Százmilliókat kap Sorostól és Brüsszeltől a Helsinki Bizottság

2017.12.11. 09:28

2015-ben Soros Alapítványa  4 117 490 dollárt, azaz nagyjából 1,2 milliárd forintot osztott szét itthon a nyertes pályázók között, melynek mintegy 40%-a a Helsinki Bizottság és a TASZ között oszlott meg. Ez tökéletesen megmutatja, hogy mekkora súlya van a szervezetnek a bevándorláspárti tőzsdespekuláns világában. A Helsinki Bizottság meghálálja a bőkezű támogatást, és minden mozdulatával a bevándorlókat védi. Legújabban perek sorát indították az érdekükben, ami anyagilag kifejezetten gyümölcsöző számukra. Az erkölcstelen stratégiát folytató álcivil szervezet egyre inkább ellenzékiként viselkedik, mintegy ellenzéki pártként, vagyis átveszik a tehetetlennek bizonyuló balliberális oldal szerepét.

A Magyar Helsinki Bizottságot (MHB) az SZDSZ-es Kőszeg Ferenc alapította 1989-ben, azonban az elmúlt tíz évben nem ő, hanem két társelnök, Kádár András Kristóf és Pardavi Márta vezeti. Kőszegről azt érdemes tudni, hogy a liberális értelmiségiek közül elsőként állt ki a balliberális oldal és a Jobbik összefogása mellett, amikor az Élet és Irodalomban úgy fogalmazott, hogy „Orbán ellenében még Vona Gáborra is lehet szavazni".

Dől a pénz a Helsinki Bizottság számlájára, nem a magyar adófizetőktől

Az MHB civil jogvédő szervezetnek nevezi magát. 2017 júniusában a Magyar Idők írta meg, hogy az MHB 2016-os pénzügyi beszámolója szerint tavaly szinte teljes egészében Soros György alapítványai finanszírozták a szervezet működését. Korábban az Origo megírta, hogy az MHB, miközben a magyar állampolgárok adófelajánlásaiból mindössze kétmillió forint érkezett a számlájukra, az elmúlt években több mint negyedmilliárd forintos támogatást kaptak Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától és a tőzsdespekulánshoz lazábban kötődő Oak Alapítványtól. Emellett az MHB az Európai Bizottságtól 433 millió, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától 113 millió forint támogatásban részesült. Az Európai Bizottság a migrációval összefüggő programokat, valamint az ügyvédek és bírák befolyásolását, ennek részeként az úgynevezett „szemléletformáló képzéseket" támogatta. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pénzelte azt a bevándorlóknak szóló tájékoztató füzetet, amit tíz nyelven jelentettek meg a migránsok könnyebb tájékozódása érdekében. Ennek fényében nem tekinthető véletlennek, hogy a Helsinki Bizottság tüntetőleg nem tesz eleget a civiltörvény előírásainak, és nem hajlandó külföldről finanszírozott szervezetként regisztrálni magát.

2015-ben Soros alapítványa (OSF) itthon 4 117 490 dollárt, azaz nagyjából 1,2 milliárd forintot osztott szét a nyertes pályázók között, melynek mintegy 40%-a a Helsinki Bizottság és a TASZ között oszlott meg.Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

A bevándorlás pártján a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság látványosan bevándorláspárti szervezet, amely az elmúlt években egyre inkább a magyar kormány ellenzékeként kezdett viselkedni. Néhány példa erre:

  • A Helsinki Bizottság a 2015-ös nemzeti konzultáció során arra buzdított mindenkit, hogy a bevándorlással kapcsolatos konzultáció borítékait üresen küldjék vissza a Miniszterelnökségnek.
  • A jogvédő szervezet „bevandorlovagyok" néven kétségtelenül demagóg és hazug tumblr oldalt is indított, ahol többek között Bartók Béla, Karády Katalin, Kossuth Lajos és Árpád vezér is azt panaszolja, hogy őket hazaküldené a mostani kormány.
  • 2015 júliusában részt vettek a MigSzol által kezdeményezett a magyar–szerb határra tervezett kerítés és a menekültügyi törvény szigorítása elleni megmozduláson.
  • 2015 júliusában külön kiadványban próbálták cáfolni a kormány bevándorlással kapcsolatos állításait, így azt, hogy többségében megélhetési bevándorlók érkeznek Magyarországra.
  • 2015. szeptember 2-án „Az én nevemben ne! – Not in my name!" elnevezésű tüntetést szerveztek, hogy kifejezzék a Magyarországon rekedt menedékkérőkkel való szolidaritásukat. A tüntetők között több balliberális politikus is megjelent.

A Helsinki Bizottság anyagilag is gyümölcsöző, új taktikája: pereket indítanak a bevándorlók védelmében

Az MHB újabban taktikát váltott, és egyfajta perlési politikát folytat. Azzal büszkélkednek honlapjukon, hogy a bevándorlók érdekében többször az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak: "Szervezetünk több beadványát is tárgyalta a strasbourgi bíróság, amelyben a panaszosok egykori menedékkérők voltak."

A stratégia anyagilag is gyümölcsöző a Soros-szervezetnek: az MHB ezen perek során ügyfelei képviseletével jelentős, akár milliós bevételekre is szert tehet, nem mellékesen a magyar adófizetők pénzéből. Az úgynevezett Ilias és Ahmed ügyben a Helsinki Bizottság egészen a strasbourgi bíróságig ment, ahol a bangladesi bevándorlóknak fejenként hárommillió forint kártérítést, valamint a Helsinki Bizottságnak majdnem hárommillió forint ügyvédi költséget ítélt meg. Abban az esetben, ha a bevándorlók időközben eltűntek, a kártérítés összege is az MHB-hoz kerül.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke Magyarország ellen szólalt fel Brüsszelben, Soros mellett.Forrás: MTI/Marjai János

Az MHB nemrég a kormányt is beperelte a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció 5. pontjával kapcsolatban, jó hírnevének sérelmére hivatkozva. A szóban forgó éppen azt mondja ki, hogy „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért." Az MHB a kérdőívek bezúzása mellett kétmillió forint sérelmi díjat is szeretne kapni, új taktikájuknak megfelelően. Úgy néz ki, hogy akciójuk sikeres lehet, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla pár nappal ezelőtt született döntése alapján nem terjeszthető tovább a nemzeti konzultáció 5. pontja. Az MHB és a kormány közti per csak jövő szerdán kezdődik, de az Ítélőtábla döntését az elsőfokú ítéletig is végre kell hajtani, a bíróság a Helsinki Bizottság jó hírnevének ideiglenes védelmében hozta ezt a döntést.

A Helsinki Bizottság átvette az ellenzék helyét?

Az utóbbi időszakban aktivizálódó Magyar Helsinki Bizottság elnöke a Brüsszelben megtartott Magyarországról szóló európai parlamenti meghallgatáson kritizálta a magyar jogállamot. A szervezet kezdi átvenni a magyar ellenzék szerepét, hiszen balliberális politikusok hivatkoznak az MHB anyagaira külföldön. Niedermüller Péter, a DK uniós képviselője ugyanis Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnökének jelenlétében decemberben az ATV Egyenes Beszéd című műsorában egyenlőségjelet tett a Soroshoz kapcsolható szervezetek és a politikai ellenzék közé. Az álcivil szervezetre nézve furcsa nyilatkozat ellen az MHB társelnöke a műsorban nem tiltakozott.