Ne lehessen az erdélyi magyarságot nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában - jelentette ki egy kolozsvári sajtótájékoztatón Csoma Botond parlamenti képviselő, aki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő, és a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban képviseli a szövetséget.

A képviselő közölte: ha ezt sikerül a törvénybe foglalni, már nem fordulhat elő, hogy különböző stratégiák kockázati tényezőként említsék például a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Arra utalt, hogy

2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte,

amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára.

A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de - amint azt korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette - ennek ellenére alkalmazzák.

Csoma Botond tudatta: a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy

Székelyföld területi autonómiájának a követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat,

míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik.

A meg nem nevezett SRI-vezető

az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette.

Szerinte az autonómia követelése csak akkor lenne kockázati tényező, ha követelői a demokratikus folyamatokba nem illeszkedő cselekedeteket tennének.

Csoma azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta:

a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre.

Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, ha a SRI úgy ítéli meg:

valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.

Csoma Botond a januárban meghalt Verestóy Attila helyét vette át a SRI-t felügyelő bizottságban.

Egyes - nacionalista hangvételű - román nyelvű portálok élesen bírálták, hogy román és magyar állampolgársággal is rendelkező politikus került a titkosszolgálat bizottságába.