Bárdokkal és késekkel hadonásztak a hentesek az ellenőrök körül

2018.01.21. 10:55

Penészes kolbászt, több hónapja lejárt szavatosságú húsokat és parlagfűtartalmú kapszulát és teát is lefoglalt a Nébih tavaly. Ez utóbbinál kiderült, hogy sem az Európai Unió, sem Magyarország nem engedélyezett semmiféle olyan élelmiszer-készítményt, amely parlagfüvet tartalmazhatott volna. A romlott húsokat, a kapszulákat és a teákat persze megsemmisítették, mint ahogyan azt a 10 tonna hamis mézet is, amelyet különböző ellenőrzésekkor találtak 2017-ben. Tavaly egyébként összesen 3700 tonna élelmiszert, takarmányt és növényvédő szert vontak ki a forgalomból. Helik Ferenccel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjével egyebek mellett a tavalyi év kiemelkedő szabálytalanságairól beszélgettünk.

Tavaly összesen hányszor ellenőrizték az élelmiszerrel foglalkozó vállalkozásokat?

2017-ben 600 ellenőrzést végeztünk, és összesen 3700 tonna élelmiszert, takarmányt és növényvédő szert foglaltunk le, és forgalmazásukat ideiglenesen vagy véglegesen megtiltottuk. Több mint 190 millió forint bírságot szabtunk ki – de természetesen a Nébih elsődleges célja semmiképpen nem a bírságolás, hanem az, hogy a vállalkozások szabálykövetőek legyenek. Azt tudni kell, hogy a bírságok nem a Nébihhez kerülnek, hanem az ország költségvetésébe, vagyis a kollégáinknak semmiféle motivációjuk nincs a bírságokat tekintve.

Helik Ferencfotó: Talán Csaba

Mi a tapasztalat? Hatásosak az ellenőrzések és a bírságok? A vállalkozások „jó útra térnek"?

A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága 2012 őszén alakult, azóta több ezer ellenőrzést végeztünk. Azt látjuk, hogy minden évben – azonos ellenőrzésszám mellett – egyértelműen javuló tendencia mutatkozik a magyar élelmiszerbiztonság területén. A többi ellenőrzéssel összevetve úgy látjuk, hogy az élelmiszervállalkozások 95-96%-a jogszabálykövető, betartja a szigorú élelmiszerbiztonsági követelményeket. 4-5% próbál ügyeskedni, ezek ellen a vállalkozások ellen lép fel a Kiemelt Ügyek Igazgatósága. Egyébként a teljes élelmiszerlánc területén végezzük az ellenőrzéseket, tehát nemcsak kizárólag az élelmiszerekkel foglalkozó cégeket vizsgálunk. Tavaly például madártakarmányokat is ellenőriztünk, de próbavásárlásokat is végeztünk interneten, amikor növényvédő szereket vettünk, és kiderült, hogy ezek árusításához nem volt az eladónak engedélye.

Mi alapján kezdik el az ellenőrzést? Valaki feljelenti a céget, vagy egyéb módon találják meg a cégeket?

Az ellenőrzések több mint fele saját, előzetes adathalászat alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a meglévő adatbázisokat felhasználjuk, így a cégbíróság adatait, de akár az EKÁER-t (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) is figyeljük, és ez alapján a látókörünkbe kerülhet egy vállalkozás. De az is előfordul, hogy az interneten kutakodnak a kollégák, és így egy-egy termékcsoportra figyelünk fel. Internetes hirdetéseket is nézünk – ez alapján is elindulhat egy ellenőrzés. Az ellenőrzéseink harmadát egyéb társszerveink indítják el – így például a NAV-tól is kapunk információkat. A maradék néhány százalékban pedig bejelentés alapján indulunk el – de ezekkel azért óvatosan bánunk, mert sokszor előfordul, hogy kirúgott dolgozó vagy elvált házastárs jelenti fel a céget, és ezek nem minden esetben valósak.

Tavaly 190 millió forint bírságot szabtak kifotó: Talán Csaba

Mennyire sikeresek a felderítések?

Tavaly 90% fölötti volt a felderítési arányunk – ez azt jelenti, hogy 10-ből 9-szer megtaláltuk, amit az előzetes adat- és információgyűjtés alapján kerestünk. Ez messze az országos átlag felett van. A kollégáink fele élelmiszerbiztonsági szakember, a másik fele pedig jogász, informatikus, vagy korábban a NAV-nál volt bűnügyi nyomozó vagy revizor. De dolgoznak nálunk egyéb rendvédelmi szervektől érkezett kollégák is. Egyszóval: meglehetősen nagy a munkatársaink tapasztalata, szakismerete és gyakorlata. Összesen 28-an dolgozunk az igazgatóságon, és mindenki a nap 24 órájában bármikor behívható. Amióta létezik a Nébih Kiemelt Ügyek igazgatósága, azóta összesen 10 milliárd forint adó- és áfa-elkerülést akadályoztunk meg – vagyis a bírságokon túl ennyit hoztunk az állami költségvetésnek. Azt hiszem, ez nem rossz mutató.

Mikor járnak ellenőrizni? Mi a tapasztalat, mikor lehet leginkább rajtaütni az ügyeskedő vállalkozón?

Mindig úgy időzítjük, hogy a tettenérés minél sikeresebb legyen. Vágóhídon például a hajnali vagy a késő esti órákban ellenőrzünk. Nagybani piacokra hétvégén járunk – szintén hajnalban. Szóval, lényegében a nap 24 órájában bármikor megjelenhetnek a kollégák – elmúlt már az az idő, amikor a rendes munkaidő alatt, reggel 8-tól délután 4-ig mentek az ellenőrök a cégekhez, aztán éjjel nyugodtan dolgozhattak a csalók.

Az ellenőrök a nap bármely órájában megjelenhetnekfotó: Talán Csaba

Tartanak pszichológiai- vagy egyéb tréningeket a dolgozóknak, hogy felismerjék a veszélyhelyzetet, vagy hogy tudjanak kommunikálni egy – mondjuk így – idegesebb vállalkozóval?

Minden kollégánk meglehetősen nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ennek ellenére természetesen minden évben többféle tréningen vesznek részt. Tartunk intézkedéstechnikai tréninget, de van pszichológiai képzés is, hogy hogyan ismerjék fel a hazugságot, hogyan reagáljanak az agresszióra, ki az, aki az ügyféllel jobban kapcsolatot tud teremteni. Felkészítjük a kollégákat a lehető legtöbb helyzetre, de sajnos mindenre nem lehet. Munkatársaink nem kommandósok, és volt már olyan eset, hogy veszélyben voltak, így az ellenőrzéseink egy részét a NAV bevetési igazgatósága vagy a rendőrség biztosítja.

Melyik volt a legveszélyesebb helyzet?

Egyszer egy kolléganőt meg akartak ütni, amikor próbavásárlást végzett. Persze, a vállalkozó lebukott, kiderült, hogy nem vetőburgonyát árul, hanem valami egészen mást. A kolléganő felfedte magát, és ekkor történt az incidens. Egy másik esetben egy vágóhídon 5-10 alkalmazott késekkel, bárdokkal hadonászott a kollégák körül - talán ez volt az egyik legkeményebb helyzet. Egy-egy ilyen ellenőrzésen akár több tíz vagy 100 millió forint értékű illegális árut foglalunk le – ez hatalmas összeg. Gondoljunk bele, hogy ma már 20 ezer forintért is leütnek a körúton bárkit.

Késekkel és bárdokkal hadonásztak a hentesek az ellenőrök körülfotó: Talán Csaba

Mi volt a leggusztustalanabb, legkirívóbb eset tavaly?

Több ilyen is volt – nehéz lenne kiemelni egyet. Egy vállalkozás régóta lejárt élelmiszert próbált újra feldolgozni – ott találtunk penészes, romlott kolbászt is. De találkoztunk tavaly olyan pékséggel, ahol egerek rohangáltak, mindenhol egérürülék volt, koszos, takarítatlan volt az üzem. Az egyik internetes ellenőrzés során pedig olyan parlagfűtartalmú készítményeket, kapszulákat és teákat találtunk, amelyekre sem az Európai Unió, sem Magyarország nem adott engedélyt. Ezeket természetesen kivontuk a forgalomból. A mézeket pedig minden évben kiemelten ellenőrizzük, így tavaly is 10 tonna hamis mézet találtunk, és foglaltunk le.

Hamis mézeket is foglalt le a NÉBIHForrás: Nébih

Említette, hogy tavaly közel 190 millió forint bírságot szabtak ki. A vállalkozók befizetik a bírságot?

Körülbelül 80% feletti a befizetési arány. Akik nem fizetik be, természetesen végrehajtásra átadjuk a NAV-nak. De minden esetben lehetőséget adunk részletfizetésre is – nem szeretnénk ellehetetleníteni a vállalkozásokat. Fontos tudni, hogy az ügyfeleink jelentős többsége – több mint kétharmada - helyes útra tér. Ezt onnan tudjuk, hogy rendszeresen visszajárunk ellenőrizni, és a legtöbb – korábban bírságolt – vállalkozásnál mindent rendben találunk utána. A maradék egyharmad, aki tovább „ügyeskedik" vagy csal, és újra rajtakapjuk, még nagyobb bírságra számíthat.

Sokszor lehetett hallani azt, hogy egyébként teljesen jónak látszó élelmiszert foglalnak le, semmisíttetnek meg, „csak" azért, mert hibás a jelölésük. Persze, ilyenkor felteszik többen a kérdést, hogy miért nem adják oda állatmenhelyeknek ezeket a termékeket?

Egyet tudni kell: a jelölés hiánya nagyon komoly élelmiszerbiztonsági hiba. Ha valami jelöletlen, vagy nem nyomon követhető, akkor az az ember – de még az állat – számára is fogyaszthatatlan. Sokan azt gondolják, hogy látszik az élelmiszeren, ha rossz: penészes a kolbász, büdös a hús. Világos, hogy ezek nem ehető dolgok. De ha egy élelmiszer jelöletlen, vagy hibás jelölésű, akkor ki tudja, mi van benne. Lehet, hogy egy beteg állat húsa. Lehet, hogy régen lejárt szavatosságú termék, vagy bármilyen fertőzést hordozó alapanyag. Mondok egy példát: két évvel ezelőtt elpusztult egy szarvasmarha egy telepen. Az állat húsát odaadták egy vidéki állatkertnek – ezzel megspórolták a tetem megsemmisítésének költségét. Az állatkert pedig örült, hogy 300 kilogramm ingyen marhahúshoz jutott. Két nap múlva viszont elpusztult az egyik oroszlán. Néhány nap múlva pedig még két húsevő állat. Az állatkert karantén alá került három hétre. Körülbelül összesen 10 millió forintos kár keletkezett. Kiderült, hogy az elpusztult állat lépfenével volt fertőzött.

Így nézett ki a pékség, amikor a Nébih ellenőrzöttForrás: NÉBIH

Az Origón néhány hete megjelent egy cikk, amelyben egy korábbi hentes, aki 30 évig dolgozott egy húsüzemben, és azt állította, hogy még rákos húst is eladtak – egészen egyszerűen kivágták a beteg részt, és eladták. Mit tanácsol, hogyan és hol vásároljunk, hogy többé-kevésbé jó árut vegyünk?

Mindenképpen megszokott, bevált helyen vásároljuk a húst, ahol soha nem csaptak még be. Fontos, hogy ismerjük az eladókat, mert ha hetente más szolgálja ki a vevőket, az már gyanús lehet. Mindenképpen figyeljük meg a hentesboltban dolgozók ruházatát, az ápoltságot, az üzlet környezetét. Megfelelően takarított-e a helyiség? Nem omlik-e a vakolat, a csempe? Nagyon fontos, hogy ne aluljárókban vagy kocsik csomagtartóiból vásároljunk, mert azok nagyon veszélyes áruk lehetnek.

Helik Ferencfotó: Talán Csaba

Mit tanácsol? Piacon, hentesboltban vagy hipermarketben vásároljunk?

Sajnos az emberek egy picit elfelejtettek vásárolni. Régen még tudta a háziasszony, hogy mit szeretne venni, tudta, hogy mit kell figyelni a húson, kézbe fogta, megszagolgatta. Ma már legtöbben azt szeretik, ha fel van szeletelve, be van csomagolva az áru – hogy szinte semmit se kelljen már vele csinálni, csak a sütőbe rakni. Szóval: elfelejtettünk vásárolni. Ami viszont biztos: nincs nagyobb kockázata a piacnak vagy a körúti hentesnek, mint a hipermarketnek. Nincs különbség. Bárhol előfordulhat gond. A multiknál azért valamennyi biztonságot adhat az, hogy ott komoly átvételi rendszer működik, minősítik a beszállítóikat, elvben tehát nagyobb a szigor.