutatott rá. Az ügyvéd arra is kitért, hogy még ha véleménynek is lenne tekinthető a szocialista politikus kirohanása, az akkor is jogsértő, mivel nincs olyan ténybeli alapja az elhangzottaknak, amelyből logikusan és tényszerűen levezethető a jegybankelnök megvádolásának jogszerűségét.
Most úgy tűnik, hogy közszereplők esetében bárkit le lehet tolvajozni, bárkivel szemben bármilyen kijelentést meg lehet tenni. Szerintem nem szerencsés, ha a bírói gyakorlat totálisan parttalanná teszi a közszereplők egymás közötti kommunikációját.
Buczkó Péter szerint az első fokon eljárási hibák is történtek, ezeket azonban hiába írták bele a jogorvoslatukba, a kihirdetett másodfokú ítélet egyáltalán nem foglalkozott vele.