Így hálózza be Brüsszelt Soros György

2017.10.21. 10:01

Sajátos és egyben mindent átszövő intézményrendszert hozott létre Soros György Brüsszelben. Az amerikai tőzsdespekuláns emberei és szervezetei gyakorlatilag az összes döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, így nagyon könnyedén tudják befolyásolni a politikai folyamatokat. Soros tevékenységének köszönhetőek többek között a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások is. 

2016 nyarán a DC Leaks heckercsoport által nyilvánosságra hozott, a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations – OSF) szervereiről letöltött több ezer dokumentum között néhány tucat a szervezet brüsszeli központjának, az Open Society European Policy Institute-nak (OSIPE) a tevékenységét mutatja be.

Az OSEPI a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint 100 országra kiterjedő tevékenységét a brüsszeli központi Európai Unióval való összekötő szerv, aminek feladata, hogy informálja és befolyásolja az EU-t a nyílt társadalom eszméjének megvalósítása irányába. Amellett pedig, hogy brüsszeli szócsőként funkcionál Soros György alapítványai számára, az OSEPI integrátorként is fellép, a Brüsszelben működő NGO-k tevékenységét koordinálva.

Az uniós intézményeket Soros György hálózata szinte teljesen lefedi

Forrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az EU minden szintjét célba veszik

Az OSEPI szoros együttműködésben dolgozik az OSF-fel és partnereivel azért, hogy az ő érdekeiket a leghatékonyabban tudja képviselni az EU-ban, különösen akkor, ha azok megfelelően alátámasztottak. Az OSF eszközeinek kombinációja különösen hatékonnyá teszi az OSEPI-t, mivel így képesek célba venni az EU komplex politikai rendszerének minden szintjét. A szervezet egyedülálló az EU szintjén, mivel képes egy üggyel kapcsolatban érdeklődést kelteni pereskedéssel, tudományos kutatással és sajtókommunikációval; és hajszálpontosan meghatározni a szüksége egyedi jogi, költségvetési vagy politikai változtatásokat, amelyek képesek javítani a helyzetet.

De képes nyomás alá helyezni politikai szereplőket is Európai Unió-szerte, hogy lépéseket tegyenek; és képes a támogatottakat és a helyi szereplőket is mozgósítani, hogy elmondják a saját történetüket, és szót kérjenek Brüsszelben vagy a saját fővárosukban. Valamint képes a döntéshozók közötti viták irányait megváltoztatni úgy, hogy különböző tudományterületek vagy intellektuális tradíciókból merít. Soros György személyes elköteleződése kivételesen hatékony és értékes eszköz, az OSEPI csak utókövet, miután ő már megnyitotta a kapukat, nyomás alá helyezett magas rangú ismerősöket, és a maga módján oldotta meg a kérdést, segítve saját kezdeményezését, hogy valósággá váljon.

Használják az uniós intézményrendszert

Az OSEPI egy nagyon befolyásos szervezet. Ez adódik egyrészt Soros György személyes befolyásából a brüsszeli eurokraták között (ehhez csak például szolgálnak rendszeres, nagy sajtóvisszhangot kiváltó látogatásai az EU vezetőinél), másrészt pedig az unió felépítéséből, döntéshozatali rendszeréből. Az OSEPI használja és kihasználja az uniós intézményrendszert. Legfőbb terepük az Európai Parlament, de az Európai Bizottságban és a tagállamokban is fontos szerepre törekednek „advocacy (pártfogói-támogatotti) tevékenységükön” keresztül.

