Áder János: Magyarországnak ragaszkodnia kell a nyugati kultúrához

ÁDER János Budapest, 2018. augusztus 20.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjelöltjei eskütételén.
Vágólapra másolva!
Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte - mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János államfő.
Vágólapra másolva!

A köztársasági elnök a honvédtisztek avatásán hétfőn Márai Sándor szavaira emlékeztetett:

Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta, hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.

A nyugati keresztény műveltséget vallotta Szent István király

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével - fogalmazott az államfő. Emlékeztetett arra, hogy az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is. Áder János szerint, akit mindez erősít,

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjelöltjei eskütételén Forrás: MTI/Illyés Tibor

Önálló, szabad, európai ország

Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt - mutatott rá a köztársasági elnök. Hozzátette, hogy nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson".

"Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste" - méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. "Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban" - hangsúlyozta Áder János.

- fűzte hozzá az államfő.

A díszőrség tagjai a nemzeti lobogót hozzák a zászlófelvonásra az augusztus 20-i nemzeti ünnepen a budapesti Kossuth téren 2018. augusztus 20-án. Középen Áder János köztársasági elnök, mellette Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b-j) Forrás: MTI/Illyés Tibor

"És bár az ország sosem feledi a bűnöket - amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az '56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra" - hangsúlyozta.

- fűzte hozzá.

Kányádi Sándor hazaszeretete példa lehet mindannyiunk számára

Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki „igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni", és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.

Áder János szavait azzal zárta: „ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt."