Vona Gábor felfalta a Jobbikot, erre már nem kíváncsi senki

Vágólapra másolva!
Néhány százan gondolhatták úgy, hogy a péntek délutánjukat Vona Gábornak adják, ha már a Jobbik elnöke annyira kérte. Utólag elmondható, hogy azoknak volt igazuk, akik kihagyták a Hősök terére tervezett tüntetést, mert az legfeljebb arra volt jó, hogy tovább bomlassza a Jobbik amúgy sem túl acélos táborát. A hívek erőt vártak, helyette unalmat kaptak egy olyan szürreális eseményen, amelyen Vona Gábort szánták fő attrakciónak, és akit egy túlmozgásos Puzsér Róbert is könnyedén leiskolázott.    
Vágólapra másolva!
Néhány százan voltak összesen Forrás: Origo

A legnagyobb jóindulattal, a Momentum, az Együtt, az LMP és a Liberálisok (!) lézengő híveit is beleszámítva, néhány százan látogathattak ki a Jobbik Hősök terére szervezett tüntetésére. A "kritikus tömeget" látva, négy hónappal a választások előtt a helyzet úgy áll, hogy eljött az ideje mérlegre tenni Vona Gábor baloldalosodó politikai stratégiájának a gyümölcseit.

A magát valamiféle modern Messiásnak gondoló pártelnök erőszakos fordulata néppárt helyett törpepártot csinált a saját közösségéből. Vona Gábor felfalta a Jobbikot.

Ezt a következtetést nem csupán a foghíjas sorokból lehet levonni, hanem inkább abból az enerváltságból, amely a Jobbik rendezvényein sorozatban tapasztalható. Nincs két hónapja, hogy az október 23-i jobbikos megemlékezésen mindössze 150-en jelentek meg, a mai demokráciát és jogállamot féltő, voltaképpen a Jobbik és Simicska Lajos vállalhatatlan üzleteinek elkenését célzó megmozdulás pedig újabb gyomrost vitt be a párt vezetésének. A Jobbik válságban van, és ezt a tényt már nem képesek elfedni az ellenkezőjét állító politikai eszmefuttatások.

Forrás: Origo

Vona Gábornak azon túl, hogy meg akarja szerezni a hatalmat, nincs más üzenete, és ma az a csúfság is megtörtént vele, hogy a saját rendezvényén a kissé labilis és erősen túlmozgásos Puzsér Róbert egyszerűen a fejére nőtt. Pusztán azért, mert Puzsér a felszólalásában szembe mert nézni azokkal a tényleg komikus és szürreális folyamatokkal, amelyek a Jobbikot jellemzik, miközben a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor úgy csinált, mintha mi sem lenne természetesebb annál, hogy most éppen olyan pátosszal beszél a civil szervezetek tevékenységéről, mintha egyenesen Soros György hóna alatt nevelkedett volna.

Az a pártelnök, amely 2013-ban még ügynöknek tartotta a civileket.

Ezeket a teljesen nyilvánvaló ellentmondásokat tapasztalva, illetve látva Vona Gábor rezzenéstelen arcát, komolyan felmerül a kérdés, hogy vajon Vona tényleg hülyének nézi-e az állampolgárokat? Hogy ez könnyen lehet, arra szemléletes példa a mai demonstráció díszlete, amely leginkább egy molinóból állt azzal a felirattal, hogy "a nép nem betiltható, de a kormány leváltható". Ez pedig éppen az a mondat, amellyel Nagy Ajtony Csaba, Simicska Lajos unokaöccse, az Index.hu igazgatósági tagja plakátolta tele a fővárost a Jobbik mellett kampányolva idén nyáron. És láss csodát, éppen ez elé áll be Vona Gábor arról papolva, hogy az Állami Számvevőszék jogtalanul büntette meg a Jobbikot, és semmiféle tiltott finanszírozást nem fogadtak el Simicska Lajostól. Mindezt úgy, hogy éppen ma hozta nyilvánosságra a Pesti Srácok azokat a szerződéséeket, amelyekből kiderül, hogy az oligarcha 27,5 millió forintért adott el 1019 plakáthelyet a Jobbiknak, és amely piaci viszonyok között amúgy milliárdos tétel lenne.

Halálos ölelés

Ezt a bénázást elnézve érdemes elgondolkodnia a baloldali erőknek, hogy a reménytelennek tűnő helyzetükben asszisztálnak-e a Jobbik ámokfutásához. Ma ugyanis Vona oldalán parádézott Juhász Péter az Együtt elnöke, Fekete-Győr András a Momentum első embere és az LMP egyik elnökségi tagja is.

A tér nagy része üres Forrás: Origo

A kérdés az, hogy ezeknek a pártoknak megmaradt-e a józan eszük, vagy az Orbán-kormány ellen érzett elapadhatatlan utálatukban addig jutottak, hogy még a törvénysértű Jobbik mellé is beállnak statisztának. Közreműködnek-e abba, hogy a saját választóikat is megtévesztve olyan színben tüntessék fel a Jobbikot, mint a magyar szabadság és a magyar demokrácia utolsó bástyája, vagy ki merik mondani, hogy Vona Gáborék illegális eszközökhöz nyúltak, és egyék meg, amit főztek.

Pillanatnyilag az előbbi forgatókönyv a valószínűbb, csakhogy az elvetelen politikacsinálásban ritka a happy end.