Kuncze Gábor furcsa szerepe a Gyárfás Tamás-Fenyő János háborúban

Fenyő gyilkosság
Budapest, 1998. február 11. A II. kerületi Margit utcában délután fél hat körül lelőtték Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatóját. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
Vágólapra másolva!
Fenyő János titkos dossziéjáról faggatták a Horn-kormány egykori belügyminiszterét, Kuncze Gábort a rendőrök a Fenyő-gyilkosság ügyében – írja a Pesti Srácok most megszerzett nyomozati vallomásokra hivatkozva. Kunczét azért kérdezték a rejtélyes iratokról, mert az 1998-ban kivégzett médiacézár bizalmasa, Perczel Tamás egy korábbi dokumentumfilmben azt állította, hogy volt főnöke Gyárfás Tamás piszkos ügyeiről egy százoldalas dossziét adott át Kuncze Gábornak, ám mire a dokumentum eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal. Fenyő Jánost a baloldal felé gyalázatosan elfogult Nap TV egykori tulajdonosa, Gyárfás Tamás ölette meg, a rendőrség gyanúja szerint. Házi őrizetben tartják, nyomkövetővel.
Vágólapra másolva!

Gyárfás és Fenyő háborúja a 90-es években a nyilvánosság előtt zajlott, és ez a harc az egész magyar politikai életet megviselte.

A II. kerületi Margit utcában délután fél hat körül lelőtték Fenyő Jánost, a Vico Rt. elnök-vezérigazgatóját Forrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, titkosszolgálati tisztek, főszerkesztők és szinte a komplett médiaelit felsorakozott a frontokon.

A Pesti Srácok egy informátora úgy nyilatkozott, hogy Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett.

Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott.

A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett. Ez volt a Nap-kelte stábja, amelyet mindketten magukénak akartak tudni.

A tét nemcsak a milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás.

A felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás tárgyalása Fotó: Polyák Attila - Origo

A bérgyilkosság megrendelésével meggyanúsított Gyárfás Tamás azt állítja, Fenyővel halála előtt kibékültek. Gyárfás korábban el is mondta a sajtóban, hogy az 1998-as újságíróbálon kezet is fogtak. Hacsak így nem...

Kovács Lajos – aki a Fenyő-ügy főnyomozója volt korábban – azonban azt állítja, mindkét férfi köreiből arról értesültek, egyikük sem gondolta komolyan a békülést. Vagyis, Gyárfás hazudott, amikor békülésről beszélt.

Figyelemre méltó továbbá, hogy Perczel Tamás, aki Fenyő bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról.

Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött nagy ellensége, Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi - állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte,

a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán meghalt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal

– emlékezett a bizalmas. Perczel azt is elárulta, hogy Fenyő informátora rémülten tájékoztatta a médiavállalkozót, hogy Kiss Ernő magához kérette Gyárfás Tamást, megmutatta neki Fenyő róla összegyűjtött anyagát, és az üggyel foglalkozó nyomozót pedig Gyárfás jelenlétében számoltatta be a nyomozás állásáról.

Perczel arról is beszélt, hogy

Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást, és kössenek végre békét". A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált".

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek, és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el" – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így Perczel feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. Perczel Tamást a Fenyő-gyilkosság után azonnal kihallgatták, de a bizalmas nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak.

Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.

Horn Gyulát betegsége, majd későbbi halála miatt már nem hallgathatták meg a Rohác elfogása utáni újraindított nyomozásban, ám volt belügyminisztere a rendőrség rendelkezésére állt 2012 augusztusában. Kuncze Gábor vallomásában előadta, hogy

Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor" – tette hozzá. A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő-Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra.

Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől, ahogyan azt Perczel Tamás elmondta. Kuncze ezt tagadta, annak ellenére, hogy Perczel az ismert dokumentumfilmben azt is megemlítette, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.

A dokumentumfilm vágatlan felvételeit egyébként a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta, és a nyomozati iratokhoz csatolta.