Erről szól a Békemenet

2018.03.14. 16:59

A béke legjobb eszköze az elrettentés.

Tartják a régi stratégiák. Nem véletlenül.

Emlékezzünk csak, amikor hat évvel ezelőtt nemzetközi nyomás alatt állt a kormány, amikor nagy erők mozdultak meg, hogy keresztbe tegyenek a magyaroknak, amikor senki által meg nem választott szereplők, külföldi, gazdasági és politikai érdektől vezérelt hatalmak mindent megtettek azért, hogy a választópolgárok által felhatalmazott, legitim nemzeti kormányt buktassanak, akkor jelent meg a politika arénájában a Békemenet.

A Békemenet valójában a harc eszköze. Célja az elrettentés demonstrálása. Az ellenfél visszariasztása attól, hogy itt is megtegyék azt, amit máshol már megtettek. Méghozzá a békés demonstrálás, a nyugodt hang, a kiállás eszközével.

Amíg ugyanis nem volt Békemenet, addig erősen tartotta magát az elképzelés, hogy tüntetést, demonstrációt megszervezni csak egy kormánnyal szemben lehet. A cél is világos volt, azért kell a feszkó, hogy bukjon a kormány.

A modell működött is. Soros működtette is.

Aztán jött a nagy pofára esés.

Magyarországon nem a nemzeti kormánnyal szemben, hanem amellett vonultak fel százezrek, méghozzá békésen, azt skandálva, hogy „Magyarország nem lesz gyarmat."

A százezrektől aztán az ellenfél visszariadt.

Győztek a magyarok.

S azóta nálunk magyarhonban az a helyzet, hogy a kormánnyal szemben legfeljebb néhány ezren lébecolnak, dszeggolnak az Oktogonon, megvillantják a telcsijüket, aztán meg hazamennek. Míg Orbán mellett, mögött, ha beindul a Békemenet, sok tízezren-százezren tömörülnek.

Ezért nem lett a Kossuth térből Majdan. Budapestből pedig Kijev.

Hihetetlen, hogy ezt még mindig nem értik.

Holnap lesz a napja, hogy kapnak még egy jelet.

Elrettentésül, mit is akarnak és mit nem a magyar emberek.

 

G. Fodor Gábor, a Századvég elnökhelyettesének, a 888.hu főszerkesztőjének írása az Origónak