Bebizonyítottuk, hogy rendészeti eszközökkel meg lehet állítani a migránsokat

2018.06.24. 18:24

Teljes mértékben elégedett a déli határkerítés mellett szolgálatot teljesítő rendőrökkel az új országos rendőrfőkapitány. Az ott dolgozó több száz rendőrnek és katonának köszönhetően Magyarország bebizonyította, hogy rendészeti eszközökkel is meg lehet állítani az illegális migrációt. Balogh János vezérőrnagy az Origónak azt mondta, továbbra is az a feladat, hogy a migránsokat kibocsátó országokhoz eljusson az üzenet, itt nem érdemes próbálkozni. Az új főkapitány azt mondja, szakmai koncepciója megegyezik elődjével, akivel 30 éven keresztül kisebb-nagyobb megszakításokkal együtt dolgozott. Innovatív, tanulékony, önfejlesztő rendőrséget szeretne.

Balogh János rendőr-vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány a Rendőrszékház előttFotó: Mudra László - Origo

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, könnyű helyzetben van, mivel egy kiegyensúlyozott és társadalmilag, szakmailag jó helyzetben lévő, jó megítélésű rendőrséget vehet át az előző rendőrfőkapitánytól, Papp Károlytól, emiatt viszont nehéz helyzetben is, mert úgy tartják, „egy jól elkészített művet viszonylag könnyű elrontani”. Mit érez a legnagyobb feladatnak?

Egyrészt azt, hogy megőrizzem, ami érték, és abba az irányba vigyem tovább, ami kedvező, másrészt pedig megfelelően rugalmassá, és a szó jó értelmében alkalmazkodóvá tegyem a rendőrséget. Bár azt gondolom, most sem vádolhatnak minket merevséggel, hiszen ahány nagy jelentőségű feladat van, annyiféle kihívással szembesülünk, és annyiféle megoldást alkalmazunk, azonban mégis azt gondolom, hogy részletekbe menőbben kell egy rendőrségnek a társadalmi és egyéb kihívásokra reagálni, és ha valamit nagy feladatként érzek magam előtt, az az, hogy helyzetspecifikus legyen a rendőrség.

Mit ért azalatt, hogy helyzetspecifikus?

Azt, hogy mindig az adott helyen és időben fennálló szükségletek szerint működjünk. Olyan válaszokat adjunk a közbiztonsági kihívásokra, ami az adott helyen adekvát. Nem leveszünk a polcról egy megoldást, ami bevált ötven kilométerrel odébb, esetleg 8 vagy 10 évvel korábban – persze abból is lehet tapasztalatokat leszűrni -, hanem mindent ahhoz a konkrét helyzethez igazítunk, ami az adott pillanatban előttünk áll. Innovatívnak, tanulékonynak, önfejlesztőnek szeretném látni a rendőrséget a jövőben.

Fotó: Mudra László - Origo

Műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettesként közelről láthatta, milyen problémákkal szembesül az ország első számú rendőri vezetője, és láthatta, hogyan oldotta meg ezeket az elődje. Van olyan terület, amit Ön másképpen képzel el?

A szakmai koncepciót tekintve nincs, mert az én koncepcióm megegyezik Papp Károlyéval. Biztonságos, nyugodt, kiegyensúlyozott légkört szeretnék továbbra is biztosítani mind a munkahelyen, mind az országban a rendőrség munkáján keresztül. Azt viszont több kollégámnak is elmondtam már, hogy én nem vagyok Papp Károly. Mindazok ellenére sem, hogy az egyike vagyok a magyar rendőrségen azoknak, akik közel 30 éve ismerik. Azóta hol hosszabb, hol rövidebb megszakításokkal együtt dolgoztunk. Valószínűleg értékrendünk hasonlósága innen is ered, hiszen a gyökereink közösek, de más habitusú emberek vagyunk, más értékrendűek és más érzelmi világúak. Ennek megfelelően bizonyosan lesznek hangsúlyváltozások, lesznek, és most hadd idézem pont őt, „finomhangolások” a rendszerben. Ez nem feltétlenül az én személyiségem előtérbe tolását jelenti, ez szükségszerű változás. Ha nem befolyásolná az egész rendszert, hogy ki a főkapitány, nem kellene sem parlamenti meghallgatást, sem különböző kiválasztási folyamatokat, sem miniszteri vagy miniszterelnöki döntést várni azzal, ki üljön a főkapitányi székbe.

Fotó: Mudra László - Origo

A szerb-magyar és a horvát-magyar határszakasznak erős a védelme. Nemcsak a magyar katonák, hanem a rendőrök is aktívan részt vesznek a migránsáradat megállításában. Elégedett a munkájukkal?

Teljes mértékben. Itt nagyon könnyű az elégedettséget megindokolni, hiszen az illegális migráció ezeken a határszakaszokon gyakorlatilag nulla, de önnek is elmondom, mert még a parlamenti meghallgatásomon is félreértették, hogy ez nem azt jelenti, hogy nincs illegális migráció, és ne lenne szükség arra, hogy ott naponta több száz rendőr és katona teljesítsen szolgálatot, vagy le lehetne bontani a kialakított védelmi rendszereket.

Ön szerint milyen feladatokat ad az illegális bevándorlás a rendőrségnek a következő években?

Azt gondolom, hogy olyanokat, amelyeket a kormányzati politika, elsősorban Magyarország nemzetközi szerepvállalása megkövetel. Ma a magyar rendőrség, együtt a katonákkal, bizonyította, hogy az illegális migrációt rendészeti eszközökkel – a jogi környezet kialakításával és a szükséges források biztosításával – meg lehet állítani. Európában azon kevesek közé tartozunk, akik ezt bebizonyították. A mostani nemzetközi koncepcióváltás, illetve ennek jelei, amelyek már mutatkoznak, továbbra is azt a feladatot tűzik elénk, hogy olyan szintre szorítsuk vissza a migrációt, amelyen most van, és a kibocsátó országok ideje korán megkapják az üzenetet. Azt, hogy nem érdemes ebben az irányban próbálkozni.

Fotó: Mudra László - Origo

Ön 1991-ben a Soproni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályánál kezdte a karrierjét nyomozóként. Egyszer az egyik kollégája azt mondta nekem, ha valaki nyomozó lett, kicsit mindig az marad, akkor is, ha már leszerelt, vagy máshová sodorta az élet. Ön is nyomozóként látja a világot, tehát egy nyomozó vezeti most a rendőrséget?

Nem, pontosabban nem csak egy nyomozó. Szeretném azt hinni, hogy egy rendőr vezeti a rendőrséget. Jó tapasztalataim, kedves emlékeim vannak a nyomozóidőszakból, de a 28 éves rendőri pályámnak viszonylag kis részét töltöttem nyomozóként, mindössze három évet. Röviddel ezután a közrendvédelmi területre kerültem körzeti megbízotti alosztályvezetőnek, ami részben foglalkozott bűnügyi nyomozással is, de már inkább a közrendvédelemhez tartozott. Utána kerültem a közrendvédelmi területre járőralosztály-vezetőként. Később a rendőrség különleges szolgálatánál dolgoztam, ami megint egy eléggé speciális, ugyanakkor mégiscsak egy heterogén terület rendészeti szempontból. Kicsit dolgoztam a Belügyminisztériumban is, ahol jogalkotással, közlekedési joggal foglalkoztam, és aztán visszakerültem a készenléti rendőrséghez. Úgyhogy azt gondolom, hogy kellő szakmai tapasztalatot szereztem minden területről, de messze nem állítanám, hogy mindegyikben én vagyok a legjobb.

Az elmúlt hónapokban olyan videók jelentek meg az interneten, amelyeken nagyon lassan hajtó sofőröket lehet látni azzal a kiegészítő magyarázattal, hogy jelöletlen rendőrségi autók gyorshajtásba hajszolják a szabályosan közlekedő autósokat. A rendőrség határozottan cáfolta többször is, hogy ezek rendőrségi autók lennének. Indul-e nyomozás annak kiderítésére, kik ezek az autósok?

Elég sokat közlekedek autópályán, magáncélból is, de másokkal is beszélek, akik autóval közlekednek. Nagyon sok panaszt hallok az agresszív gyorshajtó, másokat veszélybe sodró gépkocsivezetőkről. Ha igaz lenne, hogy az országban mindenki csak akkor hajtana gyorsan, ha egy rendőr arra kényszeríti, akkor nem lenne gyorshajtás. Egyébként nekünk bizonyító erejű filmfelvételeink vannak az ilyen kijelentések cáfolatára. Aki úgy gondolja, hogy a rendőr belehajtotta őt a szabálysértésbe és nem az ő figyelmetlensége vagy szándéka vezette erre, nem köteles elfogadni a rendőrtől a helyszíni bírságot, miután megállította. Kérheti, hogy szabálysértési eljárás keretében jelentse fel a rendőr, ezután egy részletesebb vizsgálat indul. Természetesen ennek a kockázatát is vállalniuk kell a későbbiekben. A kritikák, panaszok íróinál, akik az interneten, név nélkül, meggyőződéssel állítják, hogy a rendőrök hajszolták szabálysértésbe, érdemes megfigyelni, hogy sosem kérik a szabálysértési eljárás keretében a részletesebb vizsgálatot. Szeretném megerősíteni, hogy nincs a rendőrségen bevételi kényszer. Minket semmi nem sarkall arra, hogy minél több bírságbevételre tegyünk szert. Mi egy dolgot szeretnénk, hogy mindenki biztonságban jusson el úti céljáig, amit a hagyományos eszközökkel már nem lehet elérni, ezért meg kell újulnunk. Mindig újabb és újabb lehetőségeket kell találnunk arra, hogy az alaptörvényben meghatározott feladatainknak eleget tegyünk.

Fotó: Mudra László - Origo

Úgy tűnik, sikerül a kilencvenes évek alvilági leszámoláshullámánál eredményeket elérniük. Van olyan ügy, amit a szívén visel, és szeretné, ha az Ön kapitánysága alatt pont kerülne a végére?

Nekem mindegy ügy szívügyem. Nem válogatok. Aki sértettként bármilyen bűncselekményt elszenved, annak fáj a legjobban, és akár csekélynek látszó bűncselekmények esetén is fontos, hogy elégtételt nyerjen. Az elégtételhez a rendőrség két úton segítheti a sértetteket. Egyrészt nagyon rövid idő alatt a lehető legnagyobb számban felderíti az elkövetőket, és az ügyészség, bíróság elé állítja őket, a másik mód pedig az eltulajdonított vagyon visszaszerzése, az okozott kár mérséklése az eljárás során. Ha ez a két dolog nagy arányban megvalósul, akkor úgy gondolom, honfitársaink még elégedettebbek lesznek a rendőrséggel.