Újraválasztották Maduro venezuelai elnököt

Venezuela elnökválasztás
Caracas, 2018. május 18. Nicolás Maduro venezuelai elnök caracasi kampánygyűlésén 2018. május 17-én, három nappal a venezuelai elnökválasztás előtt. Maduro ingén elődjének, Hugo Chávez néhai elnöknek a képe. (MTI/AP/Ariana Cubillos)
Vágólapra másolva!
Újabb hat évre, azaz 2025-ig újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után Maduro a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig 21,2 százalékot. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt törvénytelennek nevezték a szavazást, és a választás megismétlését követelték. 
Vágólapra másolva!

Mintegy 20 millió szavazót vártak a vasárnapi választásokra. A választási bizottság számításai szerint összesen 8 603 936 állampolgár szavazott, akik közül 5 823 728 voksolt Madurora.

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta.

Legutóbb 2013-ban volt elnökválasztás, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg. Akkor a részvételi arány 79,69 százalékos volt.

- mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek Maduro, és hozzátette, hogy ez „történelmi rekord” volt.

Caracas, 2018. május 18. Nicolás Maduro venezuelai elnök caracasi kampánygyűlésén 2018. május 17-én, három nappal a venezuelai elnökválasztás előtt. Maduro ingén elődjének, Hugo Chávez néhai elnöknek a képe (MTI/AP/Ariana Cubillos) Forrás: MTI/AP/Ariana Cubillos

Nem sokkal a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon „legitimitás híján” elutasította az elnökválasztást, és

újabb választást követelt még az év vége előtt.


„Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni”

- mondta Falcon, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A néhai elnök, Hugo Chávez, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a „chávizmusból” kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt, és bojkottálta a választásokat.

Valencia, 2018. május 17. Javier Bertucci venezuelai elnökjelöltnek, a Maranatha Keresztény Egyház lelkipásztorának a venezuelai Valenciában tartott kampánygyűlése 2018. május 16-án, négy nappal az elnökválasztás előtt. (MTI/EPA/Miguel Gutiérrez) Forrás: MTI/EPA/Miguel Gutiérrez

Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó „lábaskoncerttel” fogadták.

A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor volt. A szavazatok 11 százalékát kapta, és ő is bírálta a választásokat, új voksolást követelt.

Javier Bertucci venezuelai elnökjelölt, a Maranatha Keresztény Egyház lelkipásztora a venezuelai Valenciában tartott kampánygyűlésén 2018. május 16-án, négy nappal az elnökválasztás előtt Forrás: MTI/AP/Juan Carlos Hernandez

Az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese Maduro volt, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az állandó áramszünetbe, a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával felmérések szerint

A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela - amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik - devizahiányban szenved. Az döntötte súlyos válságba a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.

Az országban egyhavi minimálbér egy kilogrammnyi tejpor megvásárlására elegendő.


Amióta a gazdasági válság elkezdődött, Venezuelát több százezren hagyták el. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a „választási csalás” ellen tiltakozva.

Chile és Panama pedig nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.

Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport - 14 amerikai és karibi ország - is elutasítja a szavazást. A legtöbben a demokrácia aláásásával vádolják Madurót. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére - amelyeknek 125 halottja volt - felállították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést.