A hazai mindig jobb, mint a külföldi

alma almahalom almaszüret almatermelő Foglalkozás gyümölcs léalma mezőgazdasági vállalkozó műanyagláda NÖVÉNY SZEMÉLY vállalkozó
Nagykálló, 2014. október 11. Almatermelő borítja almáját a garatba a Brix-Trade Kft. sűrítménykészítő üzemének telephelyén Nagykállóban 2014. október 11-én. A mai napon kezdte meg az ipari alma felvásárlását a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. A túltermelés okozta almapiaci válság enyhítésére indított kereskedőházi programban Vaján, Mátészalkán és Nagykállóban veszik át a termelőktől a gyümölcsöt. MTI Fotó: Balázs Attila
Vágólapra másolva!
A hazai földben termett, itthon nevelt, rövid úton szállított nyersanyagnál nincs jobb – ezt vallja a Hungast, Magyarország egyik legnagyobb közétkeztetéssel foglalkozó vállalata. Éppen ezért hívták életre a HAMM-programot, amelynek célja a hazai alapanyagok minél szélesebb körű felhasználása. A programról, a célokról és az eredményeiről beszélgettünk Enyedi Csabával, a Hungast kommunikációs igazgatójával.
Vágólapra másolva!

Mit jelent ez pontosan a HAMM-program, és mikor vezették be?

A HAMM-program jelentése: Hazai Alapanyagok a Magyar Menzán. Cégünknél komoly hagyományai voltak eddig is a magyar alapanyagok minél szélesebb körű felhasználásának, alkalmazásának. Végül úgy döntöttünk, hogy a hazai alapanyagok felhasználását kifejezetten szervezett formában végezzük a továbbiakban. Nevet is adtuk ennek – ez lett a HAMM-program -, és 2017-ben vezettük be ebben a formában. Ennek keretein belül a rendkívül magas minőségi követelményeinknek megfelelő magyar beszállítókkal kötöttünk stratégiai megállapodást – azokkal a cégekkel, amelyek érdemesek arra, hogy együttműködjünk velük.

Enyedi Csaba, a Hungast kommunnikációs igazgatója fotó: Talán Csaba

Hogyan választották ki a partnereiket? A magyar beszállítóknak milyen feltételeknek kell megfelelniük?

Régóta működik az úgynevezett beszállítói audit rendszerünk, amelyet a magasan képzett, szakmailag felkészült, naprakész kollégáink végeznek el azon cégek esetében, akik nekünk szeretnének alapanyagokat, nyersanyagokat szállítani.

Szigorú vizsgálat ez, ugyanakkor nemcsak a Hungastnak és a fogyasztóinknak hasznos; a partner-jelöltjeinket ellátjuk olyan információkkal is, amely az ő szolgáltatásuk minőségének javítását szolgálhatja amennyiben megszívlelik és betartják azokat.

A teljesség igénye nélkül egy-két kiragadott követelmény: a táplálkozásegészségügyi rendeletben nagyon pontosan meghatározták a közétkeztetésben adható ételek tápanyagtartalmát, zsír- és sótartalmát. Menüsoraink összeállításánál rendszerben kell gondolkodnunk, a sok összetevőnek úgy kell eggyé válnia, hogy az minden kritériumnak megfeleljen. Ezért a „normál” kereskedelemben kapható élelmiszerek egy része nem integrálható biztonságosan a közétkeztetésbe. Mostanra már vannak olyan partnereink is, akik kifejezetten a Hungast magas elvárásainak megfelelően, külön nekünk gyártanak olyan alapanyagot, amely minden tekintetben megfelel a szigorú szabályoknak, és el tudjuk belőle készíteni a legegészségesebb ételeket. Említhetem még a mennyiséget is, hiszen szolgáltatásunk országos lefedettségű, közel 200.000 napi fogyasztóról beszélünk, így alapvető fontosságú, hogy a szállítás folyamatosan megbízható legyen a mennyiség tekintetében is. Természetesen ide kell sorolnunk az élelmiszer-biztonsági tényezőket is, hiszen a lehetőségekhez mérten legkevesebb – ha mód van rá teljesen elhagyott- vegyszerhasználat, azon kívül a tisztaság nemcsak a termék, hanem annak előállítása során igénybevett környezet rendezettsége, átláthatósága, ellenőrizhetősége az eredettől annak leszállításáig a folyamat minden egyes része tekintetében.

Almaszüret Nagykállón Forrás: MTI/Balázs Attila

Folyamatosan ellenőrzik a beszállítók által termelt alapanyagokat, vagy egyszer megvizsgálták, akkor megfelelt, és a továbbiakban nincs szükség az ellenőrzésre?

Az ellenőrzések folyamatosak és szúrópróbaszerűek, azonban a programhoz csatlakozott partnerek felé természetesen él a bizalom is: kipróbált, régi „harcostársakról” beszélünk. A partnereinkkel szerződést kötünk minden esetben, a szerződés pedig szabályozza az ellenőrzéseket és az elvárt termék-színvonalat is – így biztosítva azt, hogy folyamatosan jó minőségű és megfelelő mennyiségű nyersanyagot kapjunk.

Miért tartják fontosnak a magyar termelők által előállított hazai alapanyagok használatát?

Mindig azt vallottuk, hogy a hazai termékeket szeretnénk előtérbe helyezni, és nem csak a hazafias szemléletünkből adódóan.

Nem is kérdés, hogy minél rövidebb az ellátási lánc – vagyis minél rövidebb ideig szállítják az alapanyagot –, annál tovább maradhat a fán, a földben, stb. a nyersanyag, ezáltal több vitamin, ásványi anyag és egyéb beltartalmi értékkel rendelkező javak maradnak az áruban. Így még egészségesebb ételeket tudunk készíteni.

Ráadásul a környezetet is védjük, mert rövidebb szállítási idő alatt jut el hozzánk az alapanyag. Azért is indítottuk el a programot, hogy jó példát mutassunk az ágazat számára. Külön örömteli, hogy ezáltal a magyar gazdaságot, a magyar munkaerőpiacot is erősítjük.

Málnaszüret Ősagárdon Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Előfordult hogy az import alapanyag olcsóbb lett volna, mégis a hazai – valamivel drágább – élelmiszert vásárolták meg?

Naponta előfordul, viszont mi a Hungastnál mindig is hittünk a perspektivikus szemléletmódban, a hosszútávú gondolkodásban. Hisszük, hogy a jó ügyet szolgálva a végeredmény csakis pozitív lehet. Egyfajta küldetéstudat munkál bennünk, mert tudjuk, hogy nagyon sok termék esetén az igazi minőséget itthon kell keresnünk és megtalálnunk.

Tapasztalataik szerint a gyerekek mennyire ismerik a hazai alapanyagokat? Vannak hiányosságok? Előfordul, hogy jobban ismerik a banánt és a narancsot, mint például az áfonyát vagy a szedret, amely itthon is megterem?

Ez is jellemző, de nagyobb problémának tűnik az, hogy sokan a külföldi áruról hiszik azt, hogy jobb minőségű, mint a magyar. Pedig ez egyáltalán nincs így. Fontos feladata a szülőknek, pedagógusoknak és az étkeztetőknek, hogy megértessék a családokkal: a hazai földben termett, itthon nevelt, rövid úton szállított nyersanyagnál nincs jobb.