Újabb súrlódás az LMP-ben: Demeter Mártát nem vették fel a pártba

Budapest, 2017. december 12. Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje (j) sajtótájékoztatót tart az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2017. december 12-én. Mellette Demeter Márta, a párt országgyűlési képviselője. MTI Fotó: Mónus Márton

Szocialista múltja miatt több vétó is érkezett Demeter Mártát párttagsága ellen. Az úgynevezett bázis demokráciának esett áldozatul. Nem ez az első komolyabb feszültségre utaló történet az LMP-ben az áprilisi választás óta.

Akárcsak a legtöbb ellenzéki pártban, az LMP-ben is komoly súrlódások vannak – továbbra is. A balliberális 24 úgy értesült, hogy a párthoz tavaly csatlakozott Demeter Mártát, aki ráadásul jelenleg az LMP parlamenti frakciójának a tagja, nem vették fel párttagnak. Kérdések-válaszok formájában itt vannak az ügy legfontosabb mozzanatai:

• Hogyan történhetett meg ez? Úgy, hogy az LMP-nek van egy olyan tagfelvételi szabálya, ami úgy szól, hogy lényegében bármelyik tag megvétózhatja egy új jelentkező felvételét. Demeter ellen több vétó is érkezett.
• Miért van erre szükség? A párt ki akarja zárni a pártfoglalási kísérletek lehetőségét.
• Mit jelent ez Demeter esetében? Jelenleg nem választható párttisztségre, és hivatalosan nem szavazhat belső kérdésekben.

Demeter politika pályafutása az MSZP-ben indult 2007-ben, azonban tavaly némileg váratlanul átnyergelt az LMP-hez, pontosabban csak szeretett volna átnyergelni. Ezt díjazta az LMP vezetése, az április parlamenti választáson elindították a kőbányai körzetben, ahol ugyan nem járt sikerrel, azonban végül a párt országos listájának 7. helyéről bekerült az Országgyűlésbe. A volt szocialista politikus talán nem ördögtől valóan

jelentkezett az LMP kőbányai alapszervezetébe tagnak.

Azonban a bázis demokrácia visszacsapott. Ezt maga Demeter is elismerte a balliberális hírportálnak:

segítő tag vagyok legalább fél éve, a tagságom pedig folyamatban van.

A lap megszólaltatta Tóth Balázst, az LMP kőbányai szervezetének vezetőjét is, aki elmondta, hogy hogy a képviselői együttműködésről annak idején ellenszavazat nélkül döntöttek, de amikor elindították a tagfelvételi eljárást, a kőbányai szervezeten kívülről befutott néhány vétó. Ezt azzal indokolta, hogy volt olyan tagtársaik, akiknek „túl gyors volt az átmenet."

Nem ez az első komolyabb feszültségre utaló történet az LMP-ben az áprilisi választás óta:

• Hadházy Ákos a párt korábbi társelnöke, és Sallai R. Benedek a párt korábbi titkára egy fegyelmi bizottsági ülésen összekülönbözött egy kérdésben, ami fizikai atrocitássá fajult. Hadházyt két évre eltiltották valamennyi párttisztség viselésétől, Sallait pedig kizárták a pártból.
• Hadházy Ákos gyakorlatilag megfenyegette pártját, hogy kitálal eltiltásának valós okáról. A Hivatalos indok szerint amiatt büntették meg, mert a választási kampányban elnökségi felhatalmazás nélkül egyeztetett a többi balliberális párt vezetőivel.
• Schiffer András a párt alapítója, szellemi atyja kilépett az LMP-ből, mert szerinte a párt letért az eredeti útjáról.
• Alig választották újra az LMP társelnökének Szél Bernadettet a párt tisztújító kongresszusán, mindössze a küldöttek 60 százaléka szavazott rá, pedig nem is volt ellenjelölt.