Szijjártó: Közép-Európában az energiaellátás biztonsági kérdés

SZIJJÁRTÓ Péter
Washington, 2018. június 27. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Juval Steinitz izraeli infrastruktúra, energia- és vízgazdálkodási miniszter találkozója Washingtonban 2018. június 27-én. MTI Fotó: KKM
Vágólapra másolva!
Közép-Európában az energiaellátás kérdése biztonsági kérdés, ezért itt az ideje véget vetni a kettős beszédnek és világossá tenni, hogy Közép-Európa energiaellátásának biztonságában csak akkor lesz előrelépés, ha a szükséges infrastrukturális fejlesztések amerikai vagy európai uniós finanszírozással megvalósulnak – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-nek.
Vágólapra másolva!

A miniszter Washingtonban találkozik az amerikai energiaügyi miniszterrel; ez másfél hónapon belül már a második találkozója az amerikai kormány egy tagjával. Emellett találkozott az izraeli energiaügyi miniszterrel, előadást tart a World Gas konferencián, továbbá tárgyal a legnagyobb nemzetközi energiavállalatok vezetőivel.

Sokat beszélnek a világpolitika nagy szereplői a közép-európai energiabiztonságról, az egyoldalú függőség feladásának szükségességéről, de hiányoznak azok a nagy európai vagy amerikai finanszírozással megvalósuló infrastrukturális beruházások, amelyek valóban lehetővé tennék az európai energiaellátás biztonságát.

Szijjártó Péter és Juval Steinitz izraeli infrastruktúra, energia- és vízgazdálkodási miniszter találkozója Washingtonban Forrás: MTI/Kkm

Szijjártó Péter kiemelte: amíg az Egyesült Államok vagy az EU nem nyújt segítséget nagy közép-európai energiainfrastruktúra-fejlesztésekhez, „csak egy álom marad”, hogy az amerikai vagy a világ bármely más részéről származó gáz szerepet játsszon Közép-Európa energiaellátásában. Ezért fontos, hogy a kettős beszéd és a kettős mérce alkalmazásának ideje véget érjen, és Közép-Európa energiaellátásának biztonságát ne geopolitikai játszmákban felhasznált tétnek tekintsék a világpolitika nagy szereplői.

A miniszter szerint egyébként fokozni kellene a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását. Ilyen Románia és Horvátország.

A külügyminiszter fontosnak nevezte azt is, hogy

a nemzetközi nyomás fennmaradjon annak érdekében, hogy Románia kezdje el kitermelni a fekete-tengeri gázt 2022-től.

Emellett abban a tekintetben is fenn kell tartani a nemzetközi nyomást, hogy végre épüljenek LNG-terminálok Közép-Európa környékén.

Szijjártó Péter beszélt arról is: ugyanakkor rendkívül biztató fejlemény, hogy Izrael és Egyiptom újabb komoly gázmezőket fedezett fel a saját tengeri területén, ami lehetőséget ad arra, hogy 2024-től számításba vegyék az izraeli mezőket Közép-Európa energiaellátásában. Izrael hajlandó megfontolni, hogy a gáz egy részét Közép-Európa irányába exportálja.