Handó Tünde: Valós veszélyt jelentenek a szervezett sajtótámadások

2018.01.30. 09:09

Bízom a közösség erejében és abban, hogy a bírói kar által adott széleskörű felhatalmazásra tekintettel képesek lesznek az Országos Bírói Tanács új tagjai az általuk kitűzött nemes célok érdekben a jogszabályi keretek között működni - mondta Handó Tünde az Origónak adott interjújában. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról is beszélt, valós veszélyt jelentenek azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amik a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni, ez a teljes bírósági szervezet és 11 ezer ember munkájának eredményét veszélyezteti.

Miért fontos az új Országos Bírói Tanács (OBT) megalakulása, és milyen tervekkel vágnak neki a következő időszaknak?

2011-ben döntött úgy a jogalkotó, hogy átalakítja a bírósági szervezetet. Így jött létre az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT). Mindegyik szereplőnek más feladata és jogköre van. Az OBH a teljes szervezet működtetéséért felelős. A bírósági szervezet 118 milliárd forintos költségvetéssel rendelkezik, 11 ezer alkalmazott dolgozik 185 épületben. Az OBT feladata, hogy felügyelje ezt az igazgatást, továbbá közreműködik a feladatok végrehajtásában. Véleményez, egyetértési jogkört gyakorol, címeket adományoz – sokféle teendője van. A Kúria pedig az ítélkezés egységéért, a szakmai munka színvonaláért felel.

Handó Tünde: A szakmai vita, a kritika természetes része a rendszer működésénekFotó: Hirling Bálint - Origo

Ennek a három szereplőnek a működését úgy kell elképzelni, mint egy háromlábú széket. Ha az egyik láb rövidebb vagy gyengébb, a szék nem lesz stabil. Roppant fontos az együttműködés, hogy az egyensúly fennmaradjon. A szakmai vita, a kritika természetes része a rendszer működésének. A korábbi OBT fogadta el például az Etikai Kódexet, amiről nagyon komoly viták voltak. Az előző OBT munkáját összegző kiadványban az egyik tag úgy fogalmazott, hogy „a bátorság nem mentség az esztelenségre". Egy másik volt tag pedig azt emelte ki, hogy a tagoknak a saját egyéni érdekeiken sikerült felemelkedniük. A Kúria elnöke elvárásként fogalmazta meg az új OBT tagjaival szemben, hogy ne a saját karrierjük egyengetését helyezzék előtérbe és ne a saját bíróságuk számára kedvezzenek egy-egy döntéssel. Az OBT mindenkori tagjainak a teljes szervezet érdekeit kell szem előtt tartaniuk és azért kell munkálkodniuk.

Az új OBT működése mennyivel lesz nyugodtabb a korábbi testülethez képest, mivel a nagy szervezeti átalakítások kora véget ért?

Sok visszatérő feladata van az OBT-nek, például személyi ügyekben rendszeresen dönt, így ezen a téren nem lesz változás. Ami számomra is meglepő, hogy az új OBT-ben a sajtóhírek szerint van néhány tag, aki mintha azzal a céllal került volna be, hogy valamifajta revansot vegyen az őt ért sérelmekért. Bízom a közösség erejében és abban, hogy a bírói kar által adott széleskörű felhatalmazásra tekintettel képesek lesznek az általuk kitűzött nemes célok érdekben a jogszabályi keretek között működni.

Akkor az OBT-ben nem fog létrejönni egy Önnel szembeni hatalmi centrum?

Az OBT tagok még jelöltként sok fontos célt tűztek ki megválasztásuk esetére az OBT ajánlások felülvizsgálatán át a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséig. Sokan közülük fontosnak tartották kiemelni ennek során az OBH-val való hatékony együttműködést. Én ebben eddig is partner voltam és ez továbbra is így lesz. De azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kampány közepén vagyunk és ez sokféleképpen hat egy szervezetre. Egy ekkora szervezetben, főleg jelentős változások közepette, mindig vannak elégedetlen hangok. Elég csak arra gondolni, hogy havonta változnak jogszabályok, amivel folyamatosan lépést kell tartani. Nem véletlen, hogy a változás-menedzsment külön tudomány. Úgy látom, az elmúlt időszakban megjelent álhírek révén sikerült megtalálni olyan bírói hangokat, amelyek a szervezeten belül nem szólalnak meg, azon kívül viszont szívesen osztanak meg hangulatkeltő félinformációkat, vagy egyszerű hazugságokat. Sajnos vannak, akik rövidlátó módon, saját egyéni érdekeiket előtérbe helyezve kockára teszik 11 ezer ember munkájának az eredményét.

„Vannak, akik saját egyéni érdekeiket előtérbe helyezve kockára teszik 11 ezer ember munkájának az eredményét”Fotó: Hirling Bálint - Origo

De mindez feljogosít valakit arra, hogy a vélt sérelmének politikai köntösben hangot adjon?

Szigorúan tilos a bíróknak nyilvánosan politikai véleményt megfogalmazniuk. Ilyen nyilatkozatokat nem is a mostani bírói karból hallok, hanem volt bírók szoktak különféle politikai rendezvényeken megszólalni, korábbi bírói titulusukat felhasználva. Ez azért probléma, mert közben azt látom, hogy sajnos fogalmuk sincs arról, mi történik a bírósági szervezetben. Rendkívüli eredményeket értünk el, például az elmúlt hat évben jelentősen csökkent a hátralékos ügyek száma, európai uniós szinten a hatékonyságot tekintve előkelő helyen állunk. Nagyon jól halad a digitalizáció, a dolgozói béremelés is jelentős, amihez nagy támogatást kaptunk a parlamenttől és a kormányzattól. Tehát van mire büszkének lenni.

Ha már humán erőforrás, akkor mennyi a betöltetlen álláshelyek száma, és mikorra lesz bírói életpályamodell?

A jogszabályváltozások óhatatlanul igénylik többletlétszám biztosítását. Amikor hivatalba léptem 2012-ben, a legproblémásabb terület az úgynevezett központi régió volt, vagyis a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszék. Azóta a Fővárosi Törvényszéken 59 fővel nőtt a bírói és 160 fővel az adminisztratív létszám. A Budapest Környéki Törvényszéken pedig 21-gyel több bíró és 56 fővel több igazságügyi alkalmazott dolgozik. Ennek eredményeként a Fővárosi Törvényszék leterheltsége az országos átlagra süllyedt, ami egy nagyon komoly előrelépés.

A fizetések terén sajnos még sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, de a bírák esetében 2011 óta átlagosan 26 százalékkal nőtt az egy főre jutó illetmény. Az igazságügyi alkalmazottaknál pedig ugyanez a szám 73 százalék. Ez nagyon komoly előrelépés. Mindezzel párhuzamosan megpróbáltuk honorálni a többletmunkát is. Három éve megalakítottuk a Bírói Életpálya Szakértő Testületet. Ennek tagjai kidolgoztak egy életpályamodellt, ami nem csak a fizetésről szól, hanem a munkakörülményekről, a dolgozók életminőségéről is.

Az alapvetés ugyanis az volt, hogy az életpálya nem csak a fizetést jelenti. Közismert tény, hogy a magyar bírók 70 százaléka nő, ezért egy olyan életpályamodellre van szükség, ahol a család is központi szerepet kap. Csak az elmúlt évben négy törvényszék nyerte el a „családbarát munkahely” címet az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

Handó: 2011 óta jelentős bérfejlesztés történt a bírók körébenFotó: Hirling Bálint - Origo

Mikorra várható az új vezető kinevezése a Fővárosi Törvényszék élére?

A törvénynek megfelelően újra kiírtuk a pályázatot, amelyre február 20-ig lehet jelentkezni. A Fővárosi Törvényszék kiemelt támogatásokban részesült az utóbbi években, így a krízispontokat sikerült felszámolni, de még sok tennivaló van. A korábbi elnök úgy nyilatkozott, hogy a fővárosban jelenleg nincs komoly probléma, ehhez képest utóbb mégis azt olvasom a sajtóban, hogy milyen nagy az elégedetlenség, mekkora a fluktuáció. Lehet, hogy bizonyos szervezeti egységekben a helyi vezetők nem a bírók munkájának támogatását tekintik a legfontosabb feladatuknak.

Nem kéne olyan bírósági ellenőrzési rendszert kialakítani, hogy a fővárosi problémákról ne a sajtóból értesüljön?

Természetesen minden törvényszéki elnök évente beszámol a tevékenységéről és mi is számos vizsgálatot folytatunk le. Ezen kívül az egyes bírákat is bevonjuk igazgatási feladatokba, például munkacsoportok munkájába, így innen is értesülünk a helyben tapasztalt problémákról vagy éppen a kifejlesztett jó gyakorlatokról. Az viszont komoly probléma, hogy bíróként mindnyájan erre a hivatásra vagyunk „kalibrálva”. A szoros értelemben vett bíráskodásnak nem része mások munkájának irányítása.

Pedig nagyon sok múlik azon, hogy akár egy háromfős járásbíróság vezetője milyen vezetői képességekkel rendelkezik. Egy budapesti bíróságon például „blokkolóórához” hasonló módszerrel ellenőrizték a bírók munkaidejét. Teljesen életszerűtlen egy ilyen ellenőrzési rendszer bevezetése, mivel mindenki tisztában van vele, hogy a bírói munka hatékonyságának, minőségének nem ez a fokmérője. Fontos, hogy az a csaknem 750 bírósági vezető, akik a szervezetben dolgoznak, és tettrekészek, jóakaratúak, azzal a fajta menedzsment szemlélettel rendelkezzenek, ami a privát szférában is érvényesül. A mi teendőnk tehát ezeknek a vezetési képességeknek a fejlesztése, ezek a képzések pedig folyamatosan zajlanak.

Említette korábban, hogy kampány van. A mostani hetekben kiemelt téma a bíróságok függetlensége. Függetlenek a politikától a magyar bíróságok?

Magyarországon a bíróság, mint szervezet és az ítélkező bíró függetlensége is adott. Mindig visszautasítottam azokat a nemtelen támadásokat, amelyek kétségbe vonták a bírák pártatlanságát, függetlenségét – de ugyanígy tett az OBT, a Kúria elnöke, vagy éppen a Magyar Bírói Egyesület is. Az ítélkező bíró független és csak a törvényeknek van alárendelve, ezt a bírák is tudják és komolyan is veszik. Sértő azt feltételezni, hogy azok a bírók, akik az Alaptörvény szerint önállóan, függetlenül döntenek az eléjük kerülő ügyekben, bármilyen befolyást eltűrnének. Nekünk, bírósági vezetőknek - akik magunk is bírók vagyunk - az a többletfeladatunk, hogy biztosítsuk az igazságszolgáltatás törvényes működését, vagyis azt, hogy a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek. Azt pedig mindenkiben tudatosítani kell, hogy a bíróság függetlenségét kétségbe vonó nyilatkozatok a jogállami működést kérdőjelezik meg, ez pedig könnyen a visszájára sülhet el.

Handó: A bíróság függetlenségét kétségbe vonó nyilatkozatok a jogállami működést kérdőjelezik megFotó: Hirling Bálint - Origo

Melyek a legfontosabb változások a bírósági szervezetben 2018-ban?

Mindenki megérezheti azokat a változásokat, amelyeket az új eljárási kódexek hatályba lépése hoz magával. A polgári és a közigazgatási perjogi törvények már életbe léptek, és júliustól hatályos az új büntetőeljárási kódex is. Mindez nagy kihívás a bíróság és az ügyfelek számára is. Mi magunk mindent megtettünk és megteszünk azért, hogy a bírák felkészültek, az ügyfelek tájékozottak legyenek. Csak a büntetőeljárási törvényhez 1500 oldalnyi tananyagot készítettünk, képzéseket tartunk a bírósági dolgozóknak. A honlapunkon pedig számos hasznos információ, kiadvány megtalálható. Amikor 1941-ben Magyarországon átálltak a jobboldali közlekedésre, egy korabeli kép szerint jelentős káosz volt a forgalomban, az autóvezetők egy része még a régi, más része már az új rend szerint közlekedett. A változás volumene hasonló, mi azon dolgozunk, hogy nagyobb fennakadások nélkül történjék az átállás.

Az új eljárásjogi kódexek felgyorsítják az ítélethozatalt?

Nyilvánvalóan ez volt a törvényhozó szándéka, a mi dolgunk pedig az, hogy a szándék megvalósuljon. Folyamatosan figyeljük, hogy az új szabályok a gyakorlatban mennyire szolgálják ezt a célkitűzést. Ahol pedig módosítást látunk szükségesnek, azt az ügyészi, ügyvédi karral együtt jelezni fogjuk.

„A közigazgatási bírók száma 200 fővel nőhet”Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mi a helyzet a közigazgatási bíráskodással? Hol tartanak a kiírt pályázatok?

Az új közigazgatási perrendtartás sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, jóval kiterjedtebb jogvédelmet garantál. Eddig a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok csak a hatósági határozatok és végzések jogszerűségét vizsgálhatták, most a közigazgatás cselekményei általában támadhatók a bíróság előtt. Másrészt az ügyek jelentős részét három hivatásos bíróból álló tanács elé kerül, és csökken a bírósági titkárok szerepe. Mindezek miatt a közigazgatási bírók száma 200 fővel nőhet. Négy ütemben írjuk ki a pályázatokat. Az első kör le is zárult, 45 helyre csaknem 1000 pályázó jelentkezett, a kinevezések, áthelyezések megtörténtek. A következő pályázati körben a pályázati határidő ugyancsak letelt. Ebben az ütemben az esélyegyenlőség a közigazgatásból érkezők számára már sokkal jobban megjelenhet, mint korábban.

Soros György bírósági befolyásszerzési kísérleteivel kapcsolatban indult-e bírósági vizsgálat?

Nem indult vizsgálat, és erre nem is volt szükség. 2016-ban összesen 528 képzést szerveztünk 25 ezer résztvevővel, ehhez képest volt egy kétszer egy napos rendezvény, egy civil szervezet projektjének részeként a gyűlölet-bűncselekmények témájában. Ezen összesen 19 bíró és 20 ügyész vett részt. Ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra. Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni. Ez a teljes bírósági szervezet és 11 ezer ember munkájának eredményét veszélyezteti.