Leleplezzük a nagy Sargentini-hazugságot

2018.09.08. 16:46

Bár Judith Sargentini, zöldpárti európai parlamenti képviselő (EP) csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén azt állította, hogy független szervezetek, és intézmények véleményeinek „becsatornázását” követően készítette el jelentesét, ez nagyon-nagyon messze áll a valóságtól. Az Origo utánajárt annak, honnan is tájékozódott a holland politikus, hogy ilyen botrányosan silány jelentést állított össze. Kik is ezek a „megkérdőjelezhetetlen függetlenségű” szervezetek, amelyekről beszélt. Aki eddig elhitte, hogy politikai motivációktól mentesen született meg a Sargentini-jelentés, annak most nagyot kell csalódnia.

„Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét” – jelentette ki Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén. Bár az általa készített, az eredeti célja szerint Magyarországon a jogállamiság helyzetét vizsgáló jelentés tele van ferdítésekkel, de a legnagyobb valótlanság egyértelműen ez a mondata. Ugyanis a politikus legnagyobb szerencsétlenségére bárki számára elérhető a Sargentini-jelentés néven híressé vált dokumentum angol és magyar nyelvű verziója, amely tartalmazza azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyektől az elmúlt másfél év során „észrevételeket kapott” álláspontjának kialakítása során. Az Origo éppen ezért utánajárt annak, honnan is tájékozódott a holland politikus, és melyek ezek a szervezetek. Ahogy az a Soros György megbízható szövetségeseinek listáján előkelő helyet kiharcoló, Orbán-fóbiás politikustól várható volt: túlnyomó többségében az amerikai milliárdos hazai lerakatainál érdeklődött. Árulkodó, hogy munkája során mindössze négy magyar kormányszervet és egy kormánypárti think tank-et kérdezett meg. Ezen túlmenően

  • huszonkilenc nyíltan kormánykritikus civil és jogvédő szervezet
  • tíz nemzetközi szerv és európai uniós intézmény,
  • öt egyetem

véleményét kérte ki Sargentini, aki 2017 májusában azzal volt megbízva, hogy objektív szemszögből, politikai motivációtól mentesen készítsen különjelentést hazánkról. Ahogy már ennyiből is látható, ez nem jött össze neki: az arányok nem stimmelnek, a megkérdezettek között erősen túlsúlyban vannak az Orbán-kormánnyal szembehelyezkedő, Soros Györgyhöz köthető szervezetek. A Sargentini-jelentés létrehozásának folyamata, az elkészült dokumentum körül kibontakozó politikai vita kristálytisztán rámutat arra, hogyan van jelen az uniós elit által letagadott Soros-hálózat Európában, és hogyan lép működésbe az Unió törvényhozásában, ha egy általuk veszélyesnek titulált ügy, vagy jelenség tűnik fel a láthatáron.

Média

Munkája során egyetlen egy kormánypárti sajtótermékkel sem vette fel a kapcsolatot Judith Sargentini, ezzel szemben az ellenzéki médiumok véleményét sorra kérte ki. A dokumentumban szerepel az az Átlátszó, amely nyíltan vállalja, hogy Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) oroszlánrészt vállal a fenntartásában. A balliberális portál a honlapján tette közszemlére, hogy 2017-es bevételük 43 százaléka, egész pontosan 46,7 millió forint az OSF-től érkezett. Ez pedig nem jelent mást, minthogy az amerikai milliárdos alaposan megtámogatta őket: bevételük majdnem fele a tengerentúlról érkezett. A jelentés „azon szervezetek és személyek felsorolása, amelyektől az előadó észrevételeket kapott” elnevezésű fejezetében találkozni lehet a Soros-blog 444-nek a nevével is. A cégadatbázis szerint a portált kiadó Magyar Jeti Zrt. igazgatóságában Soros György két régi, kipróbált embere: Marie Nemcova és Valér Kot is megtalálható. Előbbi korábban az OSF prágai programigazgatója volt, utóbbi pedig Soros György médiafejlesztési alapjának internetes tanácsadó részlegét vezeti. Nem elhanyagolható tény, hogy 2014-ben a 444 ötvenezer dollárt (11 millió forintot) kapott az Open Society-hálózattól, hogy olvasói bevonásával a „civil újságírás" égisze alatt a 106 egyéni választókerületbenaz ellenzéket támogassa. Sargentinek arra is volt energiája, hogy a két Soros-kötődésű portál mellett az azóta megszűnt Népszabadság véleményét is meghallgassa a magyar jogállamiság helyzetéről. Ismert, a szocialista-közeli lap (az MSZP 2015-ig tulajdonosa volt a magát függetlennek hazudó lapnak) erősen elfogult volt a magyar kormánnyal szemben, története a rendszerváltás előttre nyúlik vissza, az állampárt lapja volt.

Egyetemi világ

Sargentini meghallgatási listájában feltűnik a Central European University (CEU), azaz a Soros-egyetem. A felsőoktatási intézmény a magyar kormány egyik legjelentősebb bírálója, jelenleg is komoly vita van a felek között. 2007 októberéig Soros György az egyetem kuratóriumának elnöke is volt, jelenleg pedig a CEU örökös kurátora, és a kuratórium tiszteletbeli elnöke.

Soros György, amerikai milliárdos díjat ad át a CEU-nForrás: Origo

Politikai elemző cégek

A hazai politikai elemző cégek véleményét is kikérte az európai parlamenti képviselő. De még milyenekét! A Political Capital (PC) erősen balliberális közéleti-politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet, amelyet 2001-ben alapított meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) balratolódásában kulcsszerepet játszó Somogyi Zoltán Szabados Krisztiánnal. Az OSF által 2015-ben nyilvánosságra hozott adatok szerint a Political Capital nagyságrendileg 60 millió forintot kapott Soros Györgytől. Az elemző cég ezt meg is hálálta: fő támogatóik között tüntetik fel a spekuláns alapítványát honlapjukon. Ha valaki mindezek ellenére kételkedne a hovatartozásukat, és a hazai Soros-hálózat létét illetően, annak elegendő egy pillantást vetnie a PC szakmai partnereire. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Átlátszó, Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és a Transparency International Magyarország. A PC mellett a Mérték Médiaelemző Műhely meglátására is kíváncsi volt Sargentini. A műhely jogi elemzéseket végez, monitorozza a médiahatóság tevékenységét, hatásvizsgálatokat folytat. Kutatóit, és tanácsadó testületének tagjait nehéz a kormányhoz közelinek és a hazai Soros-világtól távolinak tekinteni. A szervezet honlapján található információk szerint a műhely vezetője-kutatója az a Polyák Gábor, aki tavaly decemberi LIBE-meghallgatás résztvevőjeként  Magyarország ellen, és az országot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellen foglalt állást, Sargentini szólamait fújva.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője-kutatójaForrás: Facebook

A szervezet állandó külső szakértőként foglalkoztatja Mong Attilát, aki az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, egyik könyvéhez pedig a Soros-féle Open Society Institute adott támogatást. A Mérték Médiaelemző Műhely tanácsadói névsorára is érdemes egy pillantást vetni: az OSF pénzén kutató Bayer Judit, az ex-SZDSZ-es Haraszti Miklós, és az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás neve is olvasható. Arról nem is beszélve, hogy fő támogatójuk az OSF, partnerük pedig a Független Médiaközpont, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), és az Átlátszó. Nem, nem a Political Capital, hanem a Mérték Médiaelemző Műhely támogatóiról van szó. Ha valaki összetévesztette volna őket, nem csoda: egy hálózat tagjai, és igen látványosan körbeérnek a szálak.

Civil szféra

A Sargentini-jelentésre jelentős részben a "civil" szférából érkezők voltak hatással. Első hangzásra ez jól hangzik, azonban ha valaki megnézi, hogy kik is ezek a "civil" szereplők, akkor már teljesen más lesz a képlet.

Ugyanis a holland politikus által meghallgatott szervezetek gyakorlatilag nulla százalékban civilek, hiszen Soros György anyagi függésében élnek és a spekuláns által erőltetett nyílt társadalom ideológiájának mentén tevékenykednek.

Szerepe lehet Magyarország elítélésében az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (ESZSZ), nevű szervezetnek, amely gyakorlatilag egy nemzetközi TASZ. Vezetőjük a TASZ korábbi első embere, Dénes Balázs. A baráti Indexnek egy tavaly augusztusi interjúban Dénes bevallota, hogy Soros embereinek kezdeményezésére hozták lére az ESZSZ-t:

négy évvel ezelőtt találtuk ki az OSF első elnökével, Aryeh Neierrel, aki a Human Rights Watch alapítója, és az ACLU igazgatója volt tíz évig. Ő mindig is szeretett volna egy ilyen európai jogvédő szervezetet.

A Magyarország elítélését célzó dokumentumban találkozni lehet a Háttér Társaság nevű melegjogi szervezettel is, amelynek kiemelt támogatója az Open Society Institute. Legfontosabb célkitűzésük, hogy felhívják a társadalom figyelmét a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek problémáira. Erre a létfontosságú projektre egy rakat pénzt kaptak Sorostól, egész pontosan 106 ezer dollár érkezett az OSF-től, ami 29 millió forintként szerepel a beszámolójukban.

Talán nem meglepő, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is helyet kapott a holland zöldpárti politikus listáján. A társaságnak közismerten jó a viszonya Sorossal, erről több alkalommal is cikkeztünk. Ezt támasztja alá, hogy a TASZ beszámolójában szereplő OSF-támogatta programok több évre vetített összértéke 280 millió forint, míg a felhasznált támogatás összege közel 98 millió forint. Szintén nem számít váratlannak a magát jogvédő szervezetként definiáló Magyar Helsinki Bizottság jelenléte a névsorban. Az OSF saját beszámolója szerint 2016-ban 170,8 millió forintnak megfelelő dollárral támogatta a Helsinki Bizottságot 2016-ban, ez az összeg szerepel a beszámolóban is. Működési támogatásként tizenöt hónapra 83,5 millió forintot kaptak, tehát a pénzember alapítványa havi 5,5 millióval járul hozzá pusztán a „villanyszámlához”. A Helsinki Bizottsághoz beérkező pénzeket figyelembe véve megállapítható, a Helsinki Bizottság költségvetésének 30 százalékát Sorosék fizették.

A Helsinki Bizottság akcióbanForrás: 888.hu

A magyar közvélemény számára egy relatíve új szereplő is vázolhatta álláspontját a magyar jogállamiság kérdésében, mégpedig a főprofilját tekintve roma jogvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület. 2017 tavaszán bejegyzett roma jogvédő szervezet alaptőkéjét ki más, mint az OSF adta, a létrejöttét pedig egyik pályázatuk biztosította. Az Idetartozunk Egyesülettel szemben nem kell különösebben bemutatni a migránsokat előnyben részesítő Menedék- Migránsokat Segítő Egyesületet, akik természetesen elmondhatták Sargentinek mit is gondolnak a Magyarországon uralkodó állapotokról. Nem csoda, hiszen 2016-ban az OSF-brossúra szerint 68 ezer dollár vándorolt a demokráciaépítés jegyében a bankszámlájukra. További két romaszervezet, a Roma Fényhozók Program és a Roma Sajtóközpontot meglátásaira is kíváncsi volt Sargentini. Előbbi azért kapott jelentősebb összegeket az OSF-től, mert a romakérdést nagy erőkkel támogatják, utóbbi pedig csak tavaly 7 millió forintnyi támogatást kapott Soros alapítványától, ami több mint a bevételük fele.

A magyar demokrácia állapotának felmérésénél bérelt helye volt a Transparency International-nek, amely ez egyik legismertebb Soros-szervezet itthon. Arra vonatkozóan, hogy mennyi pénz szállingózik a bankszámlájukra az amerikai milliárdos pénztárcájából, 2016-os a legutolsó információ: 120 ezer dollár (kb. 32 400 000 forint) támogatást vallott be az OSF. Végül a transzneműeket képviselő Transvanilla Transznemű Egyesület is illetékes volt az európai képviselőnél a kérdésben. Egészen bizonyos, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy a bevételük több mint felét a bevándorláspárti milliárdos állta. 2017-ben összesen 5,5 millió forintból gazdálkodhatott a transzneműeket védelmező szervezet, amelyből 3 millió forintot az OSF biztosított.

Csúcsok csúcsa: Soros embere megkérdezte Soros embereit a magyar demokrácia állapotáról

A végére maradt az összefonódások összefonódása, a belterjesség belterjessége, hogy Judith Sargentini, a Magyarországról jelentést készítő holland EP-képviselő kikérte annak

  • az Open Society European Policy Institute-nak (OSEPI)
  • és az Open Society Institute, Roma Kezdeményezések Irodájának

a véleményét, amely szervezetek konkrétan Soros György alapítványának a részei. Az OSEPI egyrészről brüsszeli szócsőként funkcionál Soros György alapítványai számára, másrészről integrátorként is fellép, a Brüsszelben működő NGO-k tevékenységét koordinálva. Az Open Society Institute, Roma Kezdeményezések Irodájának konkrétan az OSF egyik szerve. A Sorosleaks dokumentumokból kiderült, hogy a 2014-es EP-kampányban is szerepet vállalt több más szervezetrésszel együttműködve.

Ha valakiben esetleg maradt szemernyi kétely a jelentés elfogultságával kapcsolatban, ezek után már nem lehet.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK