Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly a berlini karácsonyi vásáron egy kamion hajtott a tömegbe. 12 ember meghalt, 48-an megsérültek.
Az idén a potsdami karácsonyi vásáron találtak szögekkel és robbanószerrel teli csomagot a rendőrök. Terrorcselekmények szempontjából Magyarország biztonságos országnak számít – ezt mondta Horváth Sándor biztonsági szakember, aki több mint húsz évig szolgált rendőrként, ebből tizenöt évet a különleges szolgálatnál, a speciális rendőrséig egységnél töltött. Számos békefenntartó misszióban vett részt. A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjában többek között békefenntartói képzéseket szervezett, és tanított is. Most egyebek mellett a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági tanácsadója, könyveket ír biztonsági szakembereknek, és laikusoknak is arról, hogyan vehetünk észre egy esetleges fenyegető terrortámadást, mire figyeljünk, és nagy eséllyel hogyan élhetjük túl.
Horváth Sándor az Origónak azt mondta: bár a terrortámadásnak nagyon kicsi az esélye, kisebb bűnözői csoportok Magyarországon is felbukkanhatnak a vásárokon. Ahol ugyanis viszonylag kis helyen nagy tömeg gyűlik össze, sokkal több a zseblopás, a tolvajlás és az autófeltörés. Tervezett és szervezett jellegű terrortámadásra, vagy olyan cselekményre, amely kifejezetten nagyobb létszám ellen irányulna üzenet jelleggel, Magyarországon nem lehet számítani.
Sokan viszont megnézik az osztrák, német vagy francia vásárokat, sőt ilyenkor veszik ki a szabadságukat, és külföldre utaznak karácsonyozni, szilveszterezni.
Európa nagyobb városai már sokkal veszélyeztetettebbek terrorcselekmények szempontjából
– mondta a szakember.
„Mindenki tájékozódjon a helyi hatóságoktól, hogy milyen az adott ország vagy a város biztonsági helyzete, mielőtt elutazik" – hangsúlyozta Horváth Sándor.
A terrorista csoportok keresik azokat a helyeket, ahol sok ember van – ugyanis az a céljuk, hogy a legkisebb kockázattal minél több áldozatot szedjenek, és ennek nagy legyen a sajtóvisszhangja."
A biztonsági szakember azt tanácsolja, hogy a külföldi vásárokon nézzük meg, milyen a rendezvény biztonsági szintje. Járőröznek-e rendőrök, biztonsági őrök a tömegben. Fontos, hogy leraktak-e betonkordonokat vagy más fizikai akadályokat a vásár köré.
A terrortámadásokat többféle eszközzel végrehajthatják a támadók.
„A legkisebb kockázata – a terrorista szemszögéből - talán annak van, ha távolról, lőfegyverrel támad. Ilyen volt például a Las Vegas-i támadás, amikor a merénylő a távolból, egy épület ablakából lőtt vaktában a tömegbe. Ez ellen nem lehet mit tenni. Itt az akció sokkal gyorsabb, mint a reakció. Az emberek csak reagálni tudnak a támadásra – fontos viszont, hogy hogyan. Ha épületek vesznek minket körül, sokszor a visszhanghatás miatt azt sem tudjuk, honnan jön a hang, a lövés.
Ilyenkor az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban felvegyünk egy alacsonyabb pozíciót, vagyis feküdjünk a földre.
Még jobb, ha van bármilyen fedezék a közelben – autó vagy kapualj -, amely mögé bebújhatunk."
Horváth Sándor azt is elmondta, hogy a támadás lehet közelről elkövetett cselekmény is: szintén fegyverrel vagy robbanószerrel, késsel vagy járművel. Ha lövöldözni kezd a terrorista a tömegben, azonnal le kell feküdni a földre, ugyanis a támadó beszűkült tudatállapotban lehet, és többnyire mellkas- és fejmagasságban lő. Ilyenkor egyébként alapvetően háromféle reagálás ajánlott: menekülés, elrejtőzés vagy visszatámadás, illetve ezek kombinációja.
Egy elhagyott csomag is árulkodó lehet – ha ilyennel találkozik bárki, azonnal szóljon a biztonsági szolgálatnak, és a menjen a lehető legtávolabb.
A hidegfegyveres – vagyis a késes – támadásról elmondható, hogy az egyik legalattomosabb eszköz, amit sokan alábecsülnek – mondta Horváth Sándor.
„Súlyos, életveszélyes sérüléseket okozhat, olcsón hozzá lehet jutni, bárki vehet kést, nincs engedélyhez kötve, nem kell hozzá szakértelem, előzetes tréning, és csendes fegyver. Ahhoz viszont, hogy áldozatokat szedhessen vele a terrorista, közel kell menni az emberekhez. Éppen ezért azt tudom tanácsolni, hogy a tömegben a kezeket kell figyelni, és a lehető legnagyobb távolságot kell tartani a többi embertől. Létezik az intim zóna – ami fél méter -, és a szociális zóna – amely körülbelül egy méteres távolságot jelent a másik embertől. Mindenki próbálja ezt a másodikat, az egy méteres távolságot tartani. Ha valaki késsel akar támadni, a kezében már ott az eszköz – azt észre lehet venni.
Ha ezt látjuk, vagy már a támadást, hogy bárkit leszúrt a terrorista, hangosan jelezzük ezt a környezetünknek. Kiabáljuk, hogy késes támadás, vagy az is elég, ha sikítunk.
Ez azért fontos, mert a kés – ahogyan már mondtam is - csendes eszköz. Az emberek nem ismerik fel azonnal, hogy mi történik, és az elkövető nagyon gyorsan tovább mehet, és leszúrhat még több embert, vagy akár elfuthat. Egyébként ezt a szituációt tréningeken is tanítjuk, mert sokszor azt látjuk, hogy az emberek lefagynak, ha egy ilyen támadást látnak. Nem jön ki egy hang sem a torkukon. Pedig a késes támadásnál ez a legfontosabb, hogy minél hamarabb tudtára adjuk a környezetünknek, hogy mit láttunk."
Autóval, kamionnal is behajthat a merénylő a tömegbe – ahogy az a tavalyi berlini karácsonyi vásáron is történt.
„Mindig azt tanácsolom, hogy legyen éber az ember. Gondolatban rendszeresen játsszuk el, hogy mi lenne, ha most jönne egy autó például. Milyen fedezéket találunk a közelben. Hová lehetne bújni. Ezt egyszerűen gyakorolni kell rendszeresen – természetesen gondolatban. Persze, nem erre kell folyton koncentrálni, fókuszálni, miközben a külföldi karácsonyi vásáron sétálunk, és egyébként élvezni szeretnénk a hangulatot, a látványt. Nem erről van szó. De az tény, hogy olyan világot élünk, amikor bármikor, bárhol történhet hasonló eset – és ezt az elmúlt évek bizonyították.
Tudatosítani kell az emberek fejében, hogy ha idegen helyen járunk, játékos formában időnként kérdezzük meg magunktól, hogy ha éppen most közelítene egy autó, milyen lehetséges menekülési útvonalakat találnánk.
Keressük a tereptárgyakat, a kapualjakat, a mellékutcákat. Ez idővel automatizmussá válhat, és ha tényleg bekövetkezik egy ilyen esemény, és éppen ott vagyunk, az ember tényleg egy fedezék felé indul el – maga sem tudja, miért. Pedig egyszerűen csak azért, mert gondolatban ezt már ezerszer lefuttatta, és automatikusan a jó irányba mozdul."
Horváth Sándort arról is kérdeztük, hogy a tömegben hogyan lehet felismerni egy esetleges támadót.
„Ha gyilkos merénylővel állunk szemben, vagy magán viseli a robbanószerkezetet, vagy a kezében van egy gyilkos eszköz – kés vagy fegyver. Nyáron sokkal könnyebben észre lehet venni a gyanús eszközöket. Télen ez nehezebb, ugyanis a kezek sokszor a zsebben vannak, és a ruházat sem árulja el, hogy alatta rejtve van-e bomba vagy lőfegyver. A mozgás viszont árulkodó lehet. Ha rossz szándékkal megy ki a terrorista a vásárra, akkor – mint ahogyan a vadállat keresi az áldozatát – a merénylő többször körbenézhet, toporoghat. A rendőrségnek és a járőröknek lehet szembetűnő, ha például több napon át ugyanazt az embert látja tétován egy helyben állni, figyelni, vagy látszattevékenységet végezni. Ez nekik információ. Ugyanis a terroristák a merénylet előtt többször kimehetnek a helyszínre, és figyelhetik a tömeget és a környezetet.
Az embereknek az lehet feltűnő, ha valaki furcsán viselkedik, egy helyben áll, ideges, illetve a feszültség miatt darabos mozgással, merev izomtónussal mozog, nem néz az emberek szemébe, inkább csak a földet nézi, vagy jobbra-balra nézeget feszülten.
Befelé, a végrehajtandó feladatra koncentrál. Az is megfigyelhető, hogy ha egy adventi vásáron valamilyen előadás vagy show zajlik, a merénylő attól eltávolodik, kívülről szemléli, illetve ha abban nézőként részt vesz, általában máshogy reagál. Vagy túl hamar tapsol, vagy későn. Ő ugyanis a támadásra koncentrál. A körülötte zajló események kiesnek a tudatából. Próbálja persze ezt leplezni, de lekésik az eseményekről. Magam is tapasztaltam szimulációs gyakorlatokon ezt a jelenséget. Én voltam az elkövető – ez volt a szerepem -, és amikor videón visszanéztük, értékeltük és elemeztük az emberek viselkedését, láttuk, hogy amikor véget értek a beszédek, én is lemaradtam egy-két másodperccel a tapssal, hiszen arra koncentráltam, hogy a feladatomat tökéletesen végrehajtsam."
Horváth Sándor hangsúlyozta: ha elmegyünk egy külföldi karácsonyi vásárra, koncertre, ünnepi eseményre vagy bárhová, ahol tömeg várható, érdemes egy magasabb éberségi szintre kapcsolni.
A budapesti adventi vásárokon is folyamatosan járőröznek a rendőrök a társszerveikkel – sőt, civil nyomozók is figyelik a tömeget.
A karácsonyi vásárok köré betonterelőket tettek, hogy senki ne tudjon autóval behajtani.
Az országos és a budapesti rendőrség arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben aktívabbak a zsebtolvajok, ráadásul csökken az ember általános biztonságérzete is. A profi tolvajok úgy nyúlnak bele a gyanútlan vásárló táskájába, hogy azt észre sem lehet venni. De akár a belső zsebből is pillanatok alatt eltűnhet a pénztárca, ha nincs összegombolva a kabát, és nem zárható a zseb.
Ezért fontos, hogy az emberek a pénztárcájukat, értékeiket ne hagyják elöl, táskájukat ne tegyék le sehol sem – még egy pillanatra se -, mert a tolvajok éppen ezekre a helyzetekre figyelnek.
A rendőrség azt tanácsolja, hogy a bankkártyát, pénztárcát és egyéb értéket már otthon tegyük biztonságos, jó helyre – ne az utcán kotorásszunk, pakolásszunk, mert ezt is figyelik a tolvajok.
Az iratokat nem szabad a pénzzel együtt tárolni, mert ha ellopják a pénztárcát, a személyi igazolvány, jogosítvány is eltűnik. Persze, amit már ezerszer hallott mindenki: a bankkártya PIN kódját ne a pénztárcában a bankkártya mellett tároljuk.
Ha a lakáskulcs tűnik el egy vásárban vagy hipermarketben, azonnal ki kell cseréltetni otthon a zárat.
Ha valakit kiraboltak, ne kezdjen szembeszállni a tolvajjal, hanem azonnal hívjon rendőrt.
Ami még nagyon fontos, és erre a rendőrség is felhívta a figyelmet két hete egy sajtótájékoztatón, hogy a vásárok környékén parkoló autókban ne hagyjanak az emberek csomagokat, táskákat, ne ott tárolják a már megvett ajándékokat. Sőt, a kabátot se hagyja senki a hátsó ülésen, mert a tolvajok nem tudják, hogy a kabát zsebében van-e érték vagy nincs, és néhány másodperc alatt feltörik az autót.
Az adventi vásárok és a bevásárlóközpontok környékén minden nap egyre nagyobb lesz a forgalom – így az autósoknak is és a gyalogosoknak is sokkal jobban kell figyelni, mint egy átlagos napon. Főleg, ha még hó is esik, és csúszik az út.
