Az időjárás dönti el, hogy aznap mi lesz a feladatuk

2017.07.17. 08:41

6 vízirendészeti őrs működik a Balatonon. Siófokon, Balatonföldváron, Balatonkenesén, Fonyódon, Keszthelyen és Balatonfüreden. A közel 600 négyzetkilométeres tavon ennek a 6 rendőrőrsnek a munkatársai pásztázzák a vizet nap mint nap. A központjuk Siófokon van. Az ottani vízirendőrökkel hajóztunk ki egy - szerencsére - balesetmentes napon. Az elmúlt hétvégén viszont összesen 43 embert kellett kimenteniük a Balatonból.

Többször másodfokú figyelmeztetés volt érvényben a Balatonnál az elmúlt időszakban. Ilyenkor a viharjelző percenként 90-et villan, figyelmeztetve a vízben tartózkodókat, hogy veszélyes lehet a fürdőzés, és a vitorlázás is. 

"A taktikánk az, hogy a vízijárőrök végigmennek, és kiürítik, kitakarítják a területet. Ha kiteszik a másodfokot, akkor mindenkihez odamennek, és figyelmeztetik, hogy menjenek ki a vízből, mert ilyenkor tilos fürdeni, matraccal, gumicsónakkal, vízibiciklivel közlekedni. Mivel ezek fürdőeszközök, így ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk, mint a fürdőzőkre" 

- magyarázza Verb István, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrség Víziközlekedési Osztályának rendőr őrnagya.

Forrás: Police.hu

Ez azért bizonyul jó taktikának, mert vihar esetén azokat, akik nem tartják be a szabályokat, és mégis kimerészkednek a vízre, könnyebben megtalálják a vízirendészek a kiürített területeken. Így történt ez a múlt hétvégén is, amikor este 20 és 21 órára mondtak vihart az előrejelzések. Egy nagyobb, tengerre készült hajó utasai az elromlott horgonyfelhúzó szerkezet miatt vesztegeltek a nyílt vízen. 

Úgy gondoltuk, hogy átérünk a túlpartra, és vissza is még a vihar előtt. Balatonkeneséről indultunk Sóstóra, és vissza akarunk érni. Sóstón dobtunk egy horgonyt, akkor még nem volt különösebb szél, voltak ugyan előjelek, de semmi különösebb. Sajnos a horgonyfelhúzó elromlott. Ez egy elektromos szerkezet, és mivel nem működött, kézzel kellett volna visszaszedni" - meséli a hajó kapitánya.

De mivel nagy volt a szél, nemcsak a lánc súlyát kellett volna felhúzni, de közben a szél is nyomta a több tonnás hajót, így nem sikerült felhúzni a horgonyt a viharban. A férfi felesége felhívta a testvérét, aki értesítette a vízirendőröket. Kis idő elteltével megérkeztek a helyszínre. A vízirendőrök egész idő alatt a hajó mellett maradtak a motorcsónakjukkal. Közben végig jó tanácsokkal látták el a hajó utasait, és segítettek kiszabadítani a hajót is. A helyszínre kiérkező alezredes személyesen szállt át, és kézzel segített felhúzni a teljesen leszaladt horgonyt. Végül mindenki épségben visszajutott a partra.
A vitorlások közlekedhetnek bármilyen viharjelzési fokozat esetén. De extrém időben őket is figyelmeztetik a vízirendőrök. Fontos azonban, hogy csak azok szálljanak vitorlára, akiknek van rutinjuk, és ismerik is a területet, ahova kihajóznak. Ám még ilyenkor is kötelező a mentőmellényt viselni. 

"Nyilvánvaló, hogy ilyenkor a hajóvezetőnek a kötelessége az utasokkal felvetetni a mentőmellényt. Azt fel kell venni, viselni kell, nem kell szégyellni, mert életet menthet" 

- figyelmeztet a vízirendőr.

Fotó: Polyák Attila - Origo


A mellény viselését a rendőrök sem mulasztják el. A vízirendőrt arról is kérdeztük, hogy előfordult-e már olyan eset, amikor a mentésért felelős rendőröket kellett kimenteni.

"Olyan volt, hogy technikai okok miatt be kellett vontatni egy hajót, olyan lehet, hogy egy hajó meghibásodik, de olyan nem, hogy egy vízirendőrhajó bajba került. De minden vízirendőr viseli a mentőmellényt, ami egy esetleges vízbe esésnél automatikusan felfújódik, de nyilván tudnak úszni a vízirendőrök." 

Arról is meséltek nekünk, hogy hogyan is kezdődik egy vízirendőr napja. 

„Nagyon fontos a technikai eszközök karbantartása nálunk, ezért először átnézik a hajót, ellenőrzik a felszerelést. Nagyon figyelünk a meteorológiai előrejelzésekre. Az időjárás eldönti, hogy aznap milyen feladatunk van." 


Lényeges, hogy minden felszerelés, minden eszköz elő legyen készítve a hajóban, hiszen ha riasztást kapnak, 2-3 percen belül el kell indulniuk a kikötőből. Azt is megtudtuk, hogy minden vízirendészeti hajón legalább ketten vannak, hiszen így könnyebben hajtanak végre mentéseket. Ha déli szél fúj, akkor általában a déli parton teljesítenek szolgálatot a vízirendőrök. 

" A sekély vizű strandokon az elsodródás veszélye nagyon nagy. Nem érzi a fürdőző a part takarásából, ha kijön 300 métert, akár vízibiciklivel, akár egy matraccal, nem tud már visszamenni, mert olyan erős a déli szél. Ezért is olyan fontos az időjárás figyelése." 

Nemrégiben találkoztak is egy ilyen esettel a vízirendőrök. 

Volt olyan turista, aki bement úszni, besötétedett, és nem ott ment ki, ahol bement, és nem talált haza, és hajnalig bolyongott, mire hazatalált, és már mindenki azt hitte,hogy vízbe fulladt. Reggel meg bekopogott a házba. Fonyódon bement a vízbe, és Fenyvesen jött ki, és nem tudta, hogy hol van" - meséli Verb István.

Két szörföst is ki kellett menteni, mert elsodródtak, és már nem tudtak visszajutni a partra.

"A szörfösök közlekedhetnek, nekik nem a viharjelzéshez van kötve a közlekedési szabályzat, hanem a Beaufort-skálához, ami egy hajózási skála: 6-8-as fokozatában a parttól 200 méterre közlekedhetnek, hiszen szélben lehet szörfözni. Általában ezekkel a szörfözőkkel nem is nagyon szokott baj lenni: van, aki bajba kerül, de erős szélben csak gyakorlott szörfös tud közlekedni egyébként." 


De hogyan is zajlik pontosan egy mentés?

Többféle mentés lehet: ha valaki elsodródik gumimatraccal, nem tud visszajönni a partra, akkor odaáll mellé a rendőrhajó, és a két rendőr megfogja, és beemeli a hajóba. Ez egy parti mentés. Vagy például megfeneklett egy hajó, ahol nagyon nagy hullámok vannak, esetleg horgonyt dob a hajóvezető, hogy ne sodródjon ki a partra. Hullámzik a hajó, és valaki rosszul lesz. Oda kell a szakmai tudás egyébként, hogy a méteres hullámokban odaálljon a vitorlás mellé a vízirendőr, és úgy tudjon levenni egy embert a hajóról, hogy az ne sérüljön meg, és ne törjön össze se a vitorlás, se a szolgálati hajó. Ehhez kell a rutin."

 

Fotó: Polyák Attila - Origo

A rendőrhajókon radar, GPS és mélységmérő is van. A jó technikai felszerelések megkönnyítik az éjszakai keresést is. 

Nagyon nehéz az éjszakai mentés. Jön egy telefon, itt vagyok, bajban vagyok, segítsenek - de nem tudja megmondani a pontos helyét, csak annyit, hogy a Balaton közepén. Ilyenkor megkérdezzük, hogy mit lát. A tihanyi apátságot, a siófoki óriáskereket, a balatonboglári gömbkilátót? Mindig egy olyan tájékozódási pontot próbálunk behatárolni, amit lehet látni, és így meg lehet találni a keresett személyt." 
A fulladás kockázatát a legnagyobb esetben az jelenti, hogy sokan úgy mennek be a vízbe, hogy túlbecsülik az úszótudásokat. A kellő vízbiztonság hiánya, vagy ha túlértékeli az úszótudását az ember, esetleg elfárad. Ezért azt tanácsolják a szakemberek, hogy aki nem olyan jó úszó, az inkább a parttal párhuzamosan ússzon, és ne menjen bele a mélyebb vízbe.

Egy elsodródó vízibicikli után úszik, vagy egy 2000 Ft-os, felfújható labda után úszik, és nem bírja, visszafordulna, de kimerül, mert nincs olyan fizikai állapotban. A másik része pedig a vízibicikliről való lecsúszás, amikor valaki felhevült testtel beugrik a vízbe. Mindenkinek azt mondjuk, hogy térképezze fel a területet, ahol fürdik: lehet, hogy látja a fürdőzőket, hogy mellig ér a víz, de 10 méterrel beljebb már kétméteres víz van. Ha ott nem ér le a lába, pánikba esik, akkor azonnal megfulladhat." 
Az idősebb korosztály sokszor felelőtlenebbül viselkedik, mint a fiatalabb társaik.

"Ami most is sajnos bekövetkezett nemrég, hogy idősek a hőcsúcsokban, délben bemennek fürdeni, rosszul lesznek, összeesnek, és a vízben megfulladnak, mert nem tudnak levegőt venni. Ha egyedül vannak. Ezért azt tanácsoljuk az időseknek, hogy a déli órákban ne fürödjenek, menjenek ki a partra, pihengessenek. Vagy ha annyira nagyon úszni akarnak, akkor legalább legyen ott valaki velük, aki tud segítséget hívni, ha baj van."

Júniusban ilyen esetek történtek: a parttól 5-10 méterre merültek el a fürdőzők a vízben. Az elmúlt évben viszont összesen 11 vízbefulladásos eset volt. Közülük 9-nek találtak a szervezetében alkoholt. Ha megtörtént a baj, és menteni kell valakit, akkor a legnagyobb probléma az, hogy a bejelentő nem tudja meghatározni a pontos helyszínt. 


Ez nem tenger, nem lehet lelátni a fenekére, hogy megtaláljuk ott az embert. Vannak szonárok a hajón, amikkel lehet feltérképezni a területet, ha van pontos helyszín. Általában az a problémánk, hogy nincs pontos helyszín, és pár száz méteres tévedés is eredménytelenné teheti a keresést" - magyarázza a vízirendőr.


Egy vízben elmerült embert azonban helikopterrel is keresnek, hiszen felülről jobban be lehet látni a vizet. Ha ez sem vezet eredményre, akkor hívják a vízimentőket.

"Ha megnézzük a többi vizesárok, bányató, folyó éves vízbefulladásos eseteit, akkor a Balaton nagyon jól áll a vízbiztonsággal. Ezt én így látom. Lehet vitatkozni, hogy mennyire lehetne csökkenteni ezt a számot. De ha azt nézzük, hogy egy hétvégén, egy csúcsnapon közel 300 ezer ember tartózkodik körben a Balaton partján, és megnézzük azt, hogy egy 300 ezres városban hány haláleset történik egy nap vagy egy hétvégén, a nagy számok törvénye alapján mindig lesz a Balatonban is, rettentően sok ember tartózkodik itt, ahhoz képest ez az éves szám nem sok. Én ezt vízirendőrként így látom."

 

Fotó: Polyák Attila - Origo


A vízirendőrök nagyon sok életet megmentenek tehát. Nemrég történt például, hogy Keszthelyen egy 10 éves kisfiú sodródott el egy szörfdeszkával. A szél messze vitte a strandtól, de szerencsére nem esett le a deszkáról. A vízirendőröknek sikerült kimenteniük a kisfiút. 

Egy vízirendőrt egy ilyen sikeres mentés doppingol. Jó érzés este úgy hazamenni, hogy igen, megtettem mindent, és ott voltam a területen, és jól dolgoztam, és megmentettem X embert, ezt nagyon sok ember nem mondhatja el magáról, hogy mennyi ilyet hajtott végre. Idén eddig 233 embert mentettünk ki a vízből! Volt egy hétvége, amikor 48 embert mentettünk egy nap." Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon találnak-e még bombát a Balaton vizében.

"Előfordulhat, de egyre ritkább. Amikor alacsony a vízszint, akkor lehet, hogy robbanótesteket találnak a fürdőzők, hiszen ha alacsonyabb a vízállás, akkor azokat a területeket is bejárják gyalog, ahova mélyebb vízállásnál nem jutnak el. Ilyenkor a kollégák kimennek, megvizsgálják, és ha az tényleg robbanótest, akkor értesítik a tűzszerészeket, mi biztosítjuk a helyszínt, ők meg jönnek, és kiszedik." 

- mondja Verb István.

A vízirendészet munkatársai azt javasolják, hogy mindenkinél legyen feltöltött mobiltelefon, amit egy vízálló tasakba tehetnek. Aki bajba kerül, az az ingyen hívható 1817-es telefonszámon tudja értesíteni őket. Ez a szám azonban csak a Balatonon működik. A hívásokat a nap 24 órájában fogadják, és segítséget küldenek a helyszínre.