A székely terrorperről Tusványoson: bármit megtehet a román hatalom?

A román nemzetpolitika azt üzente az erdélyi magyarságnak, hogy bárkivel, bárhol, bármikor, bármit megtehetnek – hangzott el az öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélt Beke István és Szőcs Zoltán ügyében tartott panelbeszélgetésen Tusványos második napján. Kiderült az is, a két férfi szabadon bocsátása érdekében több jogi lépést készülnek megtenni.

A Kós Károly sátorban tartott beszélgetésen hozzátartozók és politikusok elevenítették fel Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáinak megpróbáltatásait, illetve arra is kitértek, milyen hatása és tanulsága van a sokat vitatott ügynek a székelyföldi magyarok számára.

A fellebbezés lett a vesztük

Farkas Réka moderátor az előzmények felelevenítésével nyitotta meg a beszélgetést. Mint mondta, két és fél évvel ezelőtt, 2015. december elsején „robbant a bomba”, akkor kapott szárnyra a hír, hogy Kézdivásárhelyen bombagyártó terrorista székelyeket fogott a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság.

A két férfit azzal gyanúsították, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén, a román nemzeti ünnepre szervezett december elsejei katonai parádé közben. Alapfokon tavaly áprilisban a bukaresti ítélőtábla felmentette a vádak egy része alól az aktivistákat, akiket akkor 11, illetve 10 hónap és néhány nap letöltendő börtönbüntetésre ítélt (éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek), így a kiszabott szabadságvesztést letöltöttnek nyilvánították. „Ezért aztán sokak számára érthetetlen volt, hogy miért nyújtottak be fellebbezést, hiszen ezzel tulajdonképpen megúszhatták volna az egészet. Ők azonban igazságot akartak, azt, hogy minden vádat ejtsenek ellenük. Sajnos ez lett a vesztük” – emlékezett vissza a moderátor, arra utalva, hogy a két férfit végül öt év letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a bukaresti legfelsőbb bíróság. Szerda reggel pedig újabb fordulatot vett az ügy, a két férfit ugyanis arról értesítették a Brassó megyei Feketehalom börtönében, hogy az illetékes bizottság úgy döntött: a Dâmboviţa megyei Mărgineni maximális biztonságú büntetés-végrehajtási intézetébe szállítják át őket.

Az utolsó szó jogán

Beke Igyártó Csilla, a bebörtönzött Beke István felesége a beszélgetésen megosztotta a jelenlévőkkel azokat a gondolatokat, amelyeket férje az utolsó szó jogán mondott a legfelsőbb bíróságon: „Két és fél éve folyamatosan kiálltam ártatlanságom mellett, és nyilatkozatom mindig ugyanaz volt. Nem követtem el a bűntényt, amivel vádolnak, nem létezik tett, és nem létezik tényeken alapuló helyzet. Nem vállaltam be semmit, és nem tettem semmiféle előkészületet az ügyészség által bemutatott szerkezet elkészítésére. Sikerült bebizonyítaniuk, hogy ártatlan emberekből úgy űznek gúnyt, ahogy akarnak, és nincs jogod ártatlannak lenni. Kérem a bíróságot, hogy tegyen igazságot. Ártatlan vagyok, teljes felmentést kérek, kérem nevem és becsületem helyreállítását.”

Forrás: Beliczay László

Beke Csilla hozzátette, sajnos a bíróság nem tett igazságot, szerdán pedig „még tovább mentek a jogsértésekkel”. „Egyik pillanatról a másikra döntöttek úgy, hogy egy maximális biztonságú börtönbe helyezik át őket, a szigorítás indoklásaként pedig csak annyit mondtak: azért döntöttek így, mert a büntetésletöltési parancsban az szerepel, hogy terrorizmus.

„Nem azért jöttem ma ide, hogy segítségért esedezzek az erdélyi magyar pártoknak vagy civil szervezeteknek, és a tegnapig (szerda, szerk. megj.) nem is akartam számonkérni senkit, viszont ma már igen. Mi családként mindent megtettünk, és ebben sok ember mellénk állt, politikus azonban kevés. Óvást fogunk emelni, mihelyt az indoklást kézhez kapjuk, legyen ez az ítélet felülvizsgálata, megsemmisítése vagy érvénytelenítése” – hangsúlyozta Beke Csilla, aki így éreztette a beszélgetésbe bekapcsolódott politikai pártok felé, hogy több segítséget várna tőlük az ügyben.

Szigorítások következnek

Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor is megszólalt a csütörtöki panelbeszélgetésen, szerinte az ítélet üzenete egyértelműen az, hogy az erdélyi magyarságra csak másodrendű állampolgárként tekintenek. „Szerintem Románia nem jogállam, szörnyű és elképesztő mindaz, amit a felsőbb bíróságon tapasztaltunk. Ennek példája a tegnapi átszállításra vonatkozó szigorítás is, amely nagyon elszomorította a hozzátartozókat, hiszen egy olyan börtönről van szó, ahol zárkában zárka van, a családtagokat legtöbb 15 percre tudják felhívni, a havi négy látogatást pedig máris háromra csökkentették” – sorolta Szőcs Csongor. A családtagok személyesebb hangvételű felszólalásai után aztán más fordulatot vett a beszélgetés, hiszen a megszólalók szerint ez az ügy „jóval túlmutat Beke és Szőcs közös drámáján”.

Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint politikai szempontból nézve számos következménye lehet annak, hogy ezt a két fiatalt így meghurcolták. „Személyes meggyőződésem, hogy a Beke-Szőcs ügy egyik kiemelt célja az, hogy ellehetetlenítsék a székelyföldi regionalizmust. Másik célja pedig az, hogy Románia el tudja mondani, hogy a magyar közösség az erőszak útjára lépett, államellenes cselekedeteket követ el, és nem tartja tiszteletben a román jogrendet. Románia azt szeretné elhitetni a nemzetközi partnereivel, hogy a magyar egy erőszakos közösség, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A közösségünk számára nagy veszélyeket hordoz az, hogy most már létezik Romániában egy jogerős ítélet, amely kimondja, hogy van Romániában etnikai indíttatásból elkövetett terrorkísérlet” – magyarázta a képviselő, aki támogatásáról biztosította a két férfi hozzátartozóit.

Megbukni önvédelemből

Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom elnöke úgy nyilatkozott, ha valaki elolvassa a 73 oldalas vádiratot, rádöbben, hogy azt akarták bebizonyítani, hogy a székely egy terrorizmusra hajlamos népcsoport. Szerinte mindezt azért teszik, hogy megakadályozzák az autonómiatörekvéseket, ezért amikor a két férfit börtönbe zárták, tulajdonképpen „a székelység egészén kattant a bilincs”.

Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hasonló szemléletet képviselt a beszélgetésen, meglátása szerint egyértelmű, hogy politikai ügyet csináltak a kérdésből.

„A román nemzetpolitika ezzel azt üzeni nekünk, hogy bárkivel, bárhol és bármikor bármit megtehetnek. A kérdés csak az, hogy mit fogunk tenni ez ellen? Volt egy három párt általi közös felkérés a közösség felé, hogy az utcán mutassuk meg felháborodásunkat, ez azonban sajnos nagyon gyengére sikerült. Ha ilyen szinten tudunk csak egymásért kiállni, akkor ne csodálkozzunk, hogy megteszik ezt velünk, mert megérdemeljük” – nehezményezte Tőke.

Ezt emelte ki beszédében Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke is, aki szerint az erdélyi magyarság csúnyán megbukott önvédelemből. „Képtelenek vagyunk megvédeni közösségünk tagjait. Csúfosan leszerepeltünk mindannyian, a politikum, a civil szféra és az erdélyi magyarság is, hiszen az első tüntetésen többen ültek a futballmérkőzésen 200 méterrel odébb, mint ahányan a megmozduláson részt vettek” – adott hangot nemtetszésének a civil szervezet képviselője. Ezt követően a közönség soraiban ülő Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is szót kért. Leszögezte: a túlzott önmarcangolásnak nincs helye ebben az ügyben.

„Sem a közömbösség, sem az elkeseredés nem jó tanácsadó. Egy olyan esettel állunk szemben, amikor jogilag kifogástalan eljárásnak a végeredményét szidjuk joggal, hiszen ez egy kommunista típusú koncepciós per. Már előre látom, hogy Románia milyen válaszleveleket fog adni erről az ügyről, azt fogják mondani, hogy a hatalmi ágak függetlenek, és nincs beleszólás az igazságszolgáltatásba az európai fórumok részéről. Ezzel a rideg valósággal szembe kell nézni” – emelte ki az európai parlamenti képviselő.

A következő lépések

A panelbeszélgetés után egy sajtótájékoztatót is tartottak a Beke–Szőcs ügyben. Ezen Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról számolt be, milyen jogi lépéseket tesznek a két aktivista szabadon bocsátásának érdekében. Mint mondta, jelenleg három vonalon történnek jogvédő események. Egyrészt törvényességi óvást tesznek az ügyvédek abban a pillanatban, amint az ítélet indoklása megszületik. Másrészt az általa képviselt intézmény az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordul „az alapvető emberi jogok sárba tiprásáért”. Emellett megbízást adtak múlt héten az egyik legjobb nemzetközi joggal foglalkozó ügyvédnek, hogy foglalkozzon az üggyel.

Iszlai Katalin – Székelyhon