Pártszakadás után: Vona Gábor csődbe taktikázza a Jobbikot

2018.06.26. 09:27

Szombaton megalakult a Mi Hazánk Mozgalom, amit sokan sokféleképpen értelmeztek, azonban a folyamatnak az egyik legfontosabb eleméről kevesebb szó esett: mi a szerepe Vona Gábornak a történtekben? Toroczkai László szervezetének létrejötte, és későbbi párttá alakulása komoly lépéskényszerbe hozta az amúgy is nehéz helyzetben lévő Jobbikot. A radikálisok szerveződése utáni helyzetértékelésünk.

Két és fél hónappal az áprilisi választás után szombaton zászlót bontottak Ásotthalmon a Jobbik politikájával elégedetlen radikálisok, a formáció neve – ahogy az korábban kiderült – a Mi Hazánk Mozgalom lett. Az idáig vezető út meglehetősen hosszú és komplex volt, a pártbeli konfliktusok gyökerei még bőven a választás előttre nyúlnak vissza, ahogy az utóbb kiderült. Leegyszerűsítve ennek mozgatórugója, kiindulópontja az volt, hogy a pártban két irányvonal alakult ki: a kormányrúd megszerzésének érdekében a balliberális pártok felé közeledni szándékozó néppártiak, és az ilyen fajta együttműködést elutasító radikálisok. A két blokk között kibékíthetetlennek bizonyultak az ellentétek, a két nappal ezelőtti alakuló gyűlés pedig rányomta erre a hivatalos pecsétet: a pártszakadás visszavonhatatlanul bekövetkezett.

Már látszik: Vona Gábor a kellemetlen ügyektől távol akarja tartani magát

A Jobbik osztódását sokan sokféleképpen értelmezték az elmúlt napokban, azonban a folyamatnak az egyik legfontosabb eleméről kevesebb szó esett. A kudarcos áprilisi választás másnapján Vona Gábor korábbi pártelnök lemondott valamennyi párttisztségéről, így a pártelnökség mellett némileg váratlanul a parlamenti képviselőségről is. Előbbi viszont nem számított meglepőnek, hiszen korábban többször is hangot adott annak, ha a Jobbik nem lesz kormánypárt, akkor nem marad tovább a párt élén. Azonban a politikából való látszólagos kivonulása már akkor is érdekes kérdéseket vetett fel: mi volt a mozgatórúgója drasztikus döntésének, miért kellett mindenhonnan kivonulnia? A folyamatos taktikázásáról híres expártelnök lépésének motivációit először nem igazán lehetett megfejteni, azonban pár nap elteltével sok mindenre fény derült. Három nappal a nagy visszavonulás bejelentése után Volner János alelnök egy tévéinterjúban azt mondta, hogy Vona tanácsadóként fog tevékenykedni, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy később még visszatér a pártba. Ezek után nem nehéz látszatkivonulásként, és Vona részéről taktikai lépésként értékelni a történteket. Nem csoda, hogy különböző teóriák keltek szárnyra a nagy kivonulás kapcsán, ennek talán legprecízebb, legjobban kidolgozott verziója Tián Pálé volt. Vona Gábor egyik legfontosabb korábbi tanácsadója azt mondta az Echo TV-nek, hogy a Jobbik elnökének lemondása egy nagyon jól megtervezett taktikai lépés volt. Ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy a pártban felhalmozódó kényes ügyeket a párt élére megválasztott, hozzá köthető két politikusnak, Sneider Tamás elnöknek és Gyöngyösi Márton elnökhelyettesnek kell majd megoldani. Tián ennek kapcsán hozzátette, hogy a két politikus fogja elvinni a balhét, süllyesztőbe kerülnek, aztán Vona Gábor előkerül néhány éven belül. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a Jobbik kettészakadt, és jó pár kellemetlen ügy került napvilágra a Jobbik háza tájékáról. Ezek a következők:

  • Történetének legsúlyosabb belső válságát éli a Jobbik, aminek az egyik eleme volt a néppártiak és a radikálisok küzdelme, ami végül pártszakadáshoz vezetett.
  • Tavaly decemberben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesen több mint 660 millió forintra büntette meg a Jobbikot, többek között tiltott pártfinanszírozás miatt. A tartozását azóta sem törlesztette a párt.
  • Hogy legyen miből visszafizetni a büntetést, a bajban lévő párt egyből, még tavaly decemberben adománygyűjtést hirdetett, amelyből több mint 100 millió forint gyűlt össze. Csakhogy a napokban kiderült, hogy teljesen másra verték el az ÁSZ-bírságra gyűjtött pénzt. Ezt maga Gyöngyösi Márton ismerte el egy tévéinterjúban.
  • A Magyar Posta két hete fizetési felszólítást küldött a Jobbiknak, mert a pártnak 61 millió forint lejárt tartozása van, mivel nem fizették ki a választási reklámkiadványok kézbesítésének díját. A párt elismerte a tartozást azzal, hogy júniusban már átutaltak 38 millió forintot, és fizetési haladékot kértek addig, amíg megérkezik az állami támogatás júliusban.
  • Ami vagy megjön, vagy nem, mert az ÁSZ közölte, hogy a Jobbik még mindig nem készített megfelelő intézkedési tervet, ami miatt az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve kezdeményezte az állami támogatások felfüggesztését.
  • Hogy a korábban jó anyagi kondícióban lévő párt „pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”, az annak is köszönhető, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó felfüggesztette a párt anyagi támogatását. Továbbra sem látszik, hogy honnan juthatnak komolyabb bevételekhez, amivel rendezni tudnák anyagi körülményeiket.
  • Mindeközben a párt gyökereivel, korábbi szellemiségével szöges ellentétben lévő folyamatok zajlanak a Jobbikban ideológiai színtéren: a Magyar Narancsban közös interjút ad Jakab Péter szóvivő az ultraliberális Párbeszéd politikusával, részt vettek a Soros György által finanszírozott összellenzéki tüntetéseken, valamint komolyan felvetődött, hogy támogatják az anyagi gondban lévő, Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együttet (miközben a Jobbik is csődközelben van). Ezekről a pontokról itt írtunk részletesebben.

A csontvázak tehát folyamatosan hullanak ki a szekrényből, és egyre világosabban látszik, hogy milyen borzasztó állapotban volt a Jobbik a választást megelőzően is. Gyakorlatilag egy az egyben átverték a választóikat.

A kellemetlenebbnél kellemetlenebb ügyek folyamatosan napvilágot látnak, egy komoly ideológiai fordulat zajlik – már nem is annyira – a színfalak mögött. Hol van az egész folyamatért felelős Vona Gábor? A háttérben, jól láthatóan arra játszva, hogy kimaradjon döntéseinek népszerűtlen következményeiből, és a hozzá köthető politikusok vigyék el a balhét.

Mára kiderült: Vona Gábor tudatosan a háttérbe vonult, hogy a hozzá köthető politikusok vigyék el a balhét a Jobbikban felhalmozódott ügyek miattForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A pártszakadás tehát minden eddiginél világosabban rávilágított arra, hogy Vona saját népszerűségének megőrzése miatt vonult vissza, és kivonulása csupán színjáték. Ezt a narratívát erősíti, hogy Volner János elismerte egy interjú során, hogy a Vona család és a Sneider család nagyon jó kapcsolatot ápol egymással, így nem véletlen, hogy megbízható káderként ő lett a párt elnöke. Az is látszik, hogy az ütőember szerepét Gyöngyösi Márton viszi, aki meglehetősen nagy vehemenciával vetette bele magát a kényelmetlen ügyek elsimításába, erősen kezd ráégni ez a szerepkör. Ami borítékolható: az elnökelyettesnek lesz feladata bőven, hiszen Toroczkai László egyik bejegyzésében azt sejttette, hogy újabb, a Jobbikot negatívan érintő ügyeket fog nyilvánosságra hozni.

Stratégiai nehézségek

Az adósság- és hazugságspirálba került, egyszóval erősen bajban lévő Jobbik helyzetét tovább rontja a Mi Hazánk Mozgalom megalakulása. Ugyanis a hivatalosan augusztus 20-án párttá alakuló szervezettel jobbról kapnak ellenfelet Sneider Tamásék, ami könnyen a két szék közé eséssel járhat. Az új formáció felállása azt eredményezi, hogy a Jobbiknak egyszerre kellene megszólítania, és maradásra bírnia a pártból elszivárgó radikálisait, és az új irányvonalnak megfelelően megcélozni a balliberális szavazókat. Magyarán a képlet a következő:

a Jobbik csak akkor lehetne sikeres, ha olyan kommunikációt tudna vinni, ami egy fővárosi liberálisnak és egy vidéki radikálisnak is tetszik, különben villámgyorsan az eljelentéktelenedés útjára lépnek. Ez a kettős, hazug kommunikáció azonban nem lehet sikeres.

A baloldali pártokkal barátkozó Vona Gábor taktikázása elvette a párt lelkétForrás: MTI/Kovács Tamás

Pedig ezzel a taktikával kísérleteztek a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás parlamenti szavazásakor: ugyan támogatták a javaslatokat, azonban utólag helyesbítették az álláspontjukat. A Stop Sorost azért támogatták, mert „számos hibája mellett egyetértettek azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges”. Miután a szavazás lement, teljesen mást mondtak: a jogszabály nem fogja megállítani az illegális migrációt, nem alkalmas a kereszténység védelmére, valamint életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, így károkat sem fog okozni. Érdemes megnézni ez utóbbi érvnek a - hazugságából következő - torz logikáját. Ez a kommunikáció megmutatja, hogy képtelenség a kettős beszédet hatékonyan vinni: hiszen vagy a balliberálisok, vagy a fél lábbal a pártból kifelé tendáló radikálisok nemtetszését fogja kiváltani. Vagy mindkettőét, és akkor Vona taktikája a parlamentből is kiejtheti a Jobbikot. A bevándorlásellenes jogszabályok támogatása értelemszerűen a pártban még meglévő radikálisoknak szólt, az utólagos magyarázkodás pedig az új célközönségnek, a baloldaliaknak. Nincsen könnyű helyzetben a Jobbik, de erről saját maga tehet. Nagy kérdés, hogyan birkózik meg a párt vezetése a Mi Hazánk Mozgalom megalakulásával létrejövő új helyzettel. 

Úgy tűnik, sehogy.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK