A kijózanító forróság

Atomenergia, forróság, Japán, Hárfás Zsolt
A pokoli hőmérséklet Kumagaya településen.
Vágólapra másolva!
A rendszerterhelés nyári csúcsként elérte a 6358 MW értéket.
Vágólapra másolva!
Forrás: Origo

A világszerte halálos áldozatok ezreit követelő idei hőhullámok miatt az energiaellátásért felelős szakemberek feje is főhet a világ számos országában. A klímaberendezések általánossá vált használata miatt a forró nyári napokon 6000 MW körüli rendszerterheléssel üzemel a hazai hálózat, de június 21-én 13 óra 15 perc körül a rendszerterhelés nyári csúcsként elérte a 6358 MW értéket is. Van ugyan tartalék a rendszerben, ám a külföldi áramellátási zavarok és a növekvő kereslet miatt megugró tarifák ismét arra figyelmeztetnek: a hazai ellátásbiztonság és az energiafüggetlenség legfontosabb sarokpontja az atomenergia rendszerben tartása és a Paks II. Atomerőmű megépítése annak érdekében, hogy a legmelegebb nyáron se kelljen, hogy fájjon a fejünk áramhiány vagy a magasba szökő árak miatt, ahogyan az a világ számos részén történik jelenleg. Az utóbbi hetek globális energetikai kataklizmái is jelzik, hogy teljességgel tarthatatlanok a Paks II. ellenében az importot és a megújulókat előnyben részesíteni kívánó itthoni megnyilatkozások.

Keletről nyugatra haladva vegyük elsőként Japán példáját! Az óraműpontossággal működő távol-keleti ország nagyon súlyos energetikai helyzettel szembesül nyáron. A júniusi, 65 ember halálát okozó hőhullám után júliusban a halálesetek száma már több mint háromszázra emelkedett, és tízezrek kerültek kórházba. Beszédes friss adat: a klímaberendezések iránt óriási az érdeklődés, az egyik vezető japán kiskereskedelmi hálózat értékesítése az elmúlt hetekben 70 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest.

Japánban a villamosenergia-termelés harmadát adták a 2011-es fukusimai atomerőművi baleset előtt az atomerőművek. Fukusima után az összes reaktort leállították, és hatalmas cseppfolyós gáz- (LNG) és szénimporttal tudták csak pótolni a kieső kapacitást. A hőhullámok miatt a japán rendszerüzemeltetők kénytelenek voltak a régi olaj-, szén- és gázerőműveket is beüzemelni, hogy követni tudják a jelenlegi igényeket. Paradox helyzet. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és a tartós nyári hőhullámok közepette a klímaváltozás fő felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás növelésével járó villamosenergia-termeléssel próbál úrrá lenni a világ egyik legfejlettebb ipari országa egy súlyos krízishelyzeten.

A pokoli hőmérséklet Kumagaya településen Forrás: Kyodo

Ezért sem véletlen, hogy a japán kormány felgyorsította az atomerőművek újraindítását. Eddig 9 japán reaktort indítottak újra, és 16 további is üzemelhet a jövőben. Az a cél, hogy 2030-ra az atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben ismét 20, de inkább 30 százalékra emelkedjen. Mindez Tokió elemi gazdasági érdeke. A szélsőséges időjárás közepette a villamosenergia-igénynövekedés azonnali hatással volt ugyanis a villamosenergia-árakra. A japán áramtőzsde adatai szerint 5 éves csúcsra, csaknem 26 jen/kWh-ra (közel 64 Ft/kWh) emelkedtek a spot árak, amelyek azóta is rekordszinten állnak, ami egyben versenyképességi kérdés is a távol-keleti ország gazdasága számára. Ezzel szemben a hazai áramtőzsdei átlagárak az elmúlt hetekben csak kismértékű növekvő tendenciát mutatnak. Augusztus első napjaiban az értékek 52-64 euró/MWh (közel 16,6 20,5 Ft/kWh) között adódtak. A nem számottevő növekedés mögött alapvetően a későbbiekben bemutatott európai szűkös árampiac (nagy fogyasztás, az időjárási viszonyok miatt kevesebb megújulós termelés) állhat. Ha nem lenne a jelenlegi, a hazai termelésű paksi olcsó és folyamatos termelést biztosító nukleáris kapacitás, akkor itthon is megtapasztalhatnánk az árak sokkoló növekedését. Szerencsére ez nem így van.

A hőhullámok ismét az atomenergia irányába fordították Dél-Koreát is, amelynek aktuális politikai csapásiránya az atomenergia kivezetéséről szól, de a robbanásveszélyesen növekvő villamosenergia-szükséglet kielégítése érdekében a szöuli kormány 14-ről 19-re növeli az üzemelő blokkok számát. Ez Szöul eddigi energiapolitikájának józanodását tükrözi, hiszen a megugró keresletet más áramtermelési móddal nem tudják gyorsan, biztonságosan és gazdaságosan kielégíteni.

Tajvanon is atomellenes kormány van hatalmon, ám a tavalyi hatalmas áramszünet kijózanító volt. Hétmillió háztartás maradt áramszolgáltatás nélkül, és a hasonló helyzetek elkerülése érdekében most újraindítanak egy reaktort.

Kínában a gazdaság amúgy is masszív villamosenergia-igénynövekedését is megdobta a szokatlan hőség. Néhány évvel ezelőtt a robbanásszerűen növekvő igényekre a válasz még a kínai szénerőművek fejlesztése volt. Azóta energetikai paradigmaváltás történt, és a dinamikusan fejlődő kínai gazdaság igényeit, valamint a lakosság villamos energia iránti igényét – a klímavédelmi célokat is szem előtt tartva – növekvő mértékben atomerőművekkel és megújuló forrásokkal próbálja kielégíteni Peking. Beszédes adat, hogy ma Kína építi a legtöbb új atomerőművi blokkot a világon.

A kínai Taishan Atomerőmű Forrás: CGN

Nem véletlen, hogy a globálisan épülő 57 új atomerőművi blokkból 15 Kínában épül, a jövőben pedig további 180 (!) új atomerőművi blokk megvalósítását tervezik. Csak az idén már 4 új atomerőművi blokk kezdte meg a kereskedelmi üzemét, vagy kapcsolódott első alkalommal a villamosenergia-hálózatra.

Európában is tombol a hőség. Az atomellenes Németország szintén hatalmas kihívásokkal szembesül. A német polgároknak természetes, hogy bekapcsolják a klímát, vagy lejjebb tekerik a hőszivattyús rendszerük termosztátját. A növekvő kereslet felsrófolta a német villamosenergia-árakat is. Ismét egy paradoxon. A hőség miatti időszakos leállások ellenére a Merkel kancellár asszony által bezárásra ítélt atomerőművek jócskán kiveszik nyáron is a részüket a megnövekedett energiaigény kiszolgálásából, hiszen a beépített, közel 9500 MW atomerőművi kapacitásból pl. július 30-án egész nap 8000-8800 MW állt a villamosenergia-termelés szolgálatában. Miközben a klímaváltozásért javarészt felelős német szénerőművek, valamint a gázerőművek a ragyogó napsütéses órákban is gőzerővel termelnek.

A németországi villamosenergia-termelés összetétele 2018. július 30-án Forrás: Origo

Németország megújuló forradalma a szélenergetikát preferálta eddig, ám a rekkenő hőségben sok helyen alig rebben most a szél, ezért a rendszerbe beépített hatalmas, 58 000 MW szélerőművi kapacitásból 2018. július 30-án például csak 10 000 MW kapacitást tudtak biztosítani a szélkerekek a legjobb pillanatukban. Még egy újabb paradoxon: az igazán verőfényes időszakban a német naperőművek sem voltak képesek a beépített, mintegy 44 000 MW teljesítményük közelébe érni, hiszen a déli órákban is csak 27 700 MW teljesítményt adtak. A hőhullámok idején a napelemek is kevesebb energiát képesek termelni. Ebből is látszik, hogy hiába rendelkezik Németország irdatlan beépített nap- és szélerőművi kapacitással, kizárólag ezen áramtermelési módok nem képesek ma egy modern, magasan fejlett ipari társadalmat önállóan villamos energiával kiszolgálni. Vajon mi történne, ha nem lennének az időjárástól független folyamatos villamosenergia-termelésre, úgynevezett zsinóráram termelésére képes német atom-, gáz- és szénerőművek? A válasz elég prózai: áramkorlátozások, illetve áramszünetek váltogatnák egymást.

Norvégia, amely egy másik megújuló energiaforrásra, az egyébként bőségesen rendelkezésre álló vízenergiára építette villamosenergia-rendszerét, kénytelen volt a nyáron megtapasztalni ennek az árnyoldalát is. A szárazság és az országban május óta tomboló forróság miatt lecsökkent a vízerőművek termelése – július 17-én 35,5 fokos abszolút rekordot mértek az országban –, és jelentős áramimportra szorult a skandináv ország. Mondani sem kell, hogy július végére a villamosenergia-árak rekordot döntöttek. Ennek oka, hogy a környező országokban is hasonló volt a helyzet, ami miatt magasba szökött az importenergia ára.

A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárás miatt hasonló gondok nemcsak nyáron, de télen is egyre gyakoribbak. Maradva Európánál, tavaly január közepén a szárazság és a vízerőművi villamosenergia-termelés csökkenése, a nagy hideg és néhány francia atomerőmű kiesése azt eredményezte, hogy az egekbe szökött a francia áram ára, amelyért megawattóránként 90-125 eurót is elkértek a spot piacon. Ennek hatása átterjedt a svájci és a német piacra is, és közel duplájára, háromszorosára növekedtek az árak. Jelenleg is hasonló folyamatok játszódnak le. Franciaországban a hőség hatására az 58 üzemelő atomerőművi blokkból 4 blokkot átmenetileg leállítottak. A francia áramtőzsdei árak a villamosenergia-igénynövekedés, valamint a négy blokk leállítása következtében a július végi 42 euró/MWh (13,5 Ft/kWh) értékről – augusztus 6-ai adatok szerint – 67 euró/MWh (21,5 Ft/kWh) értékre növekedtek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jövőben az európai erőműpark jelentős része kiöregedés miatt ki fog kerülni a villamosenergia-termelésből, és kiesnek a politikai döntéssel leállított német atomreaktorok is. Mindez borítékolhatóan jelentős hatással lesz az európai villamosenergia-árakra is, amelyek várhatóan nagymértékben fognak emelkedni.

A jelenlegi forró időjárás a hazai villamosenergia-termelés felét biztosító Paksi Atomerőmű működését nem befolyásolja. Ezt erősíti meg az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója is, aki szerint a jelenlegi szinthez képest további több mint 1 méteres Duna-vízszint-csökkenés esetén is biztosított a paksi szivattyúk üzemképessége. A csökkenő vízállás esetére pedig az atomerőmű többfokozatú intézkedési tervvel rendelkezik a szükséges hűtés és a nukleáris biztonság garantálása érdekében.

Ha valakinek maradt volna még kételye Paks II. szükségességére vonatkozóan, elég egy pillantást vetni a hazai energetikai helyzetre. A magyar villamosenergia-fogyasztásból – éves szinten – mintegy 30 százalék az import részaránya. Júniusban havi szinten az import aránya 43 százalék volt. Az idei eddigi abszolút villamosenergia-import csúcs június 21-jén 14 óra 15 perc környéken 3371 MW volt, amely az adott rendszerterhelési értékhez viszonyítva mintegy 54 százalékos importrészarányt jelentett! Tehát az itthon felhasznált áram több mint fele külföldről jött! Az, aki még ezek után is az import mellett kardoskodik Paks II. ellenében, Magyarország súlyos függőségi helyzete mellett érvel! Ez a függőség nemzet- és ellátásbiztonsági kockázatokat hordoz, hiszen nem tudhatjuk, hogy a jelenleg meglévő importforrások meddig és milyen áron állnak majd rendelkezésre.

Éppen ezért életbe vágó, hogy a jövőben a hazai villamosenergia-fogyasztás kielégítéséhez szükséges energia döntő részét hazai erőművek termeljék meg. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron és éjjel-nappal, minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet is kell építeni a hazai fogyasztók biztonságos ellátásának érdekében a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak is megfelelve. Természetesen a magyar adottságokat figyelembe vevő, az előbbi célkitűzéseknek is megfelelő egészséges energiamixben magától értetődően szükség van a megújulókra is, de nem az atomenergia helyett, hanem mellette.

Hárfás Zsolt
energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu szerzője