A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy az unió illetékeseinek és a NATO főtitkárának nemrégiben írt levelében hangsúlyozta, hogy Magyarország szívesen visszatér Ukrajnát támogató álláspontjához, amennyiben
Ukrajna jogi garanciát ad arra, hogy 2023-ig nem léptetik hatályba az oktatási törvényt, valamint tartalmi módosítást is végrehajtanak azon.
Leszögezte: Ukrajnának garantálnia kell, hogy a kisebbségek jogait sértő jogszabályt semmilyen formában sem vezetik be az adott időpontig. Ezen időszak alatt pedig megtartják a szükséges konzultációkat a magyar közösséggel, valamint
csak azt hajtják végre, amiről a megbeszélések alatt megegyeztek.
Minderre ráadásul jogi garanciára van szükség, mert a szóbeli garanciák ellenére az ígéretek eddig rendre az ellenkezőjére fordultak - húzta alá a miniszter.
Magyarország és az Európai Unió azt várja Ukrajnától, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait, konzultáljon a nemzeti közösségekkel, és vegye komolyan a már létező jogok elvételének tilalmát. El kell tehát kezdeni a konzultációkat a magyar nemzeti közösséggel, az ukrán oktatási törvény végrehajtását pedig fel kell függeszteni - emelte ki.
Szijjártó Péter a kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatban kijelentette,
elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi 10-ről 33 százalékra emelnék a nemzeti közösség arányát a kisebbségi nyelvhasználat engedélyezéséhez.
Mint elmondta, a tanácskozáson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi - mintegy nyolcszáz és ezer közötti - katonát kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászra,
egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya.
Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi minisztérium indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy
Ukrajnában fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre,
amely felháborító, ezért Magyarország a leghatározottabban visszautasítja azt - jelentette ki.
A külgazdasági és külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Magyarország - Lengyelország és Szlovákia mellett - azon uniós országok közé tartozik, amelyek az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz vitáját követően gázt szállítanak Ukrajnába.
Amikor szolidaritásról beszélünk, ezeket a tetteket is figyelembe kell venni, nemcsak más jól hangzó nyilatkozatokat
- fogalmazott a miniszter. A tanácsülésen felidézte azt is, hogy Ukrajna két érzékeny célkitűzésének - a vízumliberalizációnak és az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak - a leghangosabb támogatója Magyarország volt.
Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna nemzetközi, európai és euroatlanti törekvéseinek blokkolása
- mondta. Ennek értelmében Magyarország nem támogatja az áprilisra tervezett EU-Ukrajna védelmi miniszteri találkozó, valamint a nyári időszakra tervezett NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megtartását sem.
Magyarország csak az említett követelmények és nemzetközi kötelezettségek betartása mellett támogatja azokat
- közölte. Mint elmondta, a tanácsülésen arra kérte az uniós tárcavezetőket, hogy ne tekintsenek félre akkor, amikor Ukrajna nemzetközi jogsértéseket követ el, hanem tegyék világossá, hogy az európai integrációs úton való előrehaladásnak és támogatásnak előfeltétele a nemzetközi jogszabályok betartása - közölte Szijjártó Péter.