Soros György nemcsak használja, hanem ki is használja az uniós intézményeket

Forrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

Az OSIFE az uniós intézményekben dolgozó olyan politikusokkal és eurokratákkal lép szövetségre, akik osztják a céljait és segítenek elérni azokat. Ilyen például az EU Emberi Jogi Főképviselője, az Európa Tanács Emberi Jogi Különmegbízottja, épp úgy, mint az Európai Parlament képviselői. Az OSEPI aktívan próbálja meggyőzni az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Bizottság, az Európa Tanács titkársága és a tagállamok állandó képviseleteinek hivatalnokait saját értékrendje mellett. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltő állam mindig külön fókusza az advocacy tevékenységnek, mivel a soros elnök határozza meg a politikai napirendet.

Alapítványi kör is van

Az OSEPI belső információkkal látja el a legokosabb és legjobb hivatalnokokat azért, hogy tudással rendelkező csoportokat hozzon létre egy-egy cél mögé. Ezt a tevékenységet a jövőben a Global 2030 stratégia mentén fogják folytatni, olyan diplomatáknak szóló csoport létrehozásával, akik a legérzékenyebb és legtitkosabb igazságügyi és belbiztonsági területekért felelősek. 

Az egyik dokumentumban külön kiemelik, hogy a félreinformálások és félreértések elkerülése végett, uniós ügyekben csak az OSEPI az illetékes az OSF-en belül. Az OSEPI szorosan együttműködik a tagállami – és a más országokban is működő – alapítványokkal és azok támogatottjaival(!) azért, hogy a problémák, témák, ügyek uniós szintre vitelében a legszélesebb körű információval rendelkezzenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az OSIPE megszervezi, hogy egy országból az érdekelt felek (ezek sokszor civil szervezetek, politikusok) eljussanak Brüsszelbe, és ott a megfelelő szinten meghallgassák őket, de az sem kizárt, hogy az EU valamely delegációjának utazását segítik elő egy-egy országba. 

Niedermüller is feltűnt

Az OSIPE tevékenységének legeklatánsabb példája a sajtóban nagy port kavart és sokat idézett „megbízható szövetségesnek számító EP-képviselők listája”, mivel legfontosabb, szintén maguk által kimondott céljuk, hogy a nyílt társadalom eszméje iránt elkötelezett EP-képviselőket és eurokratákat összegyűjtsék, velük közvetlen kapcsolatot ápoljanak, őket advocacy tevékenységük központjába helyezzék.

Minderre jó példa, hogy két OSEPI-munkatárs és a DK-s Niedermüller Péter közös jelentést készített az OSJI-vel (Open Society Justice Initiative) arról, hogy milyen hatása van a stratégiai pereskedésnek a roma iskolák deszegregációja szempontjából. 

Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP) képviselője, Gianni Pittella, a szocialisták és demokraták (S&D) európai parlamenti frakciójának vezetője és Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője (középen b-j)

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Soros áll az eljárások mögött

Főként az Európai Parlament, de tágabban értelmezve az egész EU döntéshozatali rendszere a konszenzusra, illetve a konszenzuskeresésre épül. Ez abból adódik, hogy senki, egyik döntéshozatali szinten sem rendelkezik abszolút többséggel, ezért minden témában eseti koalíciókat kell kialakítani. Így azonban a rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy az OSIPE-hez hasonló szervezetek, akik egy-egy kérdésben befolyásszerzésre törekszenek, lehetőséget is kapjanak erre a befolyásszerzésre.

Erre jó példa, hogy az OSIPE bizonyos országokkal szemben közbenjár az uniós döntéshozatali szinteken, hogy ott eljárásokat indítsanak, elítélő szankciókat és határozatokat hozzanak. 2015-16-ban különösen fontossá vált a kötelezettségszegési eljárások aktiválása. Amint már régen korteskedtek ennek érdekében, az Európai Bizottság aktívabbá válik a kötelezettségszegési eljárások alkalmazásában, különösen a romák elleni kirekesztés és diszkrimináció orvoslása terén Csehországban, Magyarországon, Olaszországban és Szlovákiában. Az OSEPI továbbra is nyomja a témát azáltal, hogy bizonyítékokat és érveket sorakoztat fel rendszeres találkozóin a bizottsággal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK