Gerő András: A Jobbik elnöke a rasszizmust képviseli

2017.09.20. 10:38

Indulatos levélben tiltakozott Gerő András történész a Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) vezetőségénél, mert e heti vitaestjükre Vona Gábort hívták meg vendégnek. Gerő szerint a Jobbiknak és annak elnökének a politikacsinálása cigányellenességből és zsidógyűlöletből fakad, az pedig, hogy mostanában békésebb hangot próbálnak megütni, komoly hitelességi problémát vet fel az esetükben. Szerinte éppen ezért nem kellene legitimálni Vonát a meghívással. Az SZMK a hazai liberális körök egyik legjelentősebb, félig titkos szervezete.

Az utóbbi időszakban Vona Gábor személye tartja lázban a liberális véleményformálókat. Erősen megoszlanak a vélemények ugyanis arról, hogy a Jobbikot középre terelni igyekvő pártelnök vállalható személy-e. A konkrét töréspont legfrissebben arról szól, hogy Vona hivatalos a Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) e héten tartandó zártkörű beszélgetésére. A Mandiner arról ír, hogy a klub döntően baloldali-liberális megmondóemberekből verbuválódott 2006-ban, és rendszeresen szervez zártkörű vitaesteket.

A rendezvények nem sajtónyilvánosak, az ott elhangzottakról általában nem jelennek meg tudósítások.

Az SZMK korábban sem volt mentes a botrányoktól, tíz éve épp az őszödi beszéd melletti kiállás miatt lépett ki öt tag, köztük Schiffer András és Szombathy Pál is. Ezzel együtt is a klubban továbbra is jó néhány liberális közéleti szereplő fordul meg: a soraiban ott van Babarczy Eszter, Bárándy Péter, Bojár Gábor, Bozóki András, Jakupcsek Gabriella, Kolosi Péter, Kökény Mihály, Krizsó Szilvia, László Csaba és Müller Péter Sziámi is. 

Most pedig újabb viharfelhők gyűlnek az SZMK fölött, ugyanis ezen a héten Vona Gábort hívták meg vendégnek a zártkörű eseményükre.

Vona Gábor cicávalForrás: Ripost

A vezetés döntése sokaknál kiverte a biztosítékot, Gerő András történész pedig egy indulatos levélben fakadt ki a lépés miatt. Ebben azt írta, hogy a Jobbik és Vona politizálása egyértelműen a cigány- és zsidógyűlöletből fakad, és hiába próbálkozik a párt engedékenyebb hang megütésével, az, hogy az EU-zászló égetésétől eljutottak a közös európai bérek követeléséig, egyértelműen hitelességi probléma, amelyet nem kellene legitimálni. 

A történész azt is hozzátette, hogy minden olyan politikust vagy közéleti személyt vállalhatatlannak gondol, aki a rasszizmust akár a politikában, akár a közéletben képviseli.  

Alább Gerő András teljes levele, amelyet a Mandiner szerzett meg:

Tisztelt Ügyvivő Testület!

Kaptam egy meghívót a Szeretem Magyarországot Klubtól, amelyben arról tájékoztatnak, hogy az Ügyvivő Testület döntése alapján meghívják előadónak Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (valójában párt) elnökét.

Két érvvel indokolják a meghívást.

Elismerik ugyan, hogy „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de úgy vélik, hogy a beszélgetéssel „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.

A másik érv így szól: a felmérések azt mutatják, hogy a Jobbik a teljes felnőtt lakosság körében jelenleg a második helyen áll, s így „már nem igaz a korábban felvetett hipotézis, hogy a meghívással bármit is legitimálnánk”.

Ezek az érvek nem túl erősek.

Először is a Jobbik 2010 óta legitim parlamenti párt, mert szabad választásokon a magyar emberek egy része szabad akaratából bejuttatta őket a parlamentbe. A politikai, jogi legitimitás tekintetében tehát 2010 óta nincs változás, így tehát őket nem kell legitimálni – a magyar választók egy része ezt már megtette.

Itt a kérdés nem az, hogy a Jobbik legitim politikai parlamenti erő-e. Ez nem is kérdés. A kérdés az, hogy az SZMK egy meghívással legitimálni kívánja-e a Jobbikot, illetve annak elnökét? Az Önök válasza erre egyértelműen, igen.

Mindig nagyra tartottam, hogy az SZMK a demokratikus politikai spektrum minden szeletéből hívott előadókat. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy miként a folyónak is van két partja, a demokráciának is vannak tartalmi határai. A közéletben ugyanis nemcsak a politikai legitimitás fogalma létezik, hanem van intellektuális és erkölcsi legitimitás is (ezt közönségesen hitelességnek hívják), azaz a legitimitás többdimenziójú fogalom.

A Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig. Mindazonáltal a pártelnök nem is olyan régen jelentette ki: ha kiderülne, hogy zsidó, akkor lemondana.

Ami pedig azt illeti, hogy új információkkal lehetnénk gazdagabbak: ez egy merőben üres állítás. A Jobbikról – aki egy kicsit is odafigyel a magyar politikára – nagyjából minden tartalmilag és a hitelesség szempontjából lényeges információt lehet tudni. Nincs különösebben új impulzusra szükség ahhoz, hogy preferenciáikban el lehessen igazodni.

Az Önök érvelése tehát egyfelől semmitmondó, másfelől elmossa azt a nyitott és közös demokratikus tartalmat, amely az SZMK eddigi meghívási politikáját jellemezte.

Megítélésem szerint az SZMK a maga gyakorlatában nem legitimálhatja a rasszizmus politikai jelenlétét.

Önök a döntésüket meghozták, ezt természetesen tiszteletben tartom, de nagyon nem értek vele egyet.

Kérem Önöket, hogy ezt a levelemet az SZMK titkára ugyanabba a körbe küldje szét, ahova a meghívók elmentek!

Üdvözlettel,

Gerő András