Gyanúsan mellébeszél kérdéseinkre Soros szervezete az erőszakoló migránsról

Falusi Vajk, Helsinki Bizottság, június 27.
Budapest, 2018. június 27. Falusi Vajk, a kormánypárt ifjúsági társszervezete, a Fidelitas szóvivője „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát ragaszt a bejárathoz a Magyar Helsinki Bizottság irodájának helyet adó épület előtt tartott sajtótájékoztatóján Budapesten 2018. június 27-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Konkrét kérdéseket tettünk fel a cikkünkben megjelent tényeket közleményben tagadó Helsinki Bizottságnak az afgán erőszakolóval való kapcsolatukról, de egyikre sem válaszoltak. Ehelyett személyeskedő kérdéseket tettek fel, és megpróbálták kipuhatolni, hogy mennyit tudunk. Soroséknak nemcsak a „jogvédő" gyakorlatuk, hanem az afgán erőszakoló ügyében játszott szerepük is alaposan bűzlik. Valami egészen biztosan nincs rendben.
Vágólapra másolva!

„Nem a Magyar Helsinki Bizottság miatt van itt a nemi erőszakkal gyanúsított menedékkérő. Nem igaz az Origo és a Fidesz állítása, hogy a Helsinki Bizottság segítsége miatt maradhatott hazánkban a nemi erőszak elkövetésével gyanúsított fiatal afgán férfi. Jogvédő egyesületünk nem képviselte a nevezett személyt egyetlen eljárásban sem" – reagált felettébb magabiztosan Soros György egyik legismertebb hazai szervezete a közösségi oldalán közzétett közleményében, miután portálunk megírta, hogy a magát 18 évesnek mondó Sarhadi Bilal Ahmad a Helsinki jogi segítségnyújtásának következtében maradhatott Magyarország területén, és nem lett kiutasítva.

A magyarországi tartózkodását Soroséknak köszönhető afgán migráns megerőszakolt szeptember 9-én hajnalban egy magyar lányt az egyik fővárosi étteremben. Az esetet követően – a hazai közéletben nagy port kavart botránnyal kapcsolatban – szerkesztőségünkbe érkezett információk alapján két állítást fogalmaztunk meg cikkünkben:

  • a Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtást adott Ahmadnak 2017-ben, aminek következtében Magyarország területén maradhatott, valamint
  • írásban a következőképpen kérte a Soros-szervezet pártfogását: „Alulírott Sarhadi Bilal Ahmad, ügyvédet szeretnék fogadni a Helsinki Bizottságból, hogy az ügyemben segítsen engem. 2017. 08. 30."
Sarhadi Bilal Ahmad Forrás: Origo

A Helsinki a kérdéseinkre kérdésekkel válaszolt, de nem tagadott

Mivel a Helsinki a tagadáson kívül nem adott érdemi választ arra nézve, hogy információink helytállóak-e, valamint az ügy kiugróan nagy érdeklődésre tartott számot olvasóink körében, úgy döntöttünk, futunk náluk egy kört. Ezért az alábbi kérdések megküldésével konkrétabb tájékoztatást kértünk tőlük a migránserőszakkal kapcsolatban.

  1. Van-e tudomása a Magyar Helsinki Bizottságnak arról, hogy Sarhadi Bilal Ahmad kifejezetten a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségnyújtását kérte menekültügyi kérelmének ügyintézéséhez?
  2. A Magyar Helsinki Bizottság bármely munkatársa kapcsolatba lépett-e Sarhadi Bilal Ahmaddal vagy sem?
  3. A Magyar Helsinki Bizottság bármely munkatársa beszélt-e telefonon vagy személyesen Sarhadi Bilal Ahmaddal vagy sem?
  4. A Magyar Helsinki Bizottság bármely munkatársa levelezett-e a fóti gyermekotthon ügyintézőjével Sarhadi Bilal Ahmad ügyében vagy sem?
  5. A Magyar Helsinki Bizottság bármely munkatársa nyújtott-e bármilyen természetű segítséget Sarhadi Bilal Ahmadnak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 13.K.32.726/2017. szám alatt folytatott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt perében, például iratminták megküldésével?
A Soros-féle Magyar Helsinki Bizottság akcióban, ezúttal nem a magyar határon Forrás: Facebook

Talán nem váratlanul,

Soros György magyarországi szervezete úgy reagált a megkeresésünkre, mint akinek a vaj már csordogál a füle mögül: konkrét kérdéseinkre személyeskedő kérdésekkel reagáltak, úgy, hogy közben semmire sem válaszoltak, így semmit sem tagadtak.

Ami első olvasásra is feltűnő volt, hogy egyik kérdésünkre sem válaszoltak nemmel. Helyette inkább a Soros-szervezetekre ilyen esetekben jellemző automatikus védekezési üzemmódba-kapcsolást választották taktikaként: mellébeszéltek, visszakérdeztek, vádaskodtak.

Feltettük a kérdést, miszerint valamelyik munkatársuk kapcsolatba lépett-e Ahmaddal vagy sem, erre jöttek ők, és visszakérdeztek, hogy honnan vettük, hogy Ahmadnak jogi képviseletet biztosítottak a tranzitzónában.

Később még egyértelműbbé vált a kíváncsiságuk oka, amikor egyszerűen ezt a kérdést tették fel:

"Van-e bármiféle bizonyítéka arról, hogy nevezett személynek bármiféle segítséget adtunk abban, hogy 2017. szeptember elején Magyarország oltalmazottként ismerte el és védelemben részesítette, és ahogyan Ön írja, "az országban maradhatott"?"

A gyerekes próbálkozás erősen arra utal, mintha

Sorosék megpróbálnák kideríteni, mit tudunk a szerepükről, és mire van bizonyítékunk

Egy biztos, a Helsinki egyik válaszában előhúzta a jolly jokernek gondolt érvkártyát, miszerint ők nem tehetnek róla, hogy az afgán migráns megerőszakolt egy magyar lányt a budapesti éjszakában, hiszen – ahogy fogalmaztak – ők nem rendelkeznek olyan látnoki képességgekkel, hogy egy emberről előre meg tudják mondani, mikor és milyen bűncselekményeket fog elkövetni.

Egy pár szó erejéig térjünk ki erre, a helyzet ugyanis a következő: senki nem kérte számon Sorosékon azt, hogy a jövőbe lássanak. Magyarországon egyetlen egy ember sem várja el tőlük, hogy látnoki képességgel rendelkezzenek. Ezzel szemben Magyarországon elég sok ember azt várja el tőlük:

hagyjanak fel azzal a gyakorlatukkal, miszerint a magyar társadalom túlnyomó többségének akaratával szembemenve azon dolgoznak, hogy bírósági perek útján minél több tisztázatlan személyazonosságú migránst hozzanak be a tranzitzónából az ország területére.

A probléma tehát nemcsak Ahmaddal, és az általa elkövetett bűncselekménnyel van, hanem azzal is, hogy rendszerszintűvé akarják tenni a bevándorlók Magyarországon tartását.

Mindegy is, történhet bármi, semmiben sem fognak változtatni álláspontjukon, hiszen a Helsinki Bizottság egy ultragazdag bevándorláspárti milliárdos anyagi függésében él, neki tesz szolgálatot, és az érdekeinek megfelelően cselekszik.

Ahogy abban az ügyben sem fognak semmit beismerni, amelyben konkrét kérdéseket kaptak, és válaszukban semmit sem tagadtak, csak mellébeszéltek. Soroséknak nemcsak a „jogvédő" gyakorlatuk, hanem az afgán erőszakoló ügyében játszott szerepük is alaposan bűzlik.

Mivel kérdéseinkre nem válaszoltak, ezért újra feltettük azokat, a lehető legegyszerűbben:

- Tagadják-e a kapcsolatfelvételt Sarhadi Bilal Ahmaddal? Tagadják-e, hogy bármelyik munkatársuk bármilyen formában kapcsolatba lépett Sarhadi Bilal Ahmaddal?

Várjuk a válaszukat.