Újabb részletek a BMW debreceni beruházásáról

2018.08.17. 12:43

A kiváló infrastruktúra és oktatás miatt választotta Debrecent a BMW – mondta Papp László Debrecen polgármestere az Origónak annak kapcsán, hogy a BMW a Hajdú-Bihar megyei székhelyen építi fel legújabb gyárát. A fideszes polgármester azt is elmondta, Debrecen 2018-19-ben a legjobb befektetési stratégiával rendelkezik Európa kisvárosai között. A nemzetközi üzleti élet ezen elismerései is nagy szerepet játszottak abban, hogy eredményesen tudjunk versenyezni a BMW-ért – tette hozzá. Szólt arról is, a városvezetés célja, hogy minél több fiatal jöjjön tanulni, és ennek eredményeképpen mára 72 ezer diák él-tanul Debrecenben.

Miért Debrecent választotta a BMW arra, hogy egy új gyárat építsen, és nem valamelyik szomszédos ország városát?

A bejelentést követően a német cég is közzétette, hogy miért minket választott. Ezek közé tartozott a kiváló infrastrukturális környezet, az oktatás és a szakképzés rendszere. Mindezek mellett én nem is igazán mennék bele abba, hogy a BMW miért döntött így, hanem a fő kérdés szerintem, hogyan jutott el a város odáig, hogy egyáltalán szóba kerülhetett egy ilyen beruházás megvalósítása esetén.

Idén lesz húsz éve, hogy Debrecenben a Fidesz mint politikai párt felhatalmazást kapott a város irányítására. Húsz éve egy irányba megyünk, a város fejlődése dinamikus és kiszámítható. 1998-2014 között rengeteg infrastrukturális fejlesztés történt. Négy évvel ezelőtt pedig úgy döntöttünk, hogy a városfejlesztési prioritásról a gazdaságfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, és erre felhatalmazást is kaptunk a választóktól. A célunk az volt akkor, hogy öt év alatt Debrecen gazdasága erősödjön meg. Mindennek érdekében 2015-ben létrehoztunk egy non-profit gazdaságfejlesztési céget, ezzel párhuzamosan pedig meghirdettük az Új Főnix Tervet.

Papp László Debrecen polgármestere:Ezek a munkahelyteremtő beruházások teljesen más dimenzióba helyezik DebrecentFotó: Polyák Attila - Origo

Emellett megkezdtük a város nemzetközi brandépítését. Felismertük, a külföldi vállalkozások idecsábításához nem elég, hogy bizonyos mutatókban jók vagyunk, ennél több kell. 2017-re sikerült elérni, hogy a régió 22 nagyvárosa közül Székesfehérvárral párban a legversenyképesebb települési címet elnyertük. 2018 márciusában pedig Cannes-ban átvehettem a Financial Times fDI magazinjának díját, amely alapján elmondhatjuk, hogy Debrecen, 2018-19-ben a legjobb befektetési stratégiával rendelkezik Európa kisvárosai között. A nemzetközi üzleti élet ezen elismerései is nagy szerepet játszottak abban, hogy eredményesen tudjunk versenyezni a BMW-ért.

2015 és 2018 nyara között olyan vállalatokat sikerült a városba hozni, mint a BMW, a Continental, a Thyssenkrupp, a Krones, Flowserve, Diehl Aviation és ezek mellett a már jelenlévő debreceni vállalatok nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre, úgymint a National Instruments, a FAG, a Richter, az Alföldi Tej. Mindezen beruházások révén több mint 6000 új munkahely jön létre a városban és ezen időszakban több mint 500 milliárd forintnyi működőtőke Debrecenbe érkezését jelentettük be. Ez azt jelenti, hogy a kelet-magyarországi régió egészen más perspektívákat láthat maga előtt, mint akár 4-5 évvel ezelőtt. Az észak-alföldi régió korábban a 263 uniós régió közül versenyképességi szempontból a 231. helyen állt. Ezek a munkahelyteremtő beruházások teljesen más dimenzióba helyezhetik Debrecen tágabb környezetét.

Lesz elég szakképzett munkaerő, amit fel tudnak szívni a helyi gyárak és a BMW?

Akik csak a statisztikai adatokból indulnak ki, azok rossz következtetéseket vonhatnak le. Míg Debrecenben 4-4,5 százalékos az állástalanok aránya, addig Hajdú-Bihar megyében 7 százalék körül mozog. De számunkra elsődlegesen nem a munkanélküliségi adatok az irányadók, hanem a városban tanuló fiatalok száma. 2015-ben, amikor éreztük a gazdasági érdeklődés élénkülését, akkor azt a döntést hoztuk, hogy az oktatási rendszernek a város növekedésével párhuzamosan, sőt hamarabb bővülnie kell. A célunk, hogy minél több fiatal jöjjön a városba tanulni, és ennek eredményeképpen mára 72 ezer diák él-tanul Debrecenben. Mindez a város lakosságának az egyharmada. A debreceni szakképzésben az elmúlt években 20 százalékos növekedést regisztráltunk. A célunk, hogy a 2020-as évek közepére mind a középiskolások, mind az egyetemisták száma 30 százalékkal nőjön.

"A célunk, hogy minél több fiatal jöjjön a városba tanulni, és ennek eredményeképpen mára 72 ezer diák él-tanul Debrecenben"Fotó: Polyák Attila - Origo

Mit tudnak kínálni ezeknek a fiataloknak, lesz-e munkahelyük és megfizethető lakásuk?

Az előbb említett új munkahelyek száma megadja a választ a kérdés első részére. Ami a lakhatást illeti: aki ma végigmegy a város utcáin, jól látja, hogy több száz lakás épül Debrecenben. Jó és dinamikus az ingatlanpiac, a gazdaságfejlesztő beruházások révén pedig ez tovább fejlődhet. Az önkormányzat mindezekkel a folyamatokkal kalkulált, így nem adott el olyan, a város tulajdonában lévő stratégiai földterületeket, ahol a későbbiekben nagyszabású lakásprogramot lehet indítani.

Most jött el az idő arra, hogy a város beszálljon úgy az ingatlanfejlesztésbe, hogy akár ezer új lakás építésével gyakoroljon hatást a piaci folyamatokra. Nem fognak olyan mértékben és ütemben drágulni a lakások a városban, mint amiről az ellenzéki képviselők beszélnek. Nem értem, hogy bizonyos ellenzéki képviselők, hogyan beszélhetnek olyan ostobaságokat Budapestről, hogy Kelet-Magyarország számára hátrány a BMW beruházása? Ez nemcsak Debrecen, hanem az egész régió gazdaságfejlesztési jövőjét meghatározhatja. Csak meg kell nézni, hogy Győr és Kecskemét esetében milyen változások történtek az adott régióban.

Korábban azt mondta, hogy 2014-ig az infrastruktúra fejlesztése volt Debrecen középpontjában. A BMW érkezése nem indokol további fejlesztéseket?

Mindenképpen szükség van átgondolni a város fejlesztési stratégiáját, mivel nyilvánvalóan új lakóterületeket kell kijelölni, és a növekvő közlekedési igényekre ugyancsak reagálni kell. Az Új Főnix Terv jelentős közlekedésfejlesztési programot tartalmaz új utak építésével, főpályaudvar létesítésével, jelenleg is zajlik 54 nagyforgalmú csomópont átépítése. Arra is fel kell készülni, milyen változásokat indukál majd az új városnegyedek létrejötte, és arra megfelelő programot kell kidolgozni. A városnak két fejlesztési programja van. Az egyik a már korábban említett Új Főnix-terv, míg a másik a tavaly elindított Debrecen2050. Az utóbbi esetében a legújabb fejlemények és sikerek szükségessé tehetik azt, hogy Debrecen2030-ra nevezzük át, de erről még nem született döntés.

Papp: Fel kell készülni, hogy az új városnegyed milyen új kihívások elé állítja a várostFotó: Polyák Attila - Origo

Több kormánypárti országgyűlési képviselő új átfogó városfejlesztési stratégiáról beszélt.

Egy autógyári álláshely 2-3 új munkahelyet generál. Mindennek alapján arra számítunk, hogy újabb több ezer munkahely jöhet létre a városban. A beszállítók jelentős része Debrecenben talál majd helyet. A következő években a mostani 210 ezer fős népesség 250 ezerre nőhet Debrecenben, de ezt a növekedést már a BMW-beruházás előtt is elképzelhetőnek tartottuk. Nemcsak a város a haszonélvezője ezeknek a folyamatoknak, hanem a teljes kelet-magyarországi régió is. Több beszélgetést folytattam a térség nagyobb városainak polgármestereivel, hogyan tudnánk a gazdaságfejlesztési elképzeléseket összehangolni a régió érdekében. Egy jelentős összefogás körvonalazódik abban a tekintetben a városvezetők között, hogy a következő évek sikerei Berettyóújfaluban, Püspökladányban, vagy éppen Nyíregyházán is érzékelhetőek legyenek.

Készítenek-e programot arra, hogy minél több állástalant bevonjanak a munkaerőpiacra, mivel Kelet-Magyarországon még országos átlag felett van az állástalanok aránya?

A fő kérdés, hogy az adott személy akar-e dolgozni, vagy nem. Aki akar dolgozni, annak esetében a képzési feltételrendszerek optimalizálása nagyon fontos. Mindenki olyan képzést kapjon, amire a helyi gazdaságnak szüksége van. Olyan tudást kell adni a munkanélkülieknek, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni. Ezt a modellt ajánlottam a környékbeli nagyvárosi vezetőknek is. A jövő a műszaki képzési területekben van.

Számos területen már most a régió vezető városa DebrecenFotó: Polyák Attila - Origo

A város további fejlődése érdekében leporolná azt a kormányzati tervet, miszerint a minisztériumok egy része költözzön vidékre?

Jó ötlet lenne, ha a város közigazgatásban betöltött szerepe erősödne. Mivel az ország nem túl nagy, ezért nem lenne értelme széthúzni a kormányzati közigazgatást. Az igazságszolgáltatás területén és számos más területen már most a régió vezető városa Debrecen és szeretnénk ezt erősíteni országos jelentőségű szervezetekkel, intézményekkel.

Orbán Viktor miniszterelnök Debrecent 2016 novemberében, az ország másik fővárosának nevezte, mi ennek a szellemében végezzük a munkánkat.

Várható-e a repülőtér további fejlesztése és az odavezető közlekedés javítása?

A repülőtér komoly előnyt biztosít számunkra a régióban. 2011-ben a reptérnek 18 ezer utasa volt. 2012-ben indultak el a menetrend szerinti járatok. Idén közel 400 ezer utas lehet, míg jövőre elérhetjük a 700 ezres létszámot. Ez egy elképesztően erős növekedés, és mindehhez megfelelő szolgáltatások kiépítése kell. Ilyen lehet egy úgynevezett tram-train kiépítése a belváros és a reptér között. Ez egy nagyon fontos fejlesztés lesz a 2020-as években, de kiemelten fontosnak tartom a Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti kapcsolat fejlesztését.

Az új főpályaudvar építése is azt szolgálja, hogy annak elkészülte után megteremtsük annak feltételét, hogy közvetlen összeköttetés legyen a reptér és pályaudvar között. Az új főpályaudvar a régió kapuja lesz, naponta több százezres nagyságrendben fogad majd utasokat. Nem tartom lehetetlennek, hogy mire elkészül a főpályaudvar, addigra a reptér forgalma átlépi az egymillió főt.

Mindezek a fejlesztések elegendőek lesznek arra, hogy Debrecen legyen 2023-ban Európa kulturális fővárosa?

A kulturális tartalomnak lesz döntő szerepe abban, hogy Győr, Veszprém, vagy Debrecen lesz-e a kulturális főváros. Adottságainkat tekintve esélyesnek tartom Debrecent. Ma már egy nemzetközi régióban gondolkozunk, mivel nekünk képesnek kell lenni megszólítani Kárpátalját, Kelet-Szlovákiát és a Partiumot is.

Mikor lesz közvetlen autópályás összeköttetés Debrecen és Nagyvárad között?

A kormány kiemelten kezeli az ország keleti régióját, ennek köszönhetően nagyon jól haladnak az autópálya építési munkálatok és bízom benne, hogy 2019 végére ott lesz a magyar autópálya a határon. Innentől a fő kérdés, hogy az észak-erdélyi szakasz mikor éri el a határt Erdély felől. A 2020-as évek közepére egyébként Budapest mellett Debrecen lesz az a magyar nagyváros, amelynek minden irányból biztosított lesz az autópálya csatlakozása. Így nyugatról keletre az M3-as M35-ös, északról az M30-as, M35-ös, míg dél felől az M4-es, M47-es, a Szeged-Debrecen vonal biztosítja város kiemelt szerepét a régióban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK