Orbán Viktor: A közigazgatásnak nincs más mértéke, mint a haza szolgálata

A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, a kormánymegbízottak kinevezési okiratának átadásán.

A kormányfő szerint ma a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás.

– Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra, hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség a következő években majd eltűnik – fogalmazott.

Hozzátette, a középszintű közigazgatásban bevezették az életpályarendszert, de

tervezik a központi közigazgatásban dolgozók fizetésének emelését is.

Meg kellett újítani a teljes jogrendszert

A miniszterelnök felidézte, 2010-ben az volt a céljuk, hogy újragondolják a magyar állam szerepét, "egy olyan államot akartunk, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy megvédjük az ország szuverenitását (...), a magyar emberek pedig egy szabad országban élhessenek".

Ehhez meg kellett újítani a teljes jogrendszert, meg kellett erősíteni a közbiztonságot, és át kellett alakítani a közigazgatást - sorolta, felelevenítve a kormányhivatalok létrehozását és a járási rendszer kialakítását.

Megjegyezte: nem állítja, hogy a járási rendszer tökéletes állapotban lenne, nincs meggyőződve ugyanis afelől, hogy a járási hivatalok és központok száma optimális-e. Szavai szerint talán az elkövetkező négy év alkalmas arra, hogy ennek a kérdésnek is nekifeszüljenek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar államnak és az azt igazgatóknak mindig úgy kell működniük, hogy

az állam megtartson minket annak, amik vagyunk

- ahogyan a választási kampányban is elmondtuk -, hogy megőrizze Magyarországot magyar országnak. Jelezte, nem lesz más a kormánymegbízottak munkájának vezérfonala a következő években sem. Ezért azt kérte tőlük, hogy azzal a testtartással végezzék munkájukat, amelyben ott van egy ezeréves magyar állam.

A színvonalas munka az állam egészének működéséről ad képet

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette: a 2010-es kormányváltás után megkezdődött közigazgatási reform során egyértelművé tették, melyek az állami, melyek a központi közigazgatási feladatok, és melyek azok a hatósági jogosítványok, amelyeket az önkormányzatok gyakorolnak.

Ez a különválasztás jól sikerült, és ennek köszönhetően ma a magyar állam jobban működik, mint korábban

- értékelt.

Kiemelte, hogy ma az állam gyakorlati találkozási pontja az emberekkel leginkább a közigazgatáson, azon belül is a kormányhivatalokon keresztül valósul meg, ezért az ottani lelkiismeretes és színvonalas munkavégzés az állam egészének működéséről ad képet a polgároknak.

Egy helyen volt változás

A kormánymegbízotti körben csak egy helyen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt változás, miután a korábbi kormányhivatal-vezetőt, Kállai Máriát országgyűlési képviselővé választották.

• Így Berkó Attilát Jász-Nagykun-Szolnok megyei,
• Demeter Ervint Borsod-Abaúj-Zemplén megyei,
• György Istvánt fővárosi,
• Harangozó Bertalant Vas megyei,
• Horváth Kálmánt Tolna megyei,
• Horváth Zoltánt Baranya megyei,
• Juhász Tündét Csongrád megyei,
• Kancz Csabát Komárom-Esztergom megyei,
• Kovács Ernőt Bács-Kiskun megyei,
• Neszményi Zsoltot Somogy megyei,
• Pajtók Gábort Heves megyei,
• Rácz Róbertet Hajdú-Bihar megyei,
• Román Istvánt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,
• Sifter Rózsát Zala megyei,
• Simon Lászlót Fejér megyei,
• Szabó Sándort Nógrád megyei,
• Széles Sándort Győr-Moson-Sopron megyei,
• Takács Árpádot Békés megyei,
• Takács Szabolcsot Veszprém megyei,
• Tarnai Richárdot pedig Pest megyei kormánymegbízottá nevezték ki július 1-jei hatállyal.

Az ünnepségen részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.