Elmondjuk, kicsoda Gulyás Márton

2017.09.17. 16:39

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elzavart hallgatójából a Sándor Palotát megdobáló tüntetésszervezővé lett Gulyás Márton „életművét” foglaljuk össze a következő sorokban. Hogy jutott el a zseniális balettművész Markó Iván premierjének megzavarásától a választási rendszerekről való sajátos elmélkedésig, megmosolyogtatóan sikertelen tüntetések szervezéséig vagy legutóbbi szerencsétlenkedéséig, amikor az Origo biztonsági őre kidobta a szerkesztőségből, mert "barátaival" be akart törni. Persze, nem szabad Gulyás Mártont lebecsülni: igen, saját erejéből csak ügyetlenkedésekre futja. De ha Soros Györgytől még több pénz jut hozzá, még több embert fog tudni rángatni, és akkor megpróbálja nyilvánvalóan beváltani ígéretét: az ő finomkodó megfogalmazása szerint polgári engedetlenségi mozgalmat indítani. 

Gulyás Márton mozgalmat indított a választási rendszer átalakítása érdekében. Céljuk, hogy teljesen listás szisztéma legyen Magyarországon, és ha a parlament ezt nem fogadja el október 23-áig, akkor polgári engedetlenségi mozgalmat indít. Az utóbbi egyrészt teljesen törvénytelen akció lenne, bár nagyban egybeesik a hazai Soros-szervezetek terveivel. Másrészt polgári demokráciákban nem szokás a választási rendszereket a szavazás előtt nyolc hónappal módosítani. Persze, a követelés csak ürügy. A cél a botrány, a felfordulás. Gulyás Márton hosszú évek óta a hazai baloldali-anarchista mozgalom egyik vezéralakja, éppen ezért itt az idő, hogy kicsit felelevenítsük a pályáját. 

Gulyás Márton 2012-ben tűnt föl először egy politikai tüntetésenFotó: Mudra László [origo]

Már a gimnáziumban is lázadt

Gulyás egy középosztálybeli család harmadik gyermeke, édesapja Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező. Gulyás Márton a XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjaként 19 évesen színdarabot rendezett, később Nagy Zoltánról szóló filmjével felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de azt nem végezte el, összesen négy hónapot járt az intézménybe. Nem felelt meg a követelményeknek. Nyilatkozata szerint azért, mert túl radikális gondolkodása miatt rossz volt a viszonya a tanárokkal.Gulyás egyébként már a gimnáziumi évei alatt tüntetést szervezett az igazgató ellen.

Amikor még tetszett az állami pénz Gulyásnak

A 2000-es években szegődött a Schilling Árpád vezette Krétakörhöz. Gulyás pályafutásának egyik fordulópontja a 2008-as váltás a Krétakörön belül. Ekkor döntött úgy Schilling, hogy a hagyományos alternatív társulati forma helyett társadalmi ügyekre jobban reflektáló (esetleg jobban fizető) kreatív művészeti központot hozna létre, és kiadta a „Tessék politizálni!” jelszót. Éppen ekkor kötött három évre szóló különmegállapodást a Krétakör és a Hiller István vezette szocialista kultusztárca: összesen 300 millió forintot kapott volna a társaság. Végül összesen 120 millió forintot kaptak.  Gulyás Márton ekkor nem állt ki a színre, hogy fellépjen a kormányzati beavatkozás ellen, ahogyan azt Markó Iván esetében megtette 2013 májusában. De ne szaladjunk ennyire előre.

Az első nagy rendzavarás

Gulyás 2010 után lett a Krétakör ügyvezető igazgatója, miután elődje, Gáspár Máté otthagyta a társaságot, hogy a Soros György alapítványa által fenntartott Open Society Institute művészeti és kulturális vezetőjeként folytassa – a Krétakör rendre ott is van a Soros-féle fizetési listán. Gulyás aktív politizálása 2012-ben vette kezdetét. Akkor a Hallgatói Hálózat diáktüntetésén szólalt föl. Az Index korabeli beszámolója szerint „a tüntetésen jelen lévők is csak kapkodták a fejüket, amikor a Humán Platform nevű, teljesen ismeretlen szervezet képviseletében egy kiszőkített hajú popsztár és egy néptribun keveréke mondott gyújtó hangú beszédet”. A Humán Platform Gulyás ötlete volt: olyan ernyőt álmodott meg, amely alatt mindazok a szervezetek tömörülnek, amelyek úgymond rosszul jártak a Fidesz-kormánnyal.

Gulyás egyik legemlékezetesebb akciója volt, hogy 2013 májusában Markó Iván Az ember tragédiája című táncszínházi adaptációjának bemutatóján bekiabálásokkal zavarta meg a tapsot a Pesti Magyar Színházban. Nem tetszett Gulyásnak, hogy a Magyar Fesztivál Balett 130 millió forintos támogatást kapott a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. Gulyás akciója azért volt szánalmas és nevetséges, mert egy sikertelen művész, egy művészeti felsőoktatási intézményből kibukott fiatalember próbált szemtelenkedni a huszadik század egyik legnagyobb balettművészével, egyáltalán, az egyik legnagyobb magyar művésszel. 

Persze, óhatatlanul eszébe jut mindenkinek felidézni kettejük különbségét: míg Markó Iván első táncos volt Maurice Béjart-nál, megalapította a Győri Balettet, majd a Magyar Fesztivál Balettet, politikai rendszerektől, országoktól, földrészektől függetlenül elismert és világhírű művész, Gulyás Mártonnak művészként (ha egyáltalán nála használható ez a szó) csak a kudarc jutott. A zseni és a senki csatája zajlott Az ember tragédiája premierjén. Gulyás Mártont egyébként Markó elég hamar elhallgattatta, Gulyásnak, amikor nemcsak kiabálni kellett, hanem Markó beszélgetni kezdett vele a színpadról, sok érve nem volt.

Gulyás Mártont 2017-ben 300 óra közmunkára ítéltékFotó: Szabó Gábor - Origo

Megverték a gyurcsányisták

Gulyás ezután is folytatta anarchista tevékenységét. 2014 januárjában megzavarta a holokauszt nemzetközi emléknapján tartott megemlékezést a Holokauszt Múzeumban. A rendezvényen arra kérte Rétvári Bence államtitkárt, hogy a kormány ne állítsa fel a Szabadság téren a német megszállás áldozatainak emlékművét. Időközben az általa vezetett Human Platformmal pénzgyűjtésbe is kezdett. A Norvég Civil Támogatási Alap ugyanis éppen a „szervezetfejlesztésre” adott közel 120 ezer eurót, ám mivel a Platform csak elméletben és informálisan létezik, a pénzt a Krétakör Alapítvány kapja – és osztja.

2014 áprilisában a Humán Platform és a Krétakör aktivistáival együtt, „Tedd magad szabaddá!” feliratú papírokkal tüntettek annak az épületnek a közelében, melyben a Fidesz eredményváró rendezvényét tartotta. Nyáron Gulyás állítása szerint a DK, „Ellenállás napja” című rendezvényén inzultálták és megverték őt a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai miután a „Cigányozás helyett baloldali megoldást” feliratú táblával tiltakozott. Ezt követően gyakorlatilag az összes kormányellenes tüntetésen feltűnt.

A ligeti balhé

2015 augusztusában azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy a velencei biennálén a magyar pavilon kiállítását megzavarták. Gulyásék a magyar kormány kerítésépítése és menekültekkel kapcsolatos kampánya ellen tiltakoztak, NATO-szögesdróttal és a Fidesz-kormány plakátjaival vették körbe és zárták el az épületet, de az olasz rendőrség végül leszedette és elkobozta a szögesdrótot.

2016-ban is többször hallhattunk Gulyásról. Egyszer tiltakozásképpen eltávolította a választási iroda tábláit, ami miatt később 41 800 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezték. 2016 júliusában, amikor a budapesti Városligetben a ligetvédőkkel együtt tiltakozott, állítása szerint eltörték az ujját, ugyanakkor a biztonsági emberek állítása szerint Gulyás sebesítette meg őket azzal a vágóeszközzel, mellyel elvágta az építkezés területére történő betekintést akadályozó ponyvát.

Gulyás anarchista akcióiról ismertFotó: Szabó Gábor - Origo

Jogerősen elítélték

Idén a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló jogszabály, valamint a felsőoktatási törvény módosítása ürügyén szólította ismét utcára (kevés) híveit Gulyás. Az anarchista aktivista festékkel öntötte le a Sándor-palotát, amiért 300 óra közmunkára ítélték. Gulyás előzetesbe is került, majd gyorsított eljárásban hozták meg az ellene szóló ítéletet. Akkor azt mondta: nagyon megviselte a 72 órás őrizet. Ez azonban nem volt igaz, a politikai aktivista hazudott, ugyanis nem sokkal az után, hogy Simicska Lajos tévéjében Kálmán Olga nevetségesen oldott, mondhatni baráti hangulatban tegeződött és csevegett vele, a tévében panaszkodott elviselhetetlen fáradtságáról, néhány perccel később már feltűnt a Planet Romeo (Gay Romeo) nevezetű társkereső oldalon. 

Gulyás a jogerős ítélet után sem állt le, és Röszkére szervezett demonstrációt, ahol át akarták vágni a határzárat. Tehát Soros Györgyhöz hasonlóan ő is ellenzi a kerítést. A fizetett aktivistának egyébként az sem tetszett, ahogyan Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kitáncolt a kerítésbontó nyilatkozata mögül. Szerinte a kerítés Magyarország vesztét fogja okozni. 

És itt van Gulyás Márton legújabb botránya: péntek este 11 óra után legalább húsz társával be akart törni az Origo szerkesztőségébe. Az Origo biztonsági őre kidobta, erre közel egy órán át bolyongani kezdtek az irodaházban, mászkáltak a lépcsőházban, és propagandaplakátokkal összerondították az épületet.

És idézzük fel, mivel is fenyegetőzik Gulyás Márton őszre. A Soros-módszer tipikus eszközével, a polgári engedetlenségnek nevezett akciókkal. Egy idézet tőle: „fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra”. 

Ez várható tehát Gulyás Mártontól és társaitól.