Trócsányi: Még az idén benyújtjuk a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot

2018.09.20. 11:06

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten.

A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a végrehajtó hatalom alkotmányos felelősségéről és a bírói hatalom 21. századi kihívásairól rendezett konferencia vitaindító előadásában arról beszélt, a szakmai színvonal emelése miatt döntöttek az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról, mert az jobban megtestesíti a végrehajtó hatalom önkorlátozását és hatékonyabb ellenőrzést biztosít a közigazgatás döntései felett. 

Trócsányi László, igazságügyi miniszterFotó: Polyák Attila - Origo

Hozzátette: a bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés, ezért a kodifikáció során sok szempontot kell figyelembe venniük. Mint mondta, a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogszabály-előkészítés során eddig felmerült dilemmákat megvitassák a külföldi előadókkal.

A miniszter megjegyezte, a szabályozási részletek kidolgozására és a jogszabály-előkészítésre tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai elismert szakemberek. Trócsányi László vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén, az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét. Mint mondta, a bíráknak a törvényhozó és végrehajtó hatalom befolyásától mentesen kell ítéleteket hozniuk, munkájuk során, szakmaiságot, hatékonyságot és igazságosságot várnak el tőlük. Hozzátette: a bíróságok külső igazgatása ugyanakkor állami felelősség.

A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie. A közigazgatási bíráskodás célja az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése.

A konferencia szünetében a miniszter újságíróknak arról beszélt, a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel az új közigazgatási bírósági rendszer, 70 évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság.

Beszélt arról is, személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket. A rendszerben nyolc regionális közigazgatási bíróság lesz, amelyek élén a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd.

Trócsányi László a Soros-Sargentini-jelentésre vonatkozó kérdésre kifejtette, az elfogadás körülményei teljes mértékben kifogásolhatóak, figyelembe kellett volna venni a tartózkodó szavazatokat is. Mint mondta az európai uniós szerződés, a szerződés szelleme és az Európai parlament belső szabályzata is egyértelmű a kérdésben. A tárca dolgozik a keresetlevél elkészítésén, amit határidőben be fognak nyújtani a bíróságra.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, csütörtökön, a Juhász Andor egykori kúriai elnök tiszteletére rendezett emléknapon elmondta,az OBH ezután is minden erejével azon dolgozik, hogy a bírói kar elnyerje és megtartsa az iránta való bizalmat, és visszatalálva ezeréves gyökereihez, megőrizze és erősítse Magyarország szuverenitását.

A hivatal elnöke úgy fogalmazott: manapság sokan éreztetik velünk azt, hogy Magyarországnak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás működését illetően tanulnivalója van a nyugati demokráciákhoz képest.

Felidézte: Juhász Andor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöki székének elfoglalásakor elmondott beszédében Szent István intelmeitől kezdve II. András, II. Ulászló, Mátyás király törvényein keresztül vette számba, hogy milyen rendelkezésekben jelent meg a bírói függetlenség, a törvényhozás és a törvényt alkalmazó bíró kapcsolata, és milyen erős alapokon áll az a gondolatiság, amely végül is a 19. században a modern bírósági szervezet, a polgári bírói hivatás kialakulásához vezetett.