Henri Bergson francia filozófus vázolta fel elsőként azt az elméletet, hogy az emberiséget kétfajta szerveződési elv szerint lehet csoportokba rendezni, az egyik a törzsi, a másik a globális csoport. Ez az alapja Soros György elméletének is, aki Karl Popper filozófus elméletét továbbfejlesztve alkotta meg a nyílt társadalom elméletét, vagyis a Soros-tervet. A Figyelő szerint
Soros elméletének lényege, hogy a nemzetállami rendszer nem működik, mert sem békét, sem biztonságot nem garantál.
Ezért Soros a nemzetállamok léte helyett a nemzetközi intézményekben és a globalizációban látja az ideológiája szerint ideális, nyílt társadalom létrejöttének lehetőségét.
A Figyelőnek nyilatkozó Orbán Balázs szerint Soros elképzeléseinek „két síkja van", egy ideológiai és egy üzleti, amelyek összefüggnek egymással és egymást erősítik. Az ideológiai elképzelés szerint - mondja a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója – „a XX. század borzalmaiért a nemzetállamok a felelősek". Ezért Soros szerint minden cselekedet üdvözlendő, ami rombolja a nemzetállamokat. Ezt egészíti ki Soros gazdasági érdeke, ami túlmutat a nemzetállamokon. Soros szerint ezért szükséges a nyílt társadalom létrejötte.
Arra a kérdésre, hogy létezhet-e világtársadalom világkormány nélkül, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy válaszol a Figyelőben, hogy
a Soros-terv szerint, „amíg az Emberiség Világfaluban történő felolvadása el nem jön, addig Soros elmondása szerint szükséges a nemzetközi jog- és intézményrendszer megerősítése".
Hogy hogyan segíti a migrációs válság Soros Györgyöt céljai elérésében és hogy mit tartalmaz részleteiben az „előásott Soros-terv", arról további részleteket a legfrissebb Figyelőben olvashat.