Áder János: A klímakatasztrófa már nem a jövő, hanem a jelen

2018.03.20. 20:48

A Brazíliavárosban rendezett Víz Világfórum második napján, kedden Áder János köztársasági elnök felvetette, hogy a klímakatasztrófa már nem a jövő, hanem a jelen. A köztársasági elnök erről a "Víz és finanszírozás" című tematikus ülésen beszélt. Hangsúlyozta, hogy a fenyegető vízproblémák – a vízszennyezés, az elsivatagosodás, a tisztítatlan szennyvíz – miatt évente, a világ szintjén 600 milliárd dollárt kellene költeni új technológiák bevezetésére.

A vízzel kapcsolatos katasztrófák ma még kevesebb kárt okoznak évente, de ha a fejlesztések elmaradnak, akkor néhány év múlva a katasztrófák már többet fognak felemészteni, mint évi 600 milliárd dollár – mondta Áder János.

A víz ezért mára élet-halál kérdéssé vált, a klímakatasztrófák pedig már nem a jövő jelenségei, hanem a jelené.

Áder János köztársasági elnök beszél a 8. Víz Világfórum vízügyi finanszírozási tematikus ülésén Brazíliavárosban az Ulysses Guimaraes Kongresszusi Központban Brazíliában 2018. március 20-án. Mellette Miguel Angelo, a zöld-foki köztársaság nemzeti vízügynökségének elnöke, Sasha Koo-Shina vízügyi tanácsadó az Amerika Egyesült Államokból és Henk Ownik holland vízügyi kormánybiztosForrás: MTI/Bruzák Noémi

Áder János hétfőn érkezett a nyolcadik Víz Világfórumra, Brazíliavárosba. Beszédet mondott a megnyitó ceremónián, és találkozott Michel Temer brazil elnökkel is.

Beszédében emlékeztetett arra, hogy az adatok drámai képet mutatnak: ötből két ember a Földön már napjainkban is vízhiányos régióban él. Emellett 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani, 4,5 milliárd ember – az emberiség kétharmada – szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka napjainkban is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett ezer legpusztítóbb természeti katasztrófa 90 százaléka vízzel összefüggő volt.

Áder János arról is szól, hogy a víz a gazdaság "hajtóereje". Ha "jól gazdálkodunk vele, hosszú távon is a jólétet gyarapítja", rossz döntésekkel viszont növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14 százalékos GDP-veszteséggel is számolni lehet.