Akik eddig a pártok ellenőrzését sürgették, most belerúgnak az ÁSZ-ba

2018.01.12. 09:59

Az ÁSZ nem politikai szervezet, és én magam sem vagyok politikus, azt viszont nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartom, hogy azok akik, éveken keresztül azt hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak - minderről Holman Magdolna beszélt  az Origónak. Az Állami Számvevőszék főtitkára kifejtette, a pártok ellenőrzése során semmi mást nem tesznek, mint a pártok gazdálkodását szabályozó törvények és belső szabályzatok betartását ellenőrzik. Szólt arról is, hogy a Jobbik nem teremtette meg a gazdálkodása átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valóban közel 1 milliárd forinttal nem számolt el az adófizetők felé.

Csütörtökön befejezte az ellenzéki pártok ellenőrzését az Állami Számvevőszék. Talán még sosem került ennyire a közérdeklődés és a politika fókuszába az ÁSZ. Mit gondol azokról a kritikákról, amelyek részrehajlással vádolták meg az ÁSZ eljárását?

Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy a számvevőszék számára nem léteznek ellenzéki, illetve kormánypártok. Ellenőrzött szerveztek vannak, amelyeket a számvevőszéknek a törvényi előírások szerint ellenőriznie kell. Így zajlott le az elmúlt bő fél évben hét olyan párt ellenőrzése, amelyek döntő mértékben közpénzből, tehát az adófizetői forintokból működnek. Egy-egy párt esetében is százmilliókról van szó. Az ÁSZ az ellenőrzései során nem mérlegel politikai szempontokat, ugyanis egy független ellenőrző szervezet, amely törvényi előírások szerint, adófizető állampolgárok érdekében végzi feladatait.

Értem, de akkor a kormánypártokat miért nem ellenőrizték most?

Az ÁSZ a 90-es években kialakult ütemezés szerint végzi a pártok ellenőrzését. A Fidesz és a KDNP 2014-2015. évekre kiterjedő ellenőrzése 2017 nyarán zárult le, a jelentések megtalálhatóak az ÁSZ honlapján. E két párt következő ellenőrzése – mivel az ÁSZ a törvényi előírás szerint – kétévente ellenőrzi a pártokat – a 2016-2017. évekre terjed majd ki. A 2017-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolót viszont 2018. május végéig kell nyilvánosságra hozniuk a pártoknak, így a Fidesz és a KDNP ellenőrzése leghamarabb 2018 második félévében kezdődhet meg. Világosan látszik, hogy az ÁSZ semmilyen politikai szempontot nem mérlegel, minden pártot egységesen kezel és ellenőriz. Másrészt úgy gondolom, hogy a döntő mértékben közpénzből működő pártoknak folyamatosan biztosítaniuk kell a gazdálkodásuk törvényességét és szabályosságát és átláthatóságát. Függetlenül attól, hogy éppen milyen évet, vagy hónapot írunk.

Annál a hét pártnál, amelynél ezen a héten fejeződött be az ellenőrzés tiltott támogatást tártak fel. Mi az oka ennek a tendenciózus hibahalmaznak?

A pártok finanszírozását és a gazdálkodásuk átláthatóságát, illetve számvevőszéki ellenőrzését rengeteg kritika érte az elmúlt több mint két évtizedben. Ez a terület mindig is rendkívül zavaros és nehezen átlátható volt az állampolgárok számára. Ezekből a – jegyzem meg többségében nemzetközi kritikákból is – kiindulva, illetve a számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján az Országgyűlés 2013-ban új kampányfinanszírozási törvényt alkotott, és több ponton szigorította a párttörvény azon paragrafusait, amelyek a pártok gazdálkodását szabályozzák. 2014 előtt jellemző volt például, hogy pártok jelentős kedvezményekkel, vagy akár ingyen vettek igénybe különböző szolgáltatásokat. Előfordulhatott, hogy így kaptak burkolt anyagi támogatást. Voltak, akik nem pénzzel, hanem kedvezményes ingatlanokkal, könyvelési szolgáltatással, vagy bármilyen más módon támogathattak így politikai pártokat.

Holman Magdolna: A pártok ellenőrzése során az ÁSZ semmi mást nem tesz, mint a pártok gazdálkodását szabályozó törvények és belső szabályzatok betartását ellenőrziForrás: Állami Számvevőszék

Ez törvénytelen volt?

Itt van a lényeg. Ez ugyanis 2014 előtt – bizonyos adminisztratív szabályok betartása mellett – nem volt tilos, a pártok kaphattak ily módon vagyoni támogatást, cégektől például. Könnyű belátni ugyanakkor, hogy ez a fajta támogatási mód nem átlátható az állampolgárok számára, és bizony korrupciós kockázatokat is rejt magában. Többek között ezért szigorította a parlament a párttörvényt 2014. január elsejétől, amit nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács korrupcióellenes intézménycsoportja (GRECO) is üdvözölt és elismert a Magyarországról szóló jelentésében. 2014 januárjától a pártok nem vehetnek igénybe szolgáltatásokat a mindenki számára elérhető piaci ár alatt. A törvény azt is előírja, hogy, amit nem pénzben kapnak – például ingatlanbérletek, vagy éppen plakátmegrendelés esetén – saját maguknak értékelniük kell. A pártoknak meg kell állapítaniuk és dokumentáltan ki kell mutatniuk, hogy az adott szolgáltatás tartalmaz-e mások számára nem elérhető kedvezményt, az ugyanis 2014-től tiltott vagyoni támogatásnak minősül.

Ezeket az értékeléseket a most érintett pártok elvégezték?

Nem, ezt nem igazolták. A pártok ellenőrzése során az ÁSZ semmi mást nem tesz, mint a pártok gazdálkodását szabályozó törvények és belső szabályzatok betartását ellenőrzi. Ezt pedig azokból a dokumentumokból teszi meg, amelyeket a pártok az ellenőrzések során a rendelkezésére bocsátanak. Ha a pártok nem végzik el az egyes szolgáltatások értékelését, azt a számvevőszéknek kell megtennie.

A pártok mégis azt mondják, hogy nem vettek igénybe kedvezményeket, és az ÁSZ nem bizonyította ennek az ellenkezőjét.

A számvevőszék nyilvánosságra hozta a pártok ellenőrzésének módszertanát, amelyet egyébként a parlamenti pártok gazdálkodásáért felelős szakemberekkel is egyeztetett 2016-ban. A módszertanban benne van, hogy az ÁSZ ellenőrzései – pont a törvénymódosításból fakadóan – kiterjednek a működéshez igénybe vett források értékelésére, különösen a vagyoni hozzájárulás, vagy adományok felhasználására. Az ellenőrzések során az ÁSZ azt is értékeli, hogy a pártok elvégezték-e a vagyoni hozzájárulások értékelését. Azt, hogy az adott szolgáltatás ára megfelel-e a piaci viszonyoknak, illetve tartalmaz-e nyílt vagy burkolt kedvezményt.

A tiltott támogatás mértékét az ÁSZ az összehasonlítható független árak módszerével határozza meg. Ez egy közismert közgazdasági módszertan, melynek működési elvei ismertek. Az ellenőrök megvizsgálják az adott szolgáltatási, kereskedelmi ágazatban a mindenki számára elérhető piaci árakat, és ezt vetik össze azokkal az ellenőrzési bizonyítékokkal – például szerződésekkel, számlákkal, banki kimutatásokkal – amelyeket a pártok átadtak a számvevőszék számára. Az ingatlanok esetében például részletes értékbecslést is végzett a számvevőszék, és megállapította, hogy az ellenőrzött pártok többsége a piaci ár alatt bérelt irodákat 2015-ben és 2016-ban. Ez pedig a törvényi előírások szerint tiltott támogatásnak minősül.

A pártok mégis azt mondják, hogy ezeket a szerződéseket az ÁSZ korábban rendben találta. Ez valóban így van?

Ez az egyik érvük, ami nem felel meg a valóságnak. Annál a hét pártánál, amelynél ezen a héten fejeződött be az ellenőrzés, a legutóbbi, tehát egyel korábbi ellenőrzés a 2013-2014. éveket vizsgálta, még egy korábbi módszertannal. Fontos tudni, hogy a számvevőszéki ellenőrzések alapvetően nem tételes ellenőrzést jelentenek, hanem a nemzetközileg elfogadott standardok alapján a számvevők úgynevezett statisztikai mintavételt alkalmaznak, vagyis a különböző típusú dokumentumokból kiemelnek néhányat, és ez alapján végzik az ellenőrzéseket. Korábban a most feltárt szabálytalanságok nem kerültek az ÁSZ látókörébe, de – ahogy azt már említettem – 2014 előtt ez nem is volt tilos, akár kedvezményesen is bérelhettek ingatlanokat a pártok. Beszédes egyébként az is, hogy a pártok többsége azzal érvel, hogy az irodáikat ugyanazokkal a feltételekkel bérlik, mint 2012-ben vagy 2013-ban. Egyrészt akkor még nem volt szempont a piaci ár – így a számvevőszéknek sem kellett ezt vizsgálni – másrészt azóta az ingatlan- és irodabérleti árak elég jelentősen emelkedtek, amit ezek szerint nem vehettek figyelembe.

Akkor ezek szerint a most feltárt problémahalmaz abból fakad, hogy a pártok egyszerűen nem figyeltek oda a megváltozott törvényi előírásokra?

Alapvetően ez a helyzet. Persze azt hiszem érdemes két részre bontani az érintetteket. A Jobbik maga is elismerte, hogy jelentős kedvezményekkel bérelt plakáthelyeket 2017-ben, ezzel gyakorlatilag elismerték a törvénysértést. A törvényben előírt értékelést sem végezték el. A számvevőszéknek kellett azt megállapítania, hogy – egy hatósági jelzés során az ÁSZ ellenőrzésének látókörébe került ellenőrzési bizonyítékok, tehát hiteles szerződések és számlák alapján – a Jobbik mintegy 331 millió forintos tiltott vagyoni támogatást kapott cégektől.

Hogyan jött ki ez az összeg?

A tiltott támogatás megállapított mértéke a Jobbik által szerződött összeg és a valós piaci ár különbsége. Ha bármely más piaci szereplő vagy párt rendelte volna meg – reális piaci áron – ugyanezt a hirdetési portfóliót, akkor ennyivel többet kellett volna fizetnie érte.

Erre mondják többen, hogy bárki kaphat bármilyen kedvezményt.

Igen ez lehet, de a pártok csak olyan kedvezményeket vehetnek igénybe, amelyek minden piaci szereplőnek elérhetőek.

A Jobbikkal más problémák is adódtak. Gyakorlatilag azt mondták, hogy a párt 1 milliárd forinttal nem tudott elszámolni. Ez mit jelent?

A Jobbik nem teremtette meg a gazdálkodása átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valóban közel 1 milliárd forinttal nem számolt el az adófizetők felé. A párt 2015-ben és 2016-ban mintegy 950 millió forint közpénzt kapott a központi költségvetésből. Mivel nem működött együtt a számvevőszékkel, nem adta át határidőben a kért dokumentumokat, akadályozta az ellenőrzés program szerinti lefolytatását. A számvevőszéki ellenőrzéseknek az az egyik célja, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a közpénzek felhasználásának a megismerését, ez pedig nem valósult meg ebben az esetben.

"A Jobbik nem teremtette meg a gazdálkodása átláthatóságát és elszámoltathatóságát"Forrás: Origo

A Jobbik erre azt mondja, hogy az ÁSZ nem vette át a kért dokumentumokat, és idő előtt lezárta az online feltöltés lehetőségét, azért hogy bűnbe keverjék a pártot.

Ez nem felel meg a valóságnak. A számvevőszék mindent megtett annak érdekében, hogy az ellenőrzés a program szerint lefolytatható legyen. Az adatszolgáltatást csak akkor zárta le, amikor lejárt a törvényben meghatározott határidő. A Jobbik a bekért dokumentumok teljességét és hitelességét bizonyító nyilatkozatot sem adta át a számvevőszéknek. E nélkül pedig az ellenőrzés nem végezhető el hitelesen. A Jobbik egyébként bármikor, bármilyen a gazdálkodása törvényességét bizonyító dokumentumot nyilvánosságra hozhatott volna, ehhez nincs szükség a számvevőszék engedélyére. Továbbá a párt az észrevételében sem tudta cáfolni az ÁSZ bizonyítékokon alapuló megállapításait, nem adott át bizonyítékokat.

Ezek szerint akkor az ellenőrzés akadályozása miatt tett az ÁSZ feljelentést az ügyészségen?

Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, nincsenek hatósági eszközei. Ha egy ellenőrzött szervezet nem működik együtt a törvényben előírt módon a számvevőszékkel, akkor a számvevőszéknek ezt jeleznie kell az ügyészségnek. A nyomozóhatóságok pedig lefolytatják az ilyenkor szükséges eljárást.

Visszatérve a többi pártra, mindegyik ellenőrzés során tiltott párttámogatást tártak fel, és büntetéseket szabtak ki...

Ez így nem pontos. Az ÁSZ ugyanis nem szab ki büntetést, vagy bírságot, ugyanis nem hatóság. Ahogy azt már említettem, amennyiben a pártok nem végzik el a vagyoni támogatások törvényben előírt értékelését azt a számvevőszéknek kell megtennie. Ez nem büntetés, hanem a tiltott vagyoni támogatás tényének, illetve értékének a megállapítása. Ezt írja elő a törvény. Ha és amennyiben az ÁSZ a nyilvánosságra hozott jelentésében tiltott vagyoni támogatást állapít meg, arról tájékoztatnia kell az adott párt elnökét és a hatósági jogkörrel rendelkező Magyar Államkincstárat. Tehát az ÁSZ nem büntet, hanem ellenőrzési bizonyítékok alapján megállapít. Az ÁSZ nem szab meg tizenöt napos fizetési határidőt sem, és nem is vár befizetést senkitől. Mindent a törvények írnak elő, a számvevőszéknek nincs semmilyen mérlegelési lehetősége.

A pártok egytől-egyik azt mondják, hogy nem fizetnek, még úgy sem, hogy a nemzetgazdasági miniszter haladékot és részletfizetést ajánlott fel számukra. Erről mit gondol az ÁSZ?

A jelentések nyilvánosságra hozatalával az ÁSZ feladata véget ért. Pontosabban a pártoktól – ahogy ilyenkor minden ellenőrzött szervezettől – a számvevőszék várja a javaslatai alapján összeállított intézkedési terveket. Ennek megküldésére az ellenőrzötteknek harminc napjuk van. Ez kötelező törvényi előírás. Fontos hangsúlyozni, ugyanis, hogy a tiltott vagyoni támogatások elfogadása, csak egy része a megállapított szabálytalanságoknak. Több párt esetében is alapvető gazdálkodási, számviteli és könnyviteli hibákat tártak fel az ellenőrök. Ezeket rendbe kell tenni, azért, hogy a jövőben biztosított legyen a pártok átlátható és elszámoltatható gazdálkodása, és a törvényeknek megfelelő működésük.

Ezek szerint akkor az ÁSZ nem foglalkozik a tiltott támogatások befizetésével?

Nem.

Nagyon durva politikai támadások érték a számvevőszéket az elmúlt hetekben. Mit gondol ezekről?

Az ÁSZ nem politikai szervezet, és én magam sem vagyok politikus. Ezért a politikai csatamezőre nem is lépünk be, annak ellenére, hogy próbálnak berángatni minket.Azt viszont nagyon furcsának és társadalmi szempontból rendkívül károsnak tartom, hogy azok akik, éveken keresztül azt hangoztatták, hogy nem elég szigorúak a törvények, vagy a számvevőszék nem tesz meg mindent a pártok elszámoltatása érdekében, most durván az államba és a számvevőszékbe rúgnak. Pedig az ÁSZ nem tesz mást, mint a mindenkor hatályos törvények betartásának ellenőrzésével tükröt tart az ellenőrzöttek elé. Nem az a megoldás, hogy összetörjük a tükröt, ha nem tetszik az, amit látunk benne.

Nem árt felidézni, hogy amennyiben egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása. Mindemellett a tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is. Ugyanakkor meggyőződésem szerint nem ez a leglényegesebb ebben az ügyben. A tiltott támogatás megállapítása csak egy részlet, ami nyilvánvalóan nagy figyelmet kap. 2017 nyara óta viszont az ÁSZ összesen közel egy tucat különböző oldalon álló párt, és számos pártalapítvány gazdálkodásának a törvényességét ellenőrizte. Ezek a jelentések nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek. Egyértelműen megítélhető ezekből a jelentésekből, hogy az egyes pártok hogyan számoltak el azokkal az adófizetői forintokkal, amelyeket a központi költségvetésből kaptak, illetve azokkal a támogatásokkal, amit saját adományozóik adtak nekik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK