Magyarország attól nemzeti állam, hogy nemzeti kultúrája a kereszténység értékein alapul

2018.08.19. 19:02

Európa attól Európa, hogy keresztény alapokra támaszkodik, Magyarország pedig attól nemzeti állam, hogy nemzeti kultúrája a kereszténység értékein alapul – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Karc FM rádiónak augusztus 20. alkalmából adott ünnepi interjújában, amelyet a Magyar Idők foglalt össze.

Kövér László úgy fogalmazott: a magyar nemzeti kultúra megvédése tágabb értelemben az egész európai kontinens civilizációját, kultúráját védi. Magyarország új jövevényként csatlakozott az európai közösséghez, és ahogy a miniszterelnök nemrég kijelentette, „lehet talán némi nagyzással is mondani", de mi vagyunk „Európa biztonsága és jövője".

Szent István törvényeiből a szellemiséget emelte ki, azt mondta, ezer éven keresztül létezett egy történelmi alkotmány, amely a legfontosabb törvényeket, szokásokat átörökítette egyik generációról a másikra. Ez a szellemiség határozta meg Magyarország történetét 1945-ig vagy '47-48-ig. Ekkor következett egy „sajnálatos intervallum", amelyben nemcsak „a függetlenségünket, a szabadságunkat (...) vesztettük el", hanem a török hódoltságot nem számítva először próbáltak meg „kiforgatni minket abból az értékrendből", amely „a magyar társadalmat egyben tartotta".

Az állam garantálja az emberi méltóságot

Kövér László úgy fogalmazott: az emberi méltóság végső garanciája maga az állam, amely azért jött létre és azért működik ma is, hogy megvédje az egyén életét, javait és emberi méltóságát más hatalmak, államok ellentétes törekvéseivel vagy bizonyos magánérdekekkel szemben. Utóbbiak – „hála a liberalizmusnak" – maguk alá temetik a civilizációs értékeket.

Az emberi méltóságot fenyegető veszélyek között a társadalmak „demoralizálódását" kell szem előtt tartani, a legalapvetőbb értékek, igazságok kérdőjeleződnek meg. Az államnak, a kormánynak, a parlamentnek az a feladata, hogy ha erre szükség van, akár törvényekkel is megerősítse a társadalomnak, az emberek közösségeinek lehetőségét, hogy megvédjék magukat.

Európa szellemi alapjai a görög bölcselet, a római jog és a tízparancsolaton alapuló keresztény etika. Európa nemcsak földrész vagy gazdasági közösség, hanem kulturális közösség; és szerinte azok szoktak mostanában a legvehemensebben hivatkozni az európai értékekre, akik a legvehemensebben támadják a keresztény megközelítést.

Az említett hármas talapzatból nőttek ki azok az értékek, amelyeket fenyegetve éreznek, egyrészt idegen kultúrákból jövők, olyanok tömeges bevándoroltatása miatt, akik nem hajlandók tiszteletben tartani az európai írott jogot sem, nemhogy az erkölcsi szabályokat. Másfelől azok miatt, akik ezt a bevándoroltatást mozgatják, segítik, népszerűsítik – azért, hogy fellazítsák, megszüntessék a szellemi talapzatot.

Európa védelme a család védelme

Kövér László értékelése szerint, ha Európa védelméről beszélünk, akkor védjük a család, a házasság szentségét, a nők egyenlő méltóságát. A nők és a férfiak soha nem lehetnek egyenlők biológiai adottságaikból fakadóan minden területen, de ez nem jelenti azt, hogy emberi méltóságukban ne lennének azok.

Kövér LászlóForrás: MTI/Vajda János

Szerinte az állam és az egyház, az állam és a civil társadalom elválasztása is „a kereszténység által ihletett európai gondolkodásból fakadó érték", amely nem jellemző más kultúrákra. Lehetne folytatni a sort a demokratikus intézményrendszerig és a parlamentarizmusig; utóbbi szerinte ott tudott kiteljesedni, ahol kereszténység által ihletett politikai gondolkodás is jelen volt. Véleménye szerint ezért hiábavaló a demokráciaexport, amit az Egyesült Államok Donald Trump elnök hivatalba lépéséig próbált „propagálni".

Újjászervezték a magyar államot

A házelnök beszélt arról is, hogy 2010 és 2018 között 1278 új törvényt vagy -módosítást fogadtak el, ami szerinte világrekord. Ennek gyökere, hogy 2008-ra a magyar állam totális válságba jutott az előző kormányok „dilettáns politikája miatt".

Ez indította őket arra, hogy újjászervezzék a magyar államot, és minderre egyfajta koronaként tették rá az alaptörvényt, amely több mint két évtizedes adóssága volt az Országgyűlésnek. A 2010 óta tartó időszak első négy éve a válságkezelésről, az ország felfelé emelkedő pályára állításáról szólt, a második négy évben az életszínvonal javulása talán belejátszott abba, hogy újabb négy évre kaptak mandátumot. 2014-15-ben a migráció „Magyarországot is a káoszba süllyedéssel fenyegette".

Reményét fejezte ki, hogy a következő négy évben sem válság nem lesz, sem olyan migrációs jelenségekkel nem kell szembesülni, mint korábban. Ami azt is jelenti, hogy a parlamentre egyre kisebb teher nehezedik – fűzte hozzá.

Olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek a kormány mozgásterét szabályozzák – jelentette ki. Szavai szerint az elmúlt 28 évben az Országgyűlés nem tudta megfelelően teljesíteni a végrehajtó hatalom ellenőrzésének feladatát, és szerinte ebbe 1998 is beletartozik, mert akkor is válsághelyzet volt az előző kormány teljesítménye miatt.

Meg kell teremteni a biztonságot

A következő négy év egyik fontos feladata, hogy a parlament ellenőrző funkcióját növeljék – mondta Kövér László. A biztonság megteremtésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy az önazonosságot, a nemzet kulturális-szellemi karakterét meg tudják óvni, és véleménye szerint ez is „igényel majd törvényalkotási beavatkozásokat", legyen szó a többi között a köznevelésről, a felsőoktatásról vagy a tömegtájékoztatásról.