Így zajlik majd az idei országgyűlési választás

2018.01.11. 10:09

Április 8-ra írta ki az országgyűlési képviselők választását Áder János köztársasági elnök, a választás kitűzésével azonban hivatalosan még nem kezdődött meg a kampány, mert az a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

500 ajánlás kell 

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe. A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak. Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Egyéni választókerületben az a független vagy pártjelölt indulhat jelöltként, aki a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, de egy jelöltet csak egyszer. A jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az induláshoz szükséges számú ajánlást.
Országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB).

Ők küldhetnek delegáltakat

Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (öt százalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Így osztják ki a mandátumokat

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amivel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez az úgynevezett D'Hondt-módszer, amelyet Victor d'Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban. Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Ekkor hívhatják össze az új parlamentet

Az alaptörvény szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze - a választást követő harminc napon belüli időpontra -, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt öt törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

A választási iroda felkészült

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) felkészült az április 8-ai országgyűlési választások lebonyolítására - közölte Pálffy Ilona, az NVI elnöke. Pálffy Ilona elmondta, az NVI felkészülten várja a választásokat, már többször tartottak informatikai próbát és fokozzák a biztonsági intézkedéseket, például csak e-személyi igazolvánnyal férhetnek hozzá a választási irodák munkatársai a választási rendszerhez. Hangsúlyozta: az informatikai rendszer mindössze támogatja a választás eredményének megállapítását, azt továbbra is papíralapon állapítják meg a választási bizottságok.

A választás menetrendjéről elmondta: február 9-én kezdik a választásról szóló értesítők kiküldését, amelyet valamennyi magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megkap, jelenlegi állás szerint 7 946 127 ember. A határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok száma 319 152. Jelenleg az összes választásra jogosult választópolgár száma 8 265 279.
A választási kampány február 17-én kezdődik. A jelöltajánlás kezdete február 19-e, egyéni jelöltek március 5-ig gyűjthetik az aláírásokat, az országos és nemzetiségi listák bejelentésének határideje március 6-a.

A külképviseleti szavazásra a jelentkezési határidő március 31-e, nagyszombat. Pálffy Ilona elmondta: megnőtt a külképviseletek száma, ahol a választópolgárok leadhatják szavazataikat, amíg 2014-ben 97 külképviseleten lehetett szavazni, most 115 helyszínen lesz erre lehetőség. Új helyszín többek között Stuttgart, Düsseldorf, Manchester, San Francisco és Valletta (Málta). Várhatóan a voksolás előtt megnyílik az edinburghi külképviselet is.

A Magyarországon, de lakhelyüktől eltérő településen szavazók átjelentkezésének határideje április 6-a, 16 óra. Pálffy Ilona felidézte, szerettek volna ezen az időponton változtatni, mivel nagyon sokan az utolsó napra hagyják az átjelentkezést, de nem volt mód a kétharmados választási eljárási törvény módosítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt héten megjelent az az igazságügyi miniszteri rendelet, amely átlagosan 70 százalékos tiszteletdíj-emelést biztosít a választásban résztvevő köztisztviselőknek.