KGBéla most elment az ügyészségre

Kovács Béla az ügyészség épülete előtt

Ezúttal elment az ügyészségi kihallgatására KGBéla. Mielőtt bement a Központi Nyomozó Főügyészségre, a jobbikos EP-képviselő újságíróknak azt mondta, hogy saját érdeke, hogy minél előbb lezáruljon a büntetőügye. Kovács Bélát kémkedéssel és költségvetési csalással is gyanúsítják. Ez utóbbiról azt mondta: „adminisztrációs hiba”. 

A politikus a főügyészség budapesti központi épületénél, még kihallgatása előtt újságíróknak azt mondta, kérni fogja, hogy minél előbb zárják le ezt az ügyet. „Ha úgy gondolják és van megfelelő mennyiségű bizonyítékuk, akkor emeljenek vádat ellenem,

én nagyon szeretném már a bíróság előtt tisztázni magamat,

ha viszont nincs megfelelő mennyiségű bizonyíték, akkor kérem, fejezzük be az eljárást, ennek a továbbiakban helye nincsen.”

Kovács Béla az eljárást ellene és a Jobbik elleni politikai akciónak próbálta beállítani (Kovács Béla mentelmi jogát az Európai Parlament felfüggesztette). Azt is állította, hogy „nagyon kevés az az anyag, illetve bizonyíték, ami elég lenne egy bírósági perhez.”

KGBéla korábban nem jelent meg az ügyészségen és nem is mentette ki magát. Utólag ügyvédje azt közölte, hogy Abháziában volt, ott kezelték. Ezt a jobbikos képviselő először tagadta (egy brüsszeli fotó közlésével), majd mégis elismerte. Most azt mondta: vérmérgezéssel kezelték a szakadár grúz tartományban, és július elején is lázas betegként kezelték, de akkor már az Európai Parlament német orvosai. Azt mondta, kezeléséről most hozott orvosi igazolást.

Kovács Béla azt mondta, azért nem jelent meg a brüsszeli meghallgatásán, mert nem tudta, hogy el kell mennie. Állítása szerint a sajtóból értesült ő is arról, hogy

a kémkedési ügyet és a költségvetési csalás miatt indult eljárást összevonta az ügyészség.

Utóbbit adminisztrációs hibának nevezte, amiért másfél év vizsgálat után megrovást kapott az Európai Parlament elnökétől. Hajlandó arra, hogy ő maga, de akár az ügyben érintett gyakornokai is visszatérítsék a kérdéses 15 600 euró támogatást, de szerinte erre nincs jogi lehetőség.

Kovács Béla az ügyészség épülete előtt Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A költségvetési csalással összefüggésben azt mondta: 2012-es szerződésekről van szó, amelyek lényege, hogy a gyakornokok megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csupán Brüsszelben, hanem Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt és „nem állandóan tartózkodtak Brüsszelben”.

Kovács Bélát korábban június 23-ára idézte be az ügyészség, ám

azon a kihallgatáson nem jelent meg.

Pár nappal később ügyvédje arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, az ügyészség szerdai közlése szerint azonban maga

Kovács Béla hivatalosan azóta sem jelezte, eddig miért maradt távol.

Szikinger István, Kovács Béla ügyvédje ma már azt állította, hogy KGBéla június 23-ára nem is volt beidézve, csak megbeszélték, hogy elmegy. Így nem is kell bizonyítania, hogy jogosultan maradt távol.

Brüsszel, 2015. május 6. Kovács Béla, az Európai Parlament Jogi Bizottságánál tartott meghallgatásra érkezik Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy

a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat.

Az ügyészség korábbi közleménye szerint ebben a kémkedési ügyben már 2014 májusában kérte a legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de az csak 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2015 decemberében hallgatta ki gyanúsítottként.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján,

fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt

indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett. A legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg és vált lehetővé, hogy a bűncselekménnyel meggyanúsítsák Kovács Bélát.

Az Európai Parlament első, a mentelmi jogot felfüggesztő határozata rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás. Vagyis KGBéla ma akár őrizetbe is kerülhet.

Kovács Béla hazudozásokkal teli csalási és kémügye azért is kellemetlen a Jobbiknak, mert most már nincs hét, amikor nem keverednek valamilyen botrányba. Balczó Zoltán brüsszeli antiszemita botrányáról (nem állt fel a Simone Veil emlékére tartott egyik megemlékezésen) az Origo számolt be. A plakátkampányuk pénzügyeivel pedig hónapok óta nem tudnak elszámolni: Simicska Lajos pártja szinte ingyen kapott plakáthelyeket Simicska plakátcégétől. A korrupciós ügyet zavaros magyarázkodással próbálták leplezni.