Vona Gábor muszlim barátja a pápa elleni merénylet egyik vádlottja

2018.03.27. 08:28

Mint ismert, az utóbbi hónapokban belpolitikai vihart kavart, hogy Vona Gábor törökországi látogatásairól olyan videók szivárogtak ki, amelyeken a Jobbik vezetője a muszlimok istenét, Allahot éltette, az utolsó fénysugárként jellemezte az iszlámot, a türk eredetű népek összefogását sürgette, és kinyilvánította, hogy Törökországot kívánná az iszlám világ vezető államának, amellyel Magyarországnak is össze kell fognia. Mindezeken túl Vona azt is megosztotta hallgatóságával, hogy azt reméli, Törökországot felveszik az Európai Unióba, mert akkor az szétesik. Vona a felszólalásaiban többször is testvérként hivatkozott a muszlimokra, a törökökre és a magyarokra. Az Origo kétrészes tényfeltáró cikkben mutatja be, ki az, aki miatt ilyen lelkes Vona Gábor az iszlámmal és Törökországgal kapcsolatban. A török kapocs egy zavaros múltú, korábbi vádiratok és hírszerzési jelentések szerint Szürke Farkas terrorszervezet vezetőjeként hírhedté vált szélsőséges török nacionalista, aki egy fotó tanúbizonysága szerint Vona szívélyes jó barátja, és több fotó, valamint török híradás is bizonyítja a közte és Vona között lévő mély barátságot. A török férfi Musa Serdar Çelebi, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében, mint az összeesküvés központi alakja.

  

Vona a Szürke Farkasok közöttForrás: tdyh.org

A türk eredetű népek összefogásán, Törökország vezető pozíciójának méltatásán túl Vona azt is kifejezte, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagként kellene felvennie soraiba Törökországot. Beszédét minden török helyszínen üdvrivalgás fogadta, és a lelkes közönsége mindenhol sorozatos "Szürke Farkas Vona" bekiabálásokkal éltette a pártelnököt, akiről több olyan fotó is kiszivárgott, ahol a hírhedten szélsőséges török nacionalista terrorszervezet kézjelével pózol.

Vona Gábor egy budapesti nagygyűlésen a Szürke Farkasok jelét mutatjaForrás: Origo

Az Origo ezért tüzetesen átnézte Vona Gábor Facebook-oldalát, és ott egy különös férfira bukkantunk, amint szívélyesen, ölelkezve, arcrapuszival üdvözli Vona Gábort. Őt a felhasználók hozzászólásban azonosították be. A férfi pedig nem más, mint Musa Serdar Çelebi.

Vona Gábor és Musa Serdar Çelebi érzelmes ölelése a KurultájonForrás: Facebook/Vona Gábor

Hosszas kutatómunkával nyilvánvalóvá vált az Origo számára, hogy a kettejük között lévő kapcsolat jóval szorosabb, mint egyszerű diplomáciai barátság. Vona törökországi vagy éppen Çelebi budapesti - eddig eltitkolt - látogatásain úgy beszél Vonáról, mint a türk népek és a muszlimok nagy barátjáról, akire Európában egyedül lehet számítani a nyugati politikusok közül.

De kicsoda Musa Serdar Çelebi?

A kultursurasi.kulturturizm.gov.tr török kormányzati portál szerint Musa Serdar Çelebi 1952-ben született, nős, négy gyermek apja, 1976-ban fejezte be katonai szolgálatát. Bányászati karon szerzett diplomát, dolgozott a török vámügyi minisztériumban is, majd 1978 végén Németországba költözött. Egy évvel később az elnökévé választották a helyi „Avrupa Türk Federasyonun" nevű szervezetnek, amely jogelődje (a két szervezet címere megegyezik) az „Almanya Demokratik Ülkücü Türk Dernekleri Federasyonu" nevű formációnak. Érdekesség, hogy 1979-ben Musa Serdar Çelebi erőszakos cselekmények miatt körözés alatt állt Törökországban.

Musa Serdar Çelebi a 70-es évek végén

Szélsőjobboldali török érdekérvényesítés Németországban: az ADÜTDF

Az Almanya Demokratik Ülkücü Türk Dernekleri Federasyonu egy Frankfurtban bejegyzett egyesület, amely „ADÜTDF" rövidítéssel fut. Magyar fordításban az egyesület neve Németországi Idealista Török Demokraták Egyesülete. Az egyesület mögötti anyaszervezet a törökországi nacionalista párt, az Milliyetçi Hareket Partisi, rövidítve MHP. Musa Serdar Çelebi 1981-ig állt az ADÜTDF élén. Az MHP militáns, katonai szervezete pedig a Szürke Farkasok, melynek kézjelét Vona és párttársai is rendszeresen mutogatták törökországi látogatásaik során. A terrorszervezet számlájára 694 gyilkosságot írnak nyugati szervek.

Évekkel később, 1987-ben az ADÜTDF több részre szakadt, Çelebi pedig egy évvel ezután Koblenzben megalapította a Török-Iszlám Kultúregyesületek Szövetségét (TIKDB). Ebből 1993-ra egy kölni székhelyű szervezet formálódott Török-Iszlám Kultúregyesületek Európai Uniója (ATIB) néven. A Wikipédia német nyelvű szócikke azt írja, hogy az ATIB „nagyobb hangsúlyt helyezett a török-iszlám szinergiára, illetve a kapcsolódási pontokra a török nacionalizmus és az iszlám között".

Hopp, itt is néhány szürke farkas.

Német hírszerzési információ: az ADÜTDF a Szürke Farkasok német leágazása

Egy 2016-os német parlamenti dokumentumból kiderül, hogy a német titkosszolgálati tudás szerint a szélsőjobbos Szürke Farkasok (Bozkurtlar) szervezetnek több török-nacionalista leágazása van Németországban. Első helyen említik az ADÜTDF-t, amelynek Musa Serdar Çelebi a vezetője volt, illetve az 1987-es szakadást követően a végleges formájában 1993-ban felálló ATIB-ot, amelyet úgy jellemeznek, mint „erősebb vallási elköteleződéssel felvértezett" föderációt, amelyet szintén Musa Serdar Çelebi alapított. A dokumentumban az áll, hogy az ADÜTDF szakadása mögött a török szélsőségesen iszlamista párt, az MHP vezére, Alparslan Türkes és Musa Serdar Çelebi között zajló vita húzódott meg. Musa Serdar Çelebiről a dokumentum azt állítja, hogy ezekben az időkben hivatalosan „tudományos munkatársként" dolgozott egy fiktív szervezetnél, a Türkei-Institut-nál.

UKID, a török fejlesztési ügynökség, Vona vendéglátója: a pántörök mozgalom szervezője

A már idézett Kultursurasi oldal a török állam kulturális és turisztikai minisztériumának felülete, ott pedig az szerepel, hogy Musa Serdar Çelebi jelenleg az isztambuli székhelyű UKID (Nemzetközi Fejlesztési és Együttműködési Szövetség) vezetője és a kultúrdiplomácia területén dolgozik. Az ilyen intézményekről azt érdemes tudni, hogy ezek általában egy-egy nagyhatalom fedőszervei, így munkatársaik fedésben és leplezetten olyan célokért dolgoznak, mint a befolyásszerzés idegen országokban, kapcsolatépítés a politikai szféra szereplői felé, és az anyaországgal szimpatizáló diaszpóra ápolása, a mozgalmaik finanszírozása. Çelebi a képek és a hírtudósítások alapján fáradhatatlan szervezője a Vona által is többször, több alkalommal méltatott turáni ideológiának, azaz a türk eredetű népek összefogásának.

Vona Gábor Musa Serdar Çelebivel és UKID-vezetőkkelForrás: Facebook/Ahmet Aciköz

Az UKID magáról azt írja, hogy egy olyan szakmai szervezet, amely fejlesztési és együttműködési projekteket valósít meg. Hozzáteszik, hogy úttörő szerepet játszanak a civil társadalmi munka terén. A honlapjuk élő, friss hírek is olvashatók azon, jellemzően iszlám és muszlim propaganda szerepel, leginkább az iszlám vallás és Törökország népszerűsítésére kihegyezve. Európával külön foglalkoznak, így ha nem is rendszeresen, de a magyar kormányzati fejleményekről is beszámolnak: a Stop Soros törvényről, vagy az ukrán nyelvtörvény körüli konfliktusról is szerepel MTI-alapú beszámoló.

Az UKID nagy barátja a Jobbik, és viszont

Érdekes viszont, hogy a Jobbik kitüntetetten megjelenik az UKID hírfolyamában. Legutóbb az ÁSZ-bírság kapcsán foglalkoztak a párttal, de egy másik írásból azt is megtudhatjuk, hogy Vona Gábor négy évvel ezelőtti, azóta idehaza is elhíresült török turnéját egyenesen az UKID és annak vezetője, Çelebi szervezte le. A legmeglepőbb azonban a 2013-2016-os időszakról készített jelentésük, amelyben oldalakon keresztül a Jobbikról és Vona Gáborról van szó, fényképekkel, köztük olyanok is, amelyek Vonát, a feleségét, és Musa Serdar Çelebit is egy társaságban örökítik meg. Az UKID jelentését egyébként Musa Serdar Çelebi köszöntője nyitja: ebben a szervezet vezetője büszkén számol be arról, kiterjedt munkát végeznek a teljes Balkánon, Bulgáriában, Boszniában, Albániában és Koszovóban is, sőt, figyelmet fordítanak a romániai törökök támogatására is, ahogyan támogatják a németországi törökök nyelvtanulását is, és hivatkozik a Kurultaj rendezvényre, melyet Magyarországon rendeznek meg. Çelebi a bevezetőjében a magyarokat Attila unokáiként említi, és azzal zárja mondatait, hogy "Erőfeszítéseink a mindenható Allahért".

Musa Serdar Çelebi a Kurultájon:

A kiadvány nagy terjedelemben foglalkozik a Jobbikkal, a pártra és Vona Gáborra úgy hivatkozik, mint a turanizmus európai képviselőjére, a törökök barátjára. És ugyan Vona Gábor több alkalommal tagadta, hogy rendszeres vendég lenne a törököknél, az Origo korabeli török, Magyarországon nem ismert híradásokból arra a következtetésre jutott, hogy török iszlamista, nacionalista szereplők és a Jobbik között 2009-től kezdődően szoros kapcsolat áll fenn, rendszeres, évenként 2-3 alkalommal megejtett törökországi látogatásokkal. A kapcsolat intenzitását jelzi, hogy az Origo számtalan olyan kisebb, török nyelvű hírforrást talált, ahol Vona Gábor az aktuális török helyzetet elemzi, azt kommentálja. Számtalan tudósítás idehaza nem is ismert. Cserébe Vona is rendszeresen vendégül lát török delegációkat, ebben a tudósításban például azt javasolja vendégeinek, a törökök hozzanak egy bankot Magyarországra, és nyissanak itt fióktelepet. A kapcsolat mélységét jelzi, hogy egy ismeretlen, kisebb török hírügynökség rendszeresen videoriportokban tudósít a Jobbik rendezvényeiről a YouTube-csatornáján. Ugyanígy az is bizonyíték az elmélyült kapcsolatra, hogy Budapesten Vonáék is vendégül látták Gyöngyösi Márton és Sneider Tamás társaságában Çelebit.

Gyöngyösi Márton Musa Serdar Çelebivel

Musa Serdar jelenleg tehát az UKID első embere, arról viszont már németnyelvű török forrásokból tudunk, hogy az ADÜTDF szervezetére - amit német biztonsági források a Szürke Farkasok németországi leágazásának minősítenek - továbbra is erős befolyással bír. A ZDF német csatorna arról közölt riportot 2017 tavaszán, hogy a török alkotmánymódosítás kapcsán kiírt népszavazáshoz Németországban is mozgósítanak az ott élő törökök között, erre pedig az ADÜTDF és Musa Serdar Çelebi 2 millió eurót, mintegy 600 millió forintot kapott a török államtól. Musa Serdar Çelebi a fián, Mehmet Alparslan Çelebin keresztül érvényesíti akaratát. Ő szintén tagja az ATIB-nak, illetve a németországi központi muszlim tanács vezető helyettese, azonban tagadta a ZDF állításait. Mindenesetre Németországban hatalmas belpolitikai botrányt és a helyi törökök zúgolódását váltotta ki, hogy Merkel kancellár nem engedélyezte Erdogan elnöknek a személyes kampányolást Németországban.

Az MHP párt után Çelebi a BBP, egy még szélsőségesebb iszlamista mozgalom elnökhelyettese

Musa Serdar Çelebi még egy pozíciójáról érdemes szót ejteni, ez pedig a török Büyük Birlik Partisi (BBP, Nagy Egység Párt) nevű politikai párt elnökhelyettesi tisztsége, amelyet 2002-2003 között töltött be, és a török parlament tagja is volt ebben az időszakban. A BBP egy 1993-as alapítású szélsőséges iszlamista párt Törökországban, az MHP valódi örökösének tartják magukat. Az iszlámról azt írják, hogy az az erő szent forrása, amely az emberiség számára a helyes utat mutatja. A tömörülést a Szürke Farkasok nacionalista terrorszervezet szerves részének tekintik. A BBP-n belül német szakértők szerint az antiszemita vonal is erős, ezért a német náci párthoz (NPD) hasonlítják. A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint felmerült velük kapcsolatban, hogy egy örmény származású publicista 2007-es meggyilkolásában is közreműködtek.

A Nagy Egység Párt egyértelműen az Ülkücü/idealista/Szürke Farkas vonalhoz sorolandó, de másképpen, mint az MHP, nagyobb hangsúlyt helyez az iszlamizmus kihangsúlyozására. Michael Kiefer iszlámkutató a német náci párt és az BBP programjában vél felfedezni hasonlóságokat.

A pártideológia magjában a török-iszlám szinergia áll, illetve a szélsőjobbra tolt konzervatív felfogás, amely a török nacionalizmust és az iszlamizmust szervesen összeköti. Eszerint kizárólag a szunnita iszlám számít szövetségesnek, az alavita és a keresztény törököknek pedig diszkrimináció jár.

Az UKID élménybeszámolója budapesti útjukról Vona Gábor meghívására

Musa Serdar Çelebi németországi szervezetei, a török titkosszolgálatok és a Szürke Farkasok kapcsolata

Érdemes külön is kitérni Musa Serdar Çelebi és a hozzá köthető szervezetek radikális iszlám összeköttetéseire, illetve a Szürke Farkasok, valamint az MHP és Musa Serdar Çelebi viszonyára.

ADÜTDF: a szélsőjobboldali MHP német leányszervezete

A Musa Serdar Çelebi által 1979-1981 között elnökölt szervezet egy 2001-es tanulmány szerint  "leányszervezete a szélsőjobboldali török MHP-nak". Az MHP pedig az anyaszervezete a Szürke Farkasok militáns tömörülésnek. Musa Serdar Çelebi maga is az MHP színeiben politizált, mielőtt az 1990-es években a szélsőjobboldali, nyíltan iszlamista BBP pártra váltott. Az ADÜTDF-nek mintegy hétezer tagja van, őket jellemzően Szürke Farkasok szimpatizánsokként tartják számon. Baden-Würtenberg alkotmányvédelmi szolgálata egy 2009-es jelentésében „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tevékenységet" folytató szervezetként aposztrofálta a szervezetet. Itt írnak az ADÜTDF-tagok által is használt Szürke Farkas köszöntésről, és arról is, hogy az egyesület ideológiáját Alparslan Türkes MHP-alapító hitvallása jelenti. Ő egyébként 1997-ben meghalt.

Musa Serdar Çelebi és Alparslan Türkes viszonya fordulatokkal teli. A már idézett német parlamenti dokumentumban az olvasható, hogy az ADÜTDF szakadását Musa Serdar Çelebi és Türkes vitája előzte meg. Utóbbi később ezt azzal magyarázta egy katonai bíróság előtt, hogy Musa Serdar Çelebi szoros kapcsolatban állt Mehmet Ali Agca, a Szürke Farkasok terroristájával, II. János Pál pápa 1981-es merényletének elkövetőjével. Türkes elmondása szerint azt szorgalmazta, hogy Musa Serdar Çelebi a Mehmet Ali Agcával fenntartott kapcsolata miatt lépjen vissza az ADÜTDF irányításáról.

Az UKID egyik vezetője Vona Gábor meghívására a magyar parlamentbenForrás: Facebook/Ahmet Aciköz

ATIB: mérsékeltebb török iszlamizmus

ATIB: Musa Serdar Çelebi egészen 1999-ig volt vezetője az eredetileg 1987-ben, az ADÜTDF szakadáskor megalapított új szervezetnek, amely 1993-ban nyerte el mai, végleges formáját, majd Musa Serdar Çelebit '99 után tiszteletbeli elnöknek nevezték ki. Az ATIB-ról úgy írnak egyes német nyelvű források, mint a Çelebi család privát biznisze. A német humántárca publikációja szerint az ATIB a muszlim imaközösségeket szervezi, mérsékelt hangot ütve meg. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ezzel a tevékenységével olyan török nacionalistákat is befogad, akiknek az MHP túl radikális, de egy másik miliőben szívesen gyakorolják a Szürke Farkasok fémjelezte mentalitást. Ezt erősíti, hogy az észak-vesztfáliai, a hesszeni és a bajor belügyminisztérium változatlanul az Ülkücü-Idealista-Szürke Farkasok spektrumban tartja számon az ATIB szervezetét. Az ATIB a Szürke Farkasokhoz való bekötődésének bizonyítékaként tartják számon, hogy az ATIB alapítószervezete a Németországi Muszlimok Központi Tanácsának. Az elöljáróság tagja 2016 májusa óta Mehmet Alparslan Çelebi is, Musa Serdar Çelebi fia. Az ATIB egyértelműen szélsőséges megítélésének legjellemzőbb példája egy Die Welt cikk 2015 januárjából, amely annak kapcsán íródott, hogy az ATIB is részt vett azon a berlini tiltakozáson, amit az iszlám terrorizmus ellen szerveztek. Ezt a Die Welt úgy jellemezte, hogy mindez éppen olyan, mintha "a PEGIDA tüntetett volna a nácikkal szemben". Az ATIB Németországban több mint 11 ezer taggal és 123 helyi szervezettel rendelkezik. Fontos, hogy bár saját magukról azt állítják, nincs kapcsolatuk egyetlen török párttal vagy állami intézménnyel sem, a német kormányzat információi szerint egyes ATIB fennhatóságú mecsetekben olyan imámok dolgoznak, akiknek a bérét török költségvetési forrásokból finanszírozzák.

Vona és török híveiForrás: Origo

Dr. Kemal Bozay, a török nacionalizmus szakértője 2017 júliusában úgy értékelte, hogy az ATIB Németország egyik legerősebb török szélsőjobboldali mozgalma, amely a Szürke Farkasok szárnyaként működik. Egy másik, az európai jobboldali extrémizmusokat összefoglaló tanulmány szerint a föntebb taglalt török szervezetek az újra-iszlamizáció fontos intézményei. A tanulmány név szerint említi ezek vezetőjeként, és a nacionalista török párt európai képviselőjeként jellemzi Musa Serdar Çelebit.

Vona Gábor barátja a pápát akarja megölni

Hogy Musa Serdar Çelebi hogy kapcsolódik a pápa elleni merénylethez, hogy lett az egyik vádlott, és mit derítettek ki róla a titkosszolgálatok, következő cikkünkben részletesen elmondjuk.