Fenyő-gyilkosság: régóta készülhetett a bosszúra Gyárfás Tamás

Gyárfás Tamás, házi őrizetet indítványoztak Gyárfás Tamás ellen
Budapest, 2018. április 19. Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó a Nemzeti Nyomozó Iroda VI. kerületi épületében 2018. április 19-én. Ezen a napon Fővárosi Főügyészség a házi őrizet elrendelését indítványozta a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében gyanúsítottként kihallgatott Gyárfás Tamás ellen, ennek értelmében a volt úszószövetségi elnököt hazaengedték. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
A Fenyő János tulajdonában álló Népszava a kilencvenes években többször is írt Gyárfás Tamásról. Többek között arról is cikkeztek, hogy Gyárfás Tamás háromszázmilliós áfacsalásba keveredett Kaposváron, az úszószövetség akkori elnökeként pedig közreműködött abban, hogy hamis jegyzőkönyvvel, fiktív versenyen érjék el, hogy 9 magyar úszó kijusson az 1996-os atlantai olimpiára. A Népszava egyik cikkéből pedig kiderül, hogy Gyárfás a később 500 milliós csalás miatt elítélt Zemplényi Györggyel együtt tervezte egy új tévé elindítását. Ezeket az ügyeket a balliberális kormány védelmét élvező szocialista médiavállalkozó, milliárdossá lett Gyárfás mindig megúszta, de nem érezhette magát biztonságban Fenyő miatt. Összeszedtük, miket írt Fenyő János lapja, a Népszava a kilencvenes években Gyárfás Tamásról. Arról pedig, hogy hogyan vette el Fenyő János Gyárfás Tamás számára oly fontos, a gyalázatos baloldali elfogultsága miatt hírhedtté vált Nap TV-t, arról tegnap írtunk hosszabban.
Vágólapra másolva!

A háromszázmilliós áfacsalási ügy

Gyárfás Tamást egy közel háromszázmillió forintos áfacsalási bűnügyben hallgatták ki gyanúsítottként 1996-ban a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az ügyről Fenyő János lapja rendszeresen tudósított.

„A Nap TV elnöke megállapodott Kiss Tibor Zsolttal, hogy a Pietro Néró Kft. építőipari munkákat végez több, Gyárfás érdekeltségébe tartozó ingatlanon. A gyanúsítás szerint ezek között magánerős építkezések is vannak. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint Kiss ebbe alvállalkozóként bevont egy magát ukránnak valló alvállalkozót, aki elszámolás és számlázás nélkül eltűnt. Kiss ezután

azzal próbálta meg fedezni a hiányt, hogy fiktív számlákat állított ki,

ám a Zala Megyei APEH Igazgatóság gyanúsnak találta az ügyletet, és vizsgálatot indított" – olvasható a Népszava 1996. május 17-i számában, amely az Arcanum Digitális Tudománytárban elérhető.

A lap szerint a Pietro Néró 1995. június 8-a óta felszámolás alatt állt. Ez volt a legkésőbbi időpont, amikorra át kellett volna adni a cég iratait a felszámolónak, aki ezeket nem kapta meg. Az ügyvezető arra hivatkozott, hogy a Zala megyei APEH lefoglalta a dokumentumait, ezért nem tudja teljesíteni a csődtörvényben előírt kötelezettségeit. Paksa István, a Zala megyei APEH csődeljárási-végrehajtási osztályának akkori vezetője viszont azt mondta az újságnak, ők visszaküldték Kissnek a papírokat, amit még a cége felszámolása előtt átnéztek. A Népszavában olvasható információk szerint az átfogó adóellenőrzést viszont már nem tudták elvégezni, mert a revizorok nem kapták meg a zárómérleget és a bevallást.

– írták.

A cikkből az is kiderült, hogy Gyárfás Tamás először megtagadta, hogy vallomást tegyen, végül mégis elmondta a rendőröknek a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon, milyen kapcsolatban állt az érintett cég vezetőjével. A cikkből kiderül, hogy a balliberális kormány védelmét élvező Gyárfás „az eljárás kezdetén ígéretet kapott arra, hogy teljes titoktartás mellett kezelik ügyét".

Akkor a rendőrök sem beszéltek Fenyő János lapjának arra hivatkozva, hogy az a rendőri vezető, aki nyilatkozna az ügyben, éppen külföldön tartózkodik. Négy hónappal a cikk után megjelent a Népszavában, hogy megszüntették az eljárást Gyárfás ellen, de 1997. április 4-én ismét

arról cikkezett Fenyő János lapja, hogy Gyárfás Tamás ellen vádat emeltek.

Ezúttal a Kaposvári Városi Ügyészség találta úgy, hogy

Gyárfás a Sport Plusz Kft. ügyvezetőjeként adócsalási ügybe keveredett.

Ebben a cikkben az áll, hogy 10,4 millió forintot csalt el azzal, hogy 20 millió forintot fizetett ki egy olyan dél-dunántúli reklámügynöki hálózat létrehozására, amely létre sem jött. A cikkből kiderül, hogy az ügyészség az új bizonyítékok birtokában rendelte el a korábban lezárt ügyben a nyomozás folytatását.

„Gyárfás Tamás másodrendű vádlott a 26 éves büntetett előéletű nagybajomi Kiss Tibor Zsolt után, akinek a számláján összesen mintegy 80 millió forintos adócsalás szerepel. Kiss Tibor Zsolt vállalta a dél-dunántúli ügynöki hálózat létrehozását, emellett még 1993-ban mintegy 125 millió forintot számlázott le a Sport Plusz Kft.-nek és 13 milliót Gyárfás Tamásnak építési munkák után. De a számlát egy semmiféle tevékenységet nem végző cég nevében állította ki."

Gyárfás Tamás ezúttal sem adott interjút Fenyő János lapjának mondván, hogy az ügyvédei nem javasolták neki. Aztán ezt az ügyet is megúszta.

A Zemplényi-ügy

1996. augusztus 8-án a Népszava címlapon közölte, hogy a csaló Zemplényi György Gyárfással akart magántévét indítani abból a pénzből, amit elsikkasztott. Zemplényi ellen még 1992-ben indult eljárás a devizagazdálkodás megsértésének gyanúja miatt, mivel a Cooptouristnál

nem tudott elszámolni egy negyvenmillió forintos valutahitel-szerződéssel.

Ekkor derült ki, hogy ennél sokkal nagyobb tételben "utazott". Összesen 38 vállalkozástól és magánszemélytől

mintegy 500 millió forint értékben vett fel kölcsönöket

1991 nyarától 1992 júliusáig. Zemplényi azt ígérte, hogy a barcelonai olimpia után mindenkinek visszafizeti a pénzt, csakhogy 1992 nyarán nem jött haza az olimpikonokkal. Az Interpol is körözte Zemplényit, aki ellen 1993-ban felfüggesztették az eljárást. A csaló még három évig bujkált Svédországban, ahol folytatta a csalási sorozatot, majd 1996-ban hazatért. Zemplényit végül elsőfokon 4 évre ítélték 1998-ban, a másodfokú tárgyalást viszont nem élte meg, mert 1999 elején szívinfarktusban meghalt.

- olvasható a Népszava 1996. augusztus 8-i számában, amely két nappal később már arról írt, hogy Gyárfás Tamás lemondott az úszószövetség elnöki címéről.

A fiktív úszóverseny

Gyárfás Tamás a Népszava 1996. szeptember 10-i cikkében a címlapon Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

A botrány, amely Gyárfás Tamás lemondásához vezetett, Fenyő János lapjában robbant ki. A Népszava 1996. szeptember 10-i vezércikke szerint Gyárfás elismerte, hogy egy fantomverseny fiktív eredményeivel jutott ki kilenc úszó az atlantai olimpiára.

Azt írták, hogy a Magyar Úszószövetség gyakorlatilag

egy nem létező versenyt kreált, amelyben kitalálták, hogy kilenc magyar úszóból melyik milyen eredményt ért el,

amit egy hamis jegyzőkönyvben is feltüntettek. Természetesen nem a legnagyobb és legtehetségesebb úszókról van itt szó. A lap szerint feltehetően azért csaltak a szövetség elnökségi ülésében, mert az érintett sportolók az olimpiai válogatóra kijelölt két vidéki versenyen, és az országos bajnokságon sem érték el az ötkarikás játékok szintidejét, de ki akarták őket juttatatni (nyilván többek között azért, mert így több úszószövetségi vezető is utazhatott).

- olvasható a Népszava 1996. szeptember 10-i számában. Fenyő János lapja ehhez még annyit tett hozzá, hogy az egy nappal korábbi, fiktív úszóbotrányról szóló Népszava-cikk hatására döntött Gyárfás Tamás a lemondás mellett.

Egy hónappal ezután a Népszava már arról írt, hogy Gyárfás Tamás panaszt emelt az újság és akkori főszerkesztője, Kereszty András ellen a MÚOSZ-nál. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége azonban tisztázta a lapot, és megállapította, hogy a Népszava nem követett el semmilyen etikai vétséget azzal, hogy megírta a kaposvári áfacsalást, az úszóbotrányt és a Zemplényi-ügyet.

Gyárfás Tamást a rendőrség felbujtással gyanúsítja, azaz, hogy 1998-ban, a Horn-Kuncze kormány utolsó heteiben ő lövethette le Fenyő Jánost. Most tudták bizonyítani, Gyárfást bevitték, két napig bent tartották, de tegnap kiengedték a börtönből. Házi őrizetéről ma dönt a bíróság.