A nő 2015 és 2016 között különböző gazdasági társaságokat keresett fel személyesen vagy közvetítő segítségével.
Pályázatíró társaságok képviselőjének adta ki magát, és azt mondta a cégvezetőknek, hogy az általa képviselt társaságok vissza nem térítendő, uniós forrásból származó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által folyósított pályázatokkal teljeskörű ügyintézést vállalnak.
Az ügyintézésért és az állítólag megnyert támogatások gyorsabb kifizetéséért a nő pénzt kért el az emberektől. Csakhogy valójában ezek a támogatások nem léteztek, a minisztériumi papírok hamisak voltak, és a nő semmilyen pályázatíró társasággal nem állt kapcsolatban.
A mohácsi nő összesen 11 ember vert át, akiktől egyenként 50 ezer és 1 millió forint közötti összeget csalt ki, összesen 3,6 millió forintot.
A csaló büntetése 1-5 évig terjedő börtönbüntetés lehet.