Kedvezőbben látják anyagi helyzetüket a magyarok

A Pénziránytű Alapítvány megbízásából az OECD által kidolgozott módszertan mentén a GfK 1000 fős reprezentatív kutatást végzett el, melyben a magyar lakosság pénzügyi tájékozottságát és pénzügyi kultúráját mérték. A felmérés szerint a hazai lakosság anyagi helyzete egyértelmű javulást mutat: 2010 óta 34 százalékról 20 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek az elmúlt egy évben nem mindig fedezte a jövedelmük a megélhetési költségeiket. A vizsgált időszakban egyre kevesebben csökkentették a kiadásaikat, illetve használták fel megtakarításaikat a napi kiadások fedezésére.

Tevékenységének eredményessége érdekében a Pénziránytű Alapítvány rendszeresen méri a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának helyzetét. Az Alapítvány felmérései az OECD „International Network on Financial Education” kezdeményezéséhez csatlakoznak, a módszertan követi a nemzetközileg egységes kereteket. A 2010-ben, 2015-ben, majd pedig ebben az évben megismételt felmérés nyomon követhetővé teszi a változásokat, nemcsak a lakosság pénzügyi tudatosságának, de anyagi helyzetük megítélésének terén is.

A kutatás szerint folyamatosan csökkenő tendenciát mutat azok aránya, akik háztartási költségvetést
készítenek. Az idei évben ez csupán a felmérésben résztvevők ötödére (21%) volt jellemző, míg nyolc
évvel ezelőtt minden harmadik (32%) megkérdezett tervezte meg bevételeit és kiadásait.

A háztartási költségvetést készítők száma együtt mozog azokéval, akik az elmúlt egy év során úgy látták, hogy jövedelmük nem fedezi a kiadásaikat. A felmérés szerint a lakosság anyagi helyzete jelentős javulást mutat 2010-2018 között: nyolc év alatt 34 százalékról 20 százalékra csökkent azoknak az aránya, akiknek az elmúlt egy évben nem mindig fedezte a jövedelmük a megélhetési költségeiket. A
vizsgált időszakban egyre kevesebben csökkentették a kiadásaikat, illetve használták fel a megtakarításaikat a napi kiadások fedezésére.

A pozitív tendencia a kutatás megállapítása szerint a megélhetési nehézségek enyhülésével áll
összefüggésben, amelynek hátterében a kedvezőbb munkanélküliségi, GDP- és inflációs adatok,
valamint a pozitív jövőkép térnyerése áll.