1956: a forradalomra emlékezik az ország

2017.10.23. 14:00

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, 15 órától Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Terror Háza Múzeumnál. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik az ország a 61. évfordulón, rengeteg politikai és családi programot szerveztek mára.

A legnagyobb dicsőség

1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak, ezt mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Rákóczi-szövetség műegyetemi megemlékezésén, hétfőn Budapesten. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a frakcióvezető arról beszélt, a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért. Gulyás Gergely felidézte, hogy a Műegyetem hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat. Magyarországnak a forradalom azt a hitet adta, hogy a szovjet megszállás után a demokrácia útjára lépett  - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

"Innen, a Műegyetemről indult a forradalom alapja, gyökere a szolidaritás volt a poznani munkásokkal" - mondta a frakcióvezető a megemlékezésen. Gulyás Gergely szavai szerint Lengyelországban szintén a kommunista diktatúrával szemben, a szabadságért léptek fel a munkások, és az irántuk érzett szolidaritás volt az, ami a budapesti egyetemistákat is az utcára vitte, akik szabadságot, többpártrendszert és demokráciát követeltek.

Katonai tiszteletadás mellett felvonják Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 2017. október 23-án. MTI Fotó: Illyés Tibor

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az '56 után meghurcoltak

Nemcsak a forradalmárokra, hanem az 1956 után meghurcolt emberekre is emlékezünk október 23-án, mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tartott megemlékezésen, hétfőn Dombóváron.

Potápi Árpád János az '56-os forradalom terén rendezett ünnepségen hangsúlyozta: a mai napig nem tudni pontosan, hányan estek áldozatul a megtorlásnak, de a számuk meghaladta az 1848-49-es szabadságharc után kivégzettekét. 

Sokáig az is titok volt, hogy hány embert hurcoltak el a Szovjetunióba, hiszen nemcsak 1944-ben, hanem 1956 után is sokakat vittek el szovjet lágerekbe. A forradalom és szabadságharc után, 1956-tól 1958-ig 220 ezer embernek kellett elhagynia az országot. 1944 és 1989 között több millió embert hurcoltak meg Magyarországon - sorolta.

A magyar írók is harcoltak

A magyar írók mindig is ott küzdöttek a szabadságért, függetlenségért vívott harcok élvonalában - emlékeztetett az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Írószövetség székházának udvarán az 1956-os és a Gérecz Attila-emléktábla hétfői megkoszorúzása előtt.

Krucsainé Herter Anikó ünnepi beszédében elmondta, hogy az Írószövetség lapjában már 1953-tól megjelentek a rendszerrel szembeni kritikus írások; így volt ez 1956-ban is, amikor a szabadság, a függetlenség volt a tét. Az 1956-os forradalom előkészítésében az írószövetség fontos szerepet játszott; Bajza utcai székházuk a forradalom szellemi központja volt - idézte fel.

Mint hozzátette, 1956. október 23-án a Bem téren és a Petőfi-szobornál Veres Péter, az Írószövetség elnöke olvasta fel az írók kiáltványát a demonstráló tömegnek. A szövetség tagjai tanúi és krónikásai voltak a forradalom eseményeinek, később pénzt gyűjtöttek az áldozatoknak - jegyezte meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK