Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtása kapcsán. Ez ugyanis szeptember 26-án papíron hatályát veszti, a fő kérdés pedig az, hogy a betelepítés tervének van-e kötelező érvénye, vagy csupán ideiglenes döntésnek minősül. A vitás ügyről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A szakértő elmondta, hogy az Európai Bizottság (EB) szerint hiába jár le a kvótahatározatban megállapított kétéves időszak,
azokon a tagállamokon, amelyek azt nem hajtották végre, számon lehet kérni a határozatot, és végre kell velük hajtatni.
Csakhogy az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában azt írta: a kvótahatározat átmeneti hatálya szeptember 26-án automatikusan megszűnik, amiből az következik, hogy utána az már nem végrehajtható.
Szánthó szerint a kijelentés abból a szempontból érdekes, hogy mindez Magyarország és Szlovákia kvótaperben előadott érvelésének cáfolataként jelent meg. A két ország fő érve ugyanis az a kvóták nem teljesítése kapcsán, hogy a vonatkozó határozatot nem megfelelő eljárási folyamatban hozták meg. A bírósági főtanácsnok azonban úgy vélekedett, mivel a határozatnak ideiglenes a hatálya, nem minősül rendes jogalkotási aktusnak, éppen ezért megfelelő eljárásban hozta meg az Európai Tanács.
A stratégiai igazgató úgy értékelt, hogy az uniós szervek kelepcébe kerültek.
Ugyanis ha a kvótahatározat ideiglenesnek minősül, akkor szeptember 26. után nem kell végrehajtani, bármit is mondjon a bíróság.
Ha az EB véleménye igaz, és mégis végre kell hajtani, akkor viszont nem ideiglenes döntés, tehát nem megfelelő eljárásban hozták meg, és semmissége miatt nem kell végrehajtani."
A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. A perben a bíróság szeptember 6-án hirdet ítéletet.
