Emmi: Az oktatás átalakításának eredményei legkorábban 2018-ban mutatkoznak majd meg

2017.11.21. 18:06

Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg.

Az oktatási államtitkárság szerint a PISA-eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az Országos Kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésre, ha az oktatási eredményekről szeretne valaki visszajelzést kapni.

Mint írták, politikájuk és szakpolitikájuk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezik, mert az szakszerűtlen és ésszerűtlen lenne.

Ezért a háromévenkénti PISA-mérést, amely kevesebb mint 6 ezer tanuló egyszeri teljesítményén alapul és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak tekinteni.

A Trends in International Mathematics and Science Study vizsgálat (TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer.

Az Európai Bizottság a napokban tett közzé jelentést a magyar oktatás rendszerről, és megállapította, hogy

javultak a gyerekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival.

Az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.

A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra,

továbbá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyerekek korai fejlesztésére, valamint a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket. is elismeri.

Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyerekkori nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelező.

A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek óvodai részvétele 95,3 százalékos volt, amely meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban. A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bíznak benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik, mint a most közzé tett 2015-ös PISA-teszt - írta az államtitkárság.

Az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az derült ki, hogy átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén.

A kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.

A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.

Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.