Mintegy 20 millió szavazót vártak a vasárnapi választásokra. A választási bizottság számításai szerint összesen 8 603 936 állampolgár szavazott, akik közül 5 823 728 voksolt Madurora.
Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta.
Legutóbb 2013-ban volt elnökválasztás, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg. Akkor a részvételi arány 79,69 százalékos volt.
Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet. Győztünk! Most is győzedelmeskedtünk. Mi vagyunk az állandó népi győzelemmé alakult történelem ereje
- mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek Maduro, és hozzátette, hogy ez „történelmi rekord” volt.
Nem sokkal a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon „legitimitás híján” elutasította az elnökválasztást, és
újabb választást követelt még az év vége előtt.
„Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni”
- mondta Falcon, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.
A néhai elnök, Hugo Chávez, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a „chávizmusból” kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt, és bojkottálta a választásokat.
Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó „lábaskoncerttel” fogadták.
A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor volt. A szavazatok 11 százalékát kapta, és ő is bírálta a választásokat, új voksolást követelt.
Az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese Maduro volt, annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az állandó áramszünetbe, a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával felmérések szerint
A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela - amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik - devizahiányban szenved. Az döntötte súlyos válságba a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.
Az országban egyhavi minimálbér egy kilogrammnyi tejpor megvásárlására elegendő.
Amióta a gazdasági válság elkezdődött, Venezuelát több százezren hagyták el. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a „választási csalás” ellen tiltakozva.
Chile és Panama pedig nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.
Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport - 14 amerikai és karibi ország - is elutasítja a szavazást. A legtöbben a demokrácia aláásásával vádolják Madurót. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére - amelyeknek 125 halottja volt - felállították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést.