Döbbenetes számok: megmutatjuk, hogyan tűnt el a teljes ellenzék

2018.07.25. 15:01

A kormánypártok brutális fölényét hozták az idei első hét hónapban tartott időközi választások, miközben a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok még összesen sem tudtak két százalékot szerezni. Mind a súlyos morális és anyagi válságba süllyedt Jobbik, mind a szétesett balliberális erők azt a taktikát választották, hogy független jelöltek mögé bújnak, és így próbálják megverni a Fideszt. A taktika csúfosan megbukott, mivel a kormánypártok a tíz voksolásból nyolcat megnyertek.

A békéscsabai időközi választás után érdemes mérleget készíteni arról, hogy az idei év első hét hónapjában hogyan is szerepeltek a kormánypártok és az ellenzéki erők azokon az időközi választásokon, amiket 10 ezer főnél népesebb településeken tartottak. Azért csak ezt a szegmenst érdemes megnézni, mivel a pártok a 10 ezer főnél kisebb településeken általában nem indulnak el, vagy független jelölteket támogatnak. Elemzésünkben a 2014-es önkormányzati választási eredményekkel vetjük össze az idei választásokat. 

Az ellenzéki pártok a 2018 első hét hónapjában tartó időközi választásokon nem nagyon mutatták meg magukat, inkább a bujkálást választottákForrás: MTI

Magasabb részvétel, mint 2014-ben

Az első hét hónapban összesen tíz olyan időközi választás volt, amit 10 ezer főnél népesebb településen tartottak. Ezek közül kiemelkedett a hódmezővásárhelyi és a józsefvárosi polgármester-választás. Speciális volt az idei év abból a szempontból is, hogy mivel idén nem lesz országos önkormányzati választás, ezért az április 8-i országgyűlési voksolás napján is tartottak időközi megmérettetéseket. 

Összességében azokban a körzetekben, ahol idén volt időközi voksolás, 36,35 százalékos volt a részvétel, szemben a 2014-es 35,43 százalékossal.

Nagy volt az érdeklődés több időközi választásonFotó: Polyák Attila - Origo

Fidesz-ellenzéki pártok: 8-0

A legnagyobb változás 2014-hez képest az érintett körzetekben az volt, hogy a Fidesz-KDNP kivételével az összes párt eltűnt a térképről, és gyakorlatilag felszívódtak. Mindennek az oka, hogy az idei fontos időközi választásokon a teljes ellenzék úgy döntött, hogy inkább nem méretteti meg magát, mert úgy vélték, hogy sikeresebb taktika lehet egy független jelölt mögé elbújni, mint kiállni a választók elé. Ez a taktika finoman szólva nem jött be, mivel tíz választásból nyolcat a Fidesz-KDNP nyert meg, míg az ellenzéknek csupán két siker jutott.

Ha a számszerű eredményeket nézzük, akkor először érdemes visszamenni 2014-be. A tíz településen a Fidesz már akkor is hatalmas fölénnyel, a szavazatok több, mint felével végzett az első helyen. A baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) 23,14 százalékos eredményt értek el. A Jobbik a szavazatok 11,89 százalékát szerezte meg, a független és egyéb szervezetek 5,95 százalékot gyűjtöttek, míg az LMP a szavazatok 3,72 százalékát kapta. Jól látszik, hogy a kormánypártok óriási fölénye.

Az erőviszonyok úgy módosultak 2018-ra, hogy míg a Fidesz-KDNP továbbra is őrzi 50 százalék feletti támogatását, az összes többi parlamenti frakcióval rendelkező párt támogatottsága a mérhetetlen kategóriába esett vissza. A Jobbik 0,85, a baloldali pártok 0,74, míg az LMP 0,36 százalékot tudott csak gyűjteni a választásokon. A maradék szavazatokat független jelöltekre adták le a választók.

Az ellenzékből senki nem kér

A parlamenti ellenzéki pártok tehát gyakorlatilag felszívódtak az érintett településeken, mivel összesen a szavazatok két százalékát sem tudták begyűjteni. Ezzel szemben a kormánypártok meg tudták őrizni a korábbi támogatottságukat, és a teljes összefogás sem tudta megakadályozni, hogy a szavazatok több mint felét, az abszolút többségét megszerezzék.

A Fidesz sikerét hozták eddig az idei időközi önkormányzati választásokFotó: Polyák Attila - Origo

Az időközi választások azt mindenképpen bebizonyították, hogy az ellenzék attól nem lesz sikeres, hogy nem indul el a választáson, hanem független jelöltek mögé bújik. Persze egy-egy alkalommal véletlenszerűen ideig-óráig sikeres lehet ez a stratégia (például Hódmezővásárhely), de hosszú távon a sok ellenzéki párt támogatottsága attól nem fog megugrani, ha népfrontszerűen összeállnak. Jól látszik, hogy a választók sem vevők arra, hogy a Jobbikot háttérből irányító Vona Gábortól Gyurcsányig ívelő összefogás jelöltjeire kell szavazni, akiknek egyébként semmilyen tartalmi mondanivalójuk nincsen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK