Óriási sikerrel indult el a Fenntarthatósági Témahét

2018.04.23. 18:48

Harmadik alkalommal hirdette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat az EMMI támogatásával a PontVelem Nonprofit Kft. szervezésében 2018. április 23-27. között kerül megrendezésre. A program célja a Föld Napja üzenetének, a fenntarthatóságnak széles körű elterjesztése iskolai keretek között. Eddig több mint 1500 iskola regisztrált a Témahétre, az esemény fővédnöke Áder János köztársasági elnök úr. A Témahét nyitórendezvényét hétfő délelőtt tartották a Parlament egyik dísztermében.

A környezet védelme és a fenntarthatóság érdekében egyre több civil, szervezet és önkormányzat tesz lépéseket, kezdeményezéseket. Globális felmelegedés, vízhiány, csökkenő energiakészlet, klímaváltozás; ezek a veszélyek fenyegetik Földünket, ha gyorsan nem változtatunk szemléletünkön és magatartásunkon. A Fenntarthatósági Témahételsősorban a gyermekeknek szól, a program kiemelt célja, hogy a gyerekek már iskolás korban megismerjék a téma fontosságát és felfigyeljenek személyes érintettségükre, hiszen kis odafigyeléssel ők is sokat tehetnek a Föld védelméért.

Az idei Fenntarthatósági Témahét témái a természeti- és épített környezet védelme, a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelem köré szerveződnek a köznevelés mindhárom korosztályának (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola).

A nyitórendezvényt a Parlamentben tartottákFotó: Kaliczka Gabriella

A Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényét hagyományosan a Témahét első napján, idén április 23-án tartották a Parlamentben. Erre a természet- és környezetvédelemért, fenntarthatóságért tenni akaró, a kérdéskörben elhivatott szakembereket, vezetőket hívták meg. A rendezvény célja a Témahét köznevelésben betöltött szerepének ismertetése, eszközrendszerének, eddigi eredményeinek bemutatása volt.

A nyitórendezvényen Dr. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára mondott köszöntőt. Az államtitkár kiemelte: az oktatásnak felelőssége van abban, hogy a jövő felnőttjei felelősséget tudjanak vállalni azokban a fenntarthatósági célokban, melyeket az ENSZ globális fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódóan fogalmaztak meg. Hozzátette; fontos, hogy az iskolák ne csak önmagukban dolgozzanak ezen, hanem kapcsolatba tudjanak lépni olyan helyi szervezettekkel, melyeknek szintén fontos a fenntarthatóság. Az országban már 898 Zöld Óvoda és 967 Ökoiskola működik, ahol kiemelten foglalkoznak a fenntarthatósági célokkal – mondta el a Zöld óvoda és Ökoiskola programról Dr. Maruzsa Zoltán. Érdemes tudni azt is, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kidolgozott kerettantervekben megjelenik a fenntarthatóság – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.

Dr. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkáraFotó:Kaliczka Gabriella

A köszöntő után Dr. Szili Katalin a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke tartott beszédet. Mint ismertette, Magyarország 1990-ben csatlakozott a Föld Napjához, valamint hozzátette; a magyar kormány jelentős lépéseket tesz a fenntarthatóság fejlődése érdekében. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű válaszokat kell adnunk – röviden ezzel foglalható össze a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács munkája, mivel a fenntarthatósági, globális, rendszerszintű kihívásokkal, kezdeményezésekkel foglalkoznak. Dr. Szili Katalin néhány elrettentő képet is mutatott a globális helyzetről, legfőképp az óceánok vizeinek szennyezettségéről. Az elnök asszony legfőbb célként a műanyagmentes világ elérését emelte ki, hiszen évente 8 millió tonna műanyag jut az óceánokba. Ha ez így folytatódik tovább, akkor 2050-ben több műanyag, mint hal lesz az óceánokban – világított rá a probléma súlyosságára.

Dr. Szili Katalin a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnökeFotó:Kaliczka Gabriella

Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára szerint a fenntarthatóság legkomolyabb ellensége a háború, ezért a béke megteremtése és fenntartása az UNESCO legfontosabb célja, valamint a nemzetközi együttműködés koordinálása oktatás, tudomány, kultúra és kommunikáció terén. Egyik legfőbb célkitűzésnek pedig azt emelte ki, hogy az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen. A globális felelősségre nevelésbe illeszkedett például a tavalyi Világ Legnagyobb Tanórája Projekt is. Dr. Soós Gábor kiemelte; a kulturális sokszínűség a fejlődés egyik motorja lehet, mivel a globális célok nem kultúra-függetlenek, ugyanis a kultúra az oktatástól kezdve a környezetvédelmen ár nagyon sok területet átsző.

Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkáraFotó:Kaliczka Gabriella

Dr. Molnár Ferenc a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. programigazgatója beszámolt a Virtuális Erőmű program sikeréről. Céljuk, hogy 2030-ra Paks után a második helyre kerüljenek a villamosenergia termelést tekintve. Bemutatta iskolai és diákprogramjaikat, többek között az Aktív tanulók – passzív ház projektet, és az Energiatudatos Iskolákért Pályázatot is. Ezt követően a tavaly díjazott Horváth Szabinának adta át a szót. Szabina a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tízedikes diákja, az év energiahatékonysági diákmenedzsere. Beszédében ismertette a 2017-es, díjazott Mi6 projektjükben elvégzett munkájukat, amely egy csónakázótó-felújítás során valósult meg.

Dr. Molnár Ferenc a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft. programigazgatója és Horváth Szabina, a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanulójaFotó:Kaliczka Gabriella

Sipos Imre Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta, az iskolák az államtól és az EKE OFI-tól konkrét segítséget kapnak tananyagokon, kerettanterveken, Ökoiskola modelleken keresztül ahhoz, hogy miként lehet integrálni az oktatásba a fenntarthatósági célokat.

Matolcsy Miklós a PontVelem Nonprofit Kft., a Fenntarthatósági Témahét szervezőjének ügyvezető igazgatója bemutatta a 2018. évi Fenntarthatósági Témahét programjait. Elmondta, idén is hatalmas volt az érdeklődés a program iránt, még az utolsó pillanatokban is regisztráltak intézmények. 1503 iskola, 18.873 osztály és 316.675 diák eddig a regisztráltak száma. Tanórai foglalkozások, tanórán kívüli aktivitások, pedagógus oktatás és önkéntes óralátogatók alkotják a témahét struktúráját. Idén először az óratervek mellett lehetőséget kínálnak a témahét egészét átölelő fenntarthatósági projektek megvalósítására, ehhez kidolgozott mintaprojekteket is biztosítanak. A mintaprojektek alapján a fenntarthatóság pedagógiájában jártasabb pedagógusok saját maguk is kidolgozhatják a 2018. évi témákhoz kapcsolódó heti projekttervüket. A mintaprojektek elkészítésére pályázatot hirdettek a pedagógusok részére.

Matolcsy Miklós a PontVelem Nonprofit Kft., ügyvezető igazgatója, a Fenntarthatósági Témahét szervezőjeFotó:Kaliczka Gabriella

Végül díjátadó ünnepség keretében négy „Zöldtündér" díjat is átadtak:

  • Legzöldebb diák 2017: Horváth Szabina
  • Legaktívabb iskola 2017: Gál Ferenc Főiskola Békési Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
  • Legtöbb önkéntest küldő szervezet 2017: Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya
  • Fenntarthatósági Témahét nagykövete díj: Bánki Andrea, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai programfejlesztési referense

Április 24-én, kedden Áder János köztársasági elnök önkéntesként tart tanórát, április 27-én a ZöldOkos kupa döntőjére kerül sor. A témahét idei témája az épített és természeti környezet védelme.

További részletek a programról itt, bővebben pedig a TanTrend oldalán olvashat.