Cseh választás: a kvóta- és bevándorlásellenesség dönt

Vágólapra másolva!

Az október 20-21-én megrendezésre kerülő cseh képviselőházi választások legnagyobb esélyese a Csehország második leggazdagabb embere, Andrej Babis milliárdos üzletember által alapított ANO mozgalom, amely a jelenlegi felmérések szerint a szavazatok több mint 25 százalékát szerezheti meg. Bár Babis ellen uniós pénzekkel való visszaélés miatt büntetőeljárás van folyamatban, népszerűsége azóta töretlen, mióta 2013-ban berobbant a cseh politikába. A választás eredményében tükröződni fog, hogy a csehek kiábrándultak a hagyományos politikai pártokból: az eddig kormányon lévő szociáldemokraták (CSSD) a szavazatok 12 százalékát szerezhetik meg, a rendkívül fragmentált cseh jobboldal a konzervatív polgári demokratákkal (ODS), a kereszténydemokratákkal (KDU-CSL) és az egykor belőlük kivált liberális TOP09-cel mindössze a voksok 20-22 százalékára esélyes. Az ellenfelei által populistának bélyegzett Babis Donald Trumphoz hasonlóan politikán kívülről jött szereplő, aki azért sikeres, mert képes válaszokat adni a hétköznapi embereket érintő kérdésekre, és a tipikusan értelmiségi arcélű cseh politikusokkal ellentétben határozott véleménye van az Európai Unió jövőjéről és a migrációról.

- -

Vágólapra másolva!

Csehország Andrej Babis cseh választás 2017

Szkeptikus csehek

Babis nem hiába ellenzi az euró bevezetését és Brüsszel hatalmának korlátozását, ugyanis a cseh társadalom elsöprő többsége hasonlóképp vélekedik. A Századvég Alapítvány egész Európára kiterjedő Project 28 kutatása szerint a csehek 47 százaléka egy EU-s tagságról szóló népszavazáson kiléptetné országát az Európai Unióból, amivel az egyetlen uniós tagállam (a már kilépett briteken kívül), ahol a társadalomban relatív többségben vannak a kilépést pártolók. Az egyébként sokszínű cseh politikai paletta is tükrözi ezt, hiszen az előző választásokon győztes szociáldemokratákon, a liberális és uniópárti TOP09-en, valamint az újonc kalózokon kívül mindegyik párt bírálja Brüsszelt. Babis ugyanakkor kijelentette, hogy nem támogatná egy ilyen népszavazás kiírását, mert a kilépés ellentétes Csehország érdekeivel. A csehek pesszimizmusát az is mutatja, hogy a csehek relatív többsége, 45 százaléka szerint az Európai Unió nem is fog létezni tíz év múlva – az uniós tagállamok közül csak Görögország ennyire pesszimista.

1. ábra: Hogyan voksolna egy az Ön országának EU-tagságáról szóló népszavazáson?

Forrás: Project 28 kutatás, Századvég (2017)

A csehek a magyarokhoz hasonlóan kiállnak továbbá a nemzetállamok mellett: a csehek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a tagállamoknak több hatalommal kellene rendelkezniük Brüsszellel szemben. Ennek megfelelően Babis sem támogatja az Európai Unió mélyebb integrációját célzó törekvéseket, és valószínűsíthető, hogy az általa vezetett kormány álláspontja jobban belesimul majd a visegrádi négyek mainstreamjébe. Mivel Babis a visegrádi négyekben Brüsszel politikai ellensúlyát látja, az osztrák és várhatóan a cseh baloldal várható bukása után kiüresedhet a 2015-ben osztrák, szlovák és cseh szociáldemokrata vezetők által életre hívott slavkovi háromszög.

2. ábra: Az alábbi állítások közül melyik áll közelebb az Ön véleményéhez?

Bevándorlás

A kampányban az Európai Unióhoz fűződő kapcsolat mellett a bevándorlás foglalkoztatja leginkább az embereket. A Project 28 felmérésből kiderült, hogy az eddigi cseh politikai irányvonallal ellentétben a cseheknek markáns véleményük van az EU migránspolitikájáról: a megkérdezettek 86 százaléka szerint gyengén teljesített az Unió a migrációs válság terén, ami jóval az EU-s átlag feletti adat, mindössze a migrációs válság által keményen sújtott Görögország és Olaszország előzi meg.

3. ábra: Kérem, értékelje az EU alábbi területen végzett tevékenységét! – Migrációs válság kezelése

Még ennél is határozottabb a csehek véleménye a határok védelméről: a válaszadók 93 százaléka gondolja úgy, hogy EU-nak hatékonyabban kellene kezelnie határai védelmét, ezt az eredményt csak a bolgárok múlták felül az uniós országok közül.

4. ábra: Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbi állítással? Az EU-nak hatékonyabban kellene védenie az európai határokat.

Mindez megmagyarázza, hogy a bevándorlás szigorítását kívánó egyszerű és világos üzenetekkel operáló Tomio Okamura pártja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), miként tudott hatalmas népszerűségre szert tenni az utóbbi két hónapban. Az iszlámellenes Okamura arra is jól érzett rá, hogy a lakosság tart a beözönlő muszlim népességtől. A csehek majdnem kétharmada érzi nagyon aggasztónak, 27 százaléka pedig inkább aggasztónak a muszlimok növekvő számát Európában, ami szintén jóval az EU-s átlag felett van. Mindemellett a csehek egyértelmű párhuzamot vonnak a bevándorlási hullám és a terrorizmus között is. A megkérdezettek 86 százaléka – ez az uniós válaszadók közül a legnagyobb arány – mondta azt, hogy a terrorizmus veszélye nő a bevándorlással.

5. ábra: Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis? A bevándorlási hullám növeli a terrorizmus veszélyét az Ön országában is.

Miután a 2015 szeptemberében elfogadott 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó uniós mechanizmus alapján Csehországra jutó 2691 migránsból csak egy tucatot vett át az ország, júniusban Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan Brüsszel a csehek ellen is elindította az uniós kötelezettségszegési eljárást. Pedig a cseh kormány csak a cseh választók akaratának tett eleget, mivel a csehek a kvótarendszer legnagyobb ellenzői az uniós országok közül: a felmérésben részt vevők 82 százaléka utasítja el a kötelező uniós elosztási mechanizmust.

6. ábra: Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbival? – Az EU kvótarendszer terve, ami alapján elosztanák a menekülteket az uniós országok között

Koalíciós forgatókönyvek

A közvélemény-kutatások alapján Csehországban mindenki az Andrej Babis által vezetett ANO mozgalom győzelmére számít, a fontos kérdés inkább az, hogy milyen arányú győzelmet tud aratni, hiszen ennek fényében ő dönthet majd arról, hogy kivel kíván kormányozni. A felmérések szerint nyolc pártnak van esélye bejutni a 200 fős cseh képviselőházba. Legtöbben azt valószínűsítik, hogy tovább folytatódhat a 2013 óta hatalmon lévő koalíciós kormány az ANO, a szociáldemokraták (CSSD) és a kereszténydemokraták (KDU-CSL) részvételével, immár Babis vezetése alatt. Ugyanakkor, ha az ANO-nak sikerül elegendő mandátumot szereznie a képviselőházban, arra is lehetősége van, hogy csak egyetlen, általa választott koalíciós partnerrel kormányozzon.

Bár a pártok a kampányban egymást túlharsogva hangoztatják, hogy nem fognak a „populista Babis” kormányában részt venni, a háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy szinte bármelyik párt szívesen megállapodna a milliárdossal. Eddig a liberális TOP09, a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a cseh politikai életben érdekes színfoltként megjelenő, a választási versenyben harmadik (!) helyen álló kommunisták jelentették ki, hogy semmilyen körülmények között nem tárgyalnak.

A balliberális sajtóban azzal is riogatnak, hogy Babis esetleg összeáll az euroszkeptikus és iszlámellenes, szélsőségesen populistának titulált Tomio Okamura pártjával, de ezt maga Babis már többször kizárta. Forrásaink azt is megerősítették, hogy az ellenzék széttöredezettsége miatt egy Babis-ellenes összefogás a jelenlegi politikai helyzetben nem reális, mivel a választások után Babis megkerülhetetlen tényezővé válik a cseh politikában.

Agárdy Zsófia, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője