Úton a teljes megsemmisülés felé: így omlott össze az LMP

Választás 2018, széttépett LMP DK plakát
Vágólapra másolva!
Szél Bernadett társelnökségről és frakcióvezetői posztról való lemondása csak a jéghegy csúcsa a párt válságában. Megmutatjuk, hogyan jutott ilyen helyzetbe az LMP: egy biztos, hosszú volt az idáig vezető út.
Vágólapra másolva!

„A jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom” – írta közleményében Szél Bernadett, miután az LMP etikai bizottsága júliusban két évre eltiltotta valamennyi párttisztség viselésétől (amiben azért, meglehetősen abszurd módon éppen a párt társelnöki posztja nem volt benne).

A politikus visszavonulásának most lett meg az eredménye: a párt egyik legismertebb arca az összes pártbeli vezető pozíciójáról lemondott, így a társelnöki posztról és szeptember 15-i hatállyal a frakcióvezetőségről is.

Szél lépése gyakorlati jelentősége mellett az LMP összeomlásának szimbóluma is. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az idáig vezető út meglehetősen hosszú és bukásokkal teli volt.

Az LMP már a választás előtt szétrobbant

Sajtóértesülések szerint már a parlamenti választást megelőzően is komoly belső feszültségek feszítették szét az LMP-t, de ekkor a nyilvánosság előtt ezt még próbálták titkolni. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás után a párt nem tudott ellenállni a baloldali média nyomásának, és komoly vita bontakozott ki az LMP-n belül a más ellenzéki pártokkal való összefogás hívei és a különutas politika támogatói között. Ez odáig fajult, hogy a Pesti Srácok pár nappal a választás előtt már arról írt, hogy a zöldek a pártszakadás szélére sodródtak. A portál egy belső informátort idézve azt írta, hogy kibékíthetetlen ellentét alakult ki az ellenzéki összefogást, így a Jobbik javára történő visszaléptetéseket szorgalmazó Hadházy Ákos, valamint a párt külön indulása mellett kitartó tagok között.

Ez azért lényeges, mert ezek a törésvonalak a mai napig megvannak a pártban, sőt, valamennyi problémának az okozói.

Cafatokban az LMP Fotó: Szabó Gábor - Origo

Április 8-a után felszínre törtek az indulatok

Az április 8-ai választáson az LMP valamivel több mint hétszázalékos eredménnyel végzett, ami jóval elmaradt a néhány hónappal korábbi várakozásoktól. A párt válságának kezdőlöketét Hadházy Ákos adta meg, aki a voksolás másnapján lemondott társelnöki pozíciójáról, így Szél Bernadett ettől az időponttól kezdve egyedül vezette a pártot. A politikus azzal indokolta távozását, hogy korábban azt ígérte, ha a Fidesz nyer, akkor lemond.

Ugyan mellékszál az LMP lejtmenetében, de ez az állítás nem igazán állta meg a helyét, már akkor sem: az álkorrupciókutató egész pontosan azt mondta, ha a Fidesz nyer, akkor lemond parlamenti mandátumáról. Erre azonban a mai napig nem került sor,

Hadházy hosszú taktikázás és magyarázkodás után végül átvette a mandátumát.

Azt érdemes tudni a történtek kapcsán, hogy Hadházy ellen etikai eljárást indítottak azért, mert a választási kampányban elnökségi felhatalmazás nélkül tárgyalásba kezdett a többi balliberális párt vezetőivel az összefogásról.

Az LMP összezuhanásának talán leglátványosabb mozzanata szintén Hadházy Ákoshoz kötődött, aki pár nappal lemondása után összeverekedett Sallai R. Róberttel, a párt korábbi országgyűlési képviselőjével.

Sallai R. egyértelműen a különutas politika híve volt, mindent megtett annak érdekében, hogy az LMP a kongresszusi döntésnek megfelelően ne álljon bele egy ellenzéki összefogásba.

Sallai Róbert Benedek és Hadházy Ákos Forrás: MTI/Origo

A csetepaté Hadházy etikai bizottsági meghallgatásán alakult ki, ahol Sallai R. megpróbálta megütni, azonban végül csak felborítania sikerült, majd elviharzott a helyszínről.

A példátlan esetről egy hangfelvétel látott napvilágot, ami precízen rávilágított arra, hogy milyen körülmények uralkodnak az LMP-ben.

Mindeközben az elnökségi tagok sorra mondtak le pozíciójukról. Az időzítés érthető volt, hiszen közelgett a május végi tisztújító kongresszus, ahol

Szél Bernadett gyakorlatilag megbukott, alig választották újra társelnöknek.

Mindössze a küldöttek 60 százaléka szavazott rá, pedig nem is volt ellenjelölt. Két üzenete volt ennek: óriási megosztottság uralkodott a pártban, valamint a küldöttek egy jelentős része elégedetlen volt a pártvezetéssel, és annak az ellenzéki együttműködést preferáló politikájával.

Külső befolyásolási kísérletek

Ahhoz, hogy a párt helyzetét megértsük, egy másik nagyon fontos tényezőt is figyelembe kell venni: a balliberális külső nyomást. Mivel az LMP egy kis párt, ezért történetét végigkísérték a különféle befolyásolási kísérletek. Emlékezetes, 2012 végén a Bajnai Gordon-féle Együtt szerette volna bevonni az akkor még Schiffer András vezette pártot egy széles ellenzéki együttműködésbe, aminek a különutasok győzelmével pártszakadás lett a vége.

Április 8-a után megindult a bűnbakkeresés, aminek a legnagyobb vesztese az LMP lett. A választási vereséget el nem fogadó és meg nem értő balliberális véleményformálók őket tették felelőssé a hatalmas kudarcért. Csakhogy az LMP-tagság körében ma is uralkodó elv:

önállóan kell megmérettetni magukat.

Ez a gondolat azonban nem igazán fér bele az ellenzéki oldal nagy összefogásmantrájába.

A Bajnai Gordon-féle Együtt megpróbálta az LMP-t együttműködésre bírni Fotó: Mudra László - Origo

Személyi változások

Ha már szóba került az LMP távolabbi múltja, akkor ezen a ponton érdemes felidézni a párt összeomlásának következő fontos állomását: Schiffer András távozását. Az LMP alapítója, szellemi atyja hosszas őrlődés után döntött úgy, hogy otthagyja a pártot. A közösségi oldalon írt indoklásában úgy fogalmazott, hogy rossz szemmel nézte a párt werberizálódását, de

az utolsó csepp a pohárban Szabó Szabolcs, a neoliberális Együtt képviselőjének csatlakozása volt a párt parlamenti frakciójához.

A pártot otthagyók sorát gyarapította Róna Péter, balliberális közgazdász, aki legutóbb Márki-Zay Péter oldalán mutatkozott Hódmezővásárhelyen, és Ábrahám Júlia, a párt volt elnökségi tagja. Utóbbi szintén a Facebookon jelentette be, hogy vállalhatatlanná vált számára az LMP.

Csatlakozott a sorhoz Hadházy Ákos is, aki eddigre már a belső hírek szerint nem volt beszélő viszonyban Szél Bernadett-tel. Hadházy azért lépett ki, mert meg akarta előzni, hogy az etikai bizottság kizárja a pártból.

Hadházy Ákos megelőzte az LMP-ből való kizárását Fotó: Mudra László - Origo

Volt viszont érkező is. Még a választás előtt csapódott az LMP-hez Demeter Márta, aki a párt kőbányai jelöltje is volt. Sokan nem nézték jó szemmel a politikus szocialista múltját, így kétszer is megtorpedózták felvételi kérelmét. Az ügy akkora port kavart, hogy a párt férfi társelnöke, Keresztes László Lóránt komikus módon külön Facebook-bejegyzést szentelt annak, hogy végül is nagy nehezen, de LMP-tag tudott lenni a listán parlamentbe jutott Demeter.

Az etikai bizottság politikai mészárlása

Az egész eddigi folyamat a párt etikai bizottságának

egy hónappal ezelőtti mészárlásában csúcsosodott ki:

a Moldován László vezette szerv Szél Bernadettet és Ungár Péter országgyűlési képviselőt három évre eltiltotta minden párttisztségtől, ennyi ideig kongresszusi küldöttek sem lehetnek. A szintén parlamenti képviselő, Schmuck Erzsébet ennél valamivel jobban járt, csupán kétéves eltiltást kapott.

Nem elég, hogy ezzel a döntéssel az LMP sosem látott lehetetlen helyzetbe hozta magát, de úgy tiltotta el a párt legfontosabb politikusait, hogy ezen még csavart is egyet. Ugyanis Szélnek a komoly büntetése ellenére nem kellett lemondania az elnöki posztról, azaz

a párttisztségektől való eltiltása ellenére viselhet párttisztséget.

Az előbbi politikusok mellett a választáson egyéni mandátumot szerzett Csárdi Antalt is megbüntették, Kassai Dánielt kizárták a pártból, mert körzetében visszalépett a szocialista Kunhalmi Ágnes javára. Nem mindenki járt ilyen rosszul: a Hadházyval összeverekedő Sallai Róbert Benedek öt évig nem viselhet párttisztséget, azonban az LMP tagja maradhat, ami az első fokhoz képest jóval enyhébb ítéletet jelent.

Moldován László Forrás: Facebook

Ezt követően kért időt Szél Bernadett, hogy végiggondolja a hogyan továbbot: ma döntött, döntésével azonban egy új fejezetet nyithat a párt életében. Igaz, úgy tűnik, a szokásokhoz méltóan nem a jó értelemben véve: a találgatások már meg is kezdődtek az utódjáról: sokan a nemrég még MSZP-s Demeter Mártát tartják befutónak.

Ami újabb nevetséges fordulat lehet a különutasok és az önállóságpártiak véres belső leszámolásában.

Egy biztos, jelenleg egy társelnöke van a pártnak, Keresztes László Lóránt személyében, akiről egyetlen dolog tudható: nagyon szeretne összefogni a Jobbikkal.