Uniós csúcs előtt: a közép-európaiak egyértelműen elutasítják a migrációt

Az uniós csúcs előtt a nyugat-európai országok számára rossz előjel lehet, hogy Közép-Európa állampolgárai egyértelműen ellenzik mind a bevándorlást, mind pedig a kvótákat – emeli ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásában. A tizenegy közép-európai országban készített felmérésből kiderül továbbá, hogy másfélszer többen vannak rossz véleménnyel az európai elitről, mint amennyien elégedettek a jelenlegi uniós vezetéssel.

A Nézőpont Intézet Magyarország mellett tíz közép-európai ország (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) polgárait kérdezte meg kutatása során 2018. április 11. és május 11. között. Kiemelik, hogy országonként 1000 fő véleményét rögzítették.

A közép-európai társadalmak ellenzik a bevándorlást

A kutatás arra jutott, hogy a megkérdezett állam lakóinak mindössze egyötöde osztja azt a véleményt, hogy a kontinensen kívülről érkező bevándorlás inkább jó Európának, a megkérdezettek 74 százaléka viszont ellentétes állásponton van. Ebből azt a következtetést vonta le a Nézőpont, hogy

rendkívül rossz a bevándorlás megítélése a közép-európai országokban.

Forrás: Nézőpont Intézet

Kiemelik ugyanakkor, hogy a kérdésben egyedül Németország és Ausztria tekinthető toleránsnak, azonban még ezekben az országokban is többségben vannak a bevándorlást ellenzők (53, illetve 56 százalék). A posztszocialista térségben még ennél is jelentősebb többségben vannak a migrációról negatívan gondolkodók. Még a legkevésbé elutasító Lengyelországban is majdnem a lakosság kétharmada szerint rossz a bevándorlás. A magyarok, a bolgárok, a szlovákok és a csehek gondolkodnak a legkevésbé pozitívan a migrációról (5, 8, 11, illetve 13 százalék).

A kvótarendszerrel sincsenek kibékülve a közép-európaiak

A régiós lakosság 30 százaléka ért egyet a bevándorlási kvótával, 63 százalék viszont elutasítja azt.

Az uniós kvótarendszert tehát szintén elutasítják a közép-európaiak

– írja a Nézőpont.

Forrás: Nézőpont Intézet

Ausztria ebben a kérdésben is kivételt képez, hiszen a megkérdezett ország közül egyedül itt vannak többségben (ráadásul kétharmados) a kvótát támogatók. Velük szemben

• Szlovéniában és Horvátországban a legalacsonyabb a kvótarendszert elutasítok aránya (51 és 55 százalék),
• legkevésbé pedig Csehországban (85 százalék), Szlovákiában (81 százalék) és Magyarországon (79 százalék) kívánják az elosztási mechanizmus bevezetését.

A kutatás kiemeli, hogy nagy szakadék tátong a kérdésben a német politikai elit, és a német polgárok között: az ország lakóinak háromötöde ellenzi a kvótarendszert és mindössze kicsivel több, mint egyharmaduk (37 százalék) támogatja azt. A Visegrádi Négyek (V4) között nagy az egyetértés kvótaügyben: átlagban négyből három személy (76 százalék) mond nemet az Unió elosztási mechanizmusára.

Elégedetlenek a közép-európaiak a brüsszeli politikai elittel

Az Európai Unió vezetésével

a kutatás során megkérdezett ország válaszadóinak csupán 36 százaléka elégedett, 53 százalék viszont rossznak ítéli meg őket. A brüsszeli bürokraták munkájáról egyedül a románok nyilatkoztak pozitívan.

Forrás: Nézőpont Intézet

A legelutasítóbb ebben az esetben is Csehország, ahol a lakosság kétharmada viszonyul kritikusan az EU politikai elitjével. Magyarországon a válaszadók 31 százaléka elégedett, 54 százaléka pedig elégedetlen az Unió brüsszeli vezetésének munkájával. A legmeglepőbb az, hogy Németország és Ausztria lakosai is elégedetlenek, a németek több mint fele elégedetlen a jelenlegi vezetéssel (54 százalék).

Ebből is látszik, hogy a régión belül nincs kelet-nyugati megosztottság, egyöntetűen nemtetszésüket fejezik ki a regnáló bürokratákkal szemben

– vonja le a következtetést a Nézőpont.

Közép-Európa a keresztény kultúrájú Európát védelmezi a multikulturalizmussal szemben

A közép-európai válaszadók kétharmada szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, 30 százalék szerint viszont el kell fogadni azt a helyzetet, hogy más vallások, kultúrák is meghonosodnak a földrészen.

Forrás: Nézőpont INtézet

A kereszténység elsődlegessége mellett leginkább a bolgárok (79 százalék), a szlovákok (74 százalék) és a csehek (71 százalék) álltak ki. Átlagon felüli a kulturális, vallási sokszínűség elfogadottsága a horvátok (37 százalék), a németek (36 százalék) és az osztrákok (34 százalék) körében.

Nincs olyan közép-európai régióba tartozó ország, amely a multikulturalizmust preferálná a keresztény kultúra dominanciájával szemben

– emeli ki a kutatás